nő pápa

A pápák férfiak, mindig is a férfiak közül kerültek ki, a nőknek lényegében esélyük sincs a pozíció betöltésére. Azonban létezik egy legenda egy nőről, aki férfinak adta ki magát, és így megszerezte a pápai címet.

Nőként pápának lenni

A Vatikán hivatalos feljegyzései szerint a több mint 260 katolikus pápa mind férfi volt, bár egy középkori legenda szerint a 9. században rövid ideig egy női pápa is uralkodhatott. Johanna egy fiatal nő volt, aki férfinak álcázta magát, hogy vallási képzésben vehessen részt. Miután kiemelkedett tudósként, egyre magasabb egyházi rangokat sikerült megszereznie.

Johanna állítólag angol nő volt, a születési helyét azonban a németországi Mainz városaként jelölik meg, ami már kissé ellentmondásos, egyesek szerint a szülei vándorolhattak Németországba. Beleszeretett egy angol bencés szerzetesbe, és férfinak öltözve vele tartott Athénba. Miután nagy tudásra tett szert, Rómába költözött, ahol bíboros lett. 855-ben pápának választották, őt lett VIII. János. Több mint két évig uralkodott, miközben nemét gondosan titokban tartotta a bő, szent ruhák alatt. Titka csak 858-ban derült ki, amikor váratlanul egy pápai körmenet során vajúdni kezdett. Egyes beszámolók szerint szülés közben halt meg, míg mások azt állítják, hogy dühös követői ló mögé kötözték, és halálra kövezték.

Valóban létezett a nőpápa?

A női pápa legkorábbi forrásai két 13. századi domonkos rendi szerzetestől származnak: Jean de Mailly és Stephen of Bourbon írásából. Ezek tartalmazták az első részleteket, amelyek később a Johanna pápa mítoszt alapozták meg.  A történetük szerint 1100 körül egy névtelen nő férfinak adta ki magát, és így választották meg pápának. Kiléte akkor vált ismertté, amikor terhes lett, és egy körmenet során nyilvánosan szült. Jean de Mailly beszámolója szerint ezt követően halálra kövezték, miközben egy ló végighúzta őt Róma utcáin. 

A Johanna pápáról szóló fő forrás, amelyet a középkor folyamán gyakran idéztek, később, de szintén a 13. században jelent meg. Egy másik domonkos rendi szerzetes, Martin of Troppau bővítette a történetét. Szerinte egyhangú szavazással választották meg, és pontosan két év, hét hónap és négy napig szolgált a Vatikánban – nem az 1100-as évek körül, ahogyan korábban feltételezték, hanem a 9. század közepén. Azt is hozzáfűzte, hogy a helyet, ahol szült, ezután elkerülték a pápai körmenetek. 

A 14. századra a női pápáról szóló történetek különböző változatai terjedtek el, és széles körben elhitték őket, annak ellenére, hogy nyilvánvaló ellentmondásokat tartalmaztak. Vajon angol származású volt, vagy a németországi Mainzban született? A neve Johanna volt vagy inkább Ágnes vagy Gilberta? 

Johanna pápa létezését mégis egyre kevésbé kérdőjelezték meg. Mellszobra a sienai katedrális pápaszobrai között is helyet kapott, és a reformáció idején, amikor a protestánsok igyekeztek aláásni a katolikus egyház tekintélyét, többször is hivatkoztak rá. Jan Hus 1415-ben, a konstanzi zsinaton tartott pere során említette őt, hogy megcáfolja a katolikus egyház és a pápaság tévedhetetlenségét. 

VIII. János pápa tényleg létezett, Johanna valószínűleg nem

Bár a középkorban híressé vált, a történészek többsége ma már mítosznak tartja Johanna pápa létezését. Élete a pápaság két jól dokumentált pápájának, IV. Leónak és III. Benedeknek az időszakával esik egybe. Szent IV. Leó 855. július 17-én hunyt el, utódját, III. Benedeket pedig már szeptember végére megválasztották. Valóban létezett egy VIII. János nevű pápa, de ő (és ő valóban férfi volt) később, 872 és 882 között töltötte be a szerepet.

Néhány tudós úgy véli, hogy később élhetett, vagy eltüntették őt az egyházi történelemből, de sokkal valószínűbb, hogy története a pápaságellenes szatíra része volt, amelyet elégedetlen szerzetesek, korai protestánsok és más katolikus egyházkritikusok népszerűsítettek.

A középkorban mai szemmel nézve rengeteg furcsaság történt. Ismerj meg néhány bizarr törvényt ebből az időből az alábbi cikkünkben.