1964 tavaszán polgárjogi aktivisták kezdtek békés tüntetésbe a 14 ezres lakosú floridai St. Augustine-ban, a nagyrészt turizmusból élő, azonban a Ku-Klux-Klan bástyájának számító kisváros ugyanis súlyos szegregációval sújtotta a feketéket, akik be sem tehették a lábukat a helyi szállodák, éttermek és közintézmények többségébe. Május végén a városba érkezett a polgárjogi mozgalom legjelentősebb alakja, a Time magazin által fél évvel korábban az Év emberének választott Martin Luther King tiszteletes, hogy személyesen vegyen részt a megmozdulásban.
A baptista lelkész június 11-én egyszerűnek és békésnek tűnő, sokak számára mégis megbotránkoztató akciót hajtott végre: a helyi tiszteletes, Ralph Abernathy társaságában beült a Monson Motor Lodge nevű helyi szálloda éttermébe reggelizni. A motel tulajdonosa, valamint a St. Augustine-i szállodások és vendéglátósok egyesületének elnöke, James Brock nyíltan hangoztatta a fehér felsőbbrendűségről vallott nézeteit, és szigorúan szegregált létesítményként működtette a Motor Lodge-ot – amikor meglátta az étterembe belépő két színes bőrű lelkészt, azonnal hívta a rendőrséget, akik őrizetbe vették a „betolakodókat” (ez volt egyébként az egyetlen alkalom, hogy Kinget letartóztatták Florida államban).
Sósavval kergette ki a medencéből az aktivistákat a rasszista tulajdonos
Miközben King és társa a helyi börtönben raboskodott, tüntetők – fekete és fehér aktivisták egyaránt – vonultak a szállodához, hogy tiltakozzanak a gyalázatos incidens ellen. Az aktivisták frappáns tervet eszeltek ki: a fehérek szobákat vettek ki, ahová aztán meghívták magukhoz színes bőrű társaikat, felhergelve a tulajdonost és a személyzetet. A legnagyobb szabású akcióra egy héttel a tiszteletes letartóztatása után, június 18-án került sor, amikor egy csapat afroamerikai fiatal a „kizárólag fehérek részére” figyelmeztető táblával nem törődve beugrott a motel úszómedencéjébe egy kis pancsolásra.
Brock ezt már nem nézte ölbe tett kézzel, a medencéhez rohant, és beleöntött egy kannányi, fertőtlenítéshez használt sósavat, hogy kiűzze onnét a kelletlen fürdőzőket. A helyszínen tartózkodott az Associated Press hírügynökség fotóriportere, Horace W. Cort, aki a polgárjogi küzdelmek számos eseményét megörökítette gépével, és épp abban a pillanatban kattintotta el a kioldógombot, amikor a moteltulajdonos elkezdte csorgatni a savat – az 51 éves fotós brutális erejű felvétele bejárta az amerikai sajtót, és kendőzetlenül leleplezte a közvélemény számára az ország bizonyos részein uralkodó rasszizmust.
A medencetisztítóként alkalmazott sósav (hidrogén-klorid) erősen oldott volt, és csak elenyésző mennyiségben került a vízbe, így nem okozott sérüléseket a fürdőzőknek, akik rövid pánik után belátták ezt, és a medencében maradtak, egyikük bizonyságul még bele is ivott a vízbe. Az aktivisták megzavarására szolgáló incidens azonban elérte a kívánt célt, elterelte a figyelmüket, amíg a Brock által riasztott rendőrség meg nem érkezett a helyszínre; a rendőrök ruhástól, cipőstül ugrottak be a medencébe, hogy letartóztassák a törvénysértő fiatalokat.
Felrobbantotta a motelt a Ku-Klux-Klan
A helyi polgárok többsége a moteltulajdonos pártján állt, a sajtónak adott nyilatkozataikban őt nevezték meg áldozatként, elvégre a szerencsétlen ember szállodáját elárasztották a kelletlen és a törvényt nyíltan megszegő „behatolók”. Mindössze két héttel később, 1964. július 2-án Lyndon B. Johnson elnök a déli államok tiltakozása ellenére aláírta a rasszok közötti mindennemű diszkriminációt eltörlő polgárjogi törvényt, melynek értelmében az összes érintett létesítményben – beleértve a Monson Motor Lodge-ot – kötelező volt megszüntetni a szegregációt.
Nem sokkal azután, hogy Brock kénytelen-kelletlen megnyitotta szállodáját a színes bőrű vendégek előtt, a helyi Ku-Klux-Klan bombatámadást intézett a motel ellen. A tulajdonos hiába próbált a bíróságon kártérítést kieszközölni, a bíró úgy találta, Brock hívta ki saját maga ellen a sorsot: a szegregáció idején élvezte a klán támogatását, majd amikor változtak az idők, hirtelen a szervezet ellenségévé vált.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
