Az egyik ilyen alkotás a Ming-dinasztia uralma alatt épült Porcelántorony, amelyet kora legnagyobb csodái közé soroltak, sőt, a „világ nyolcadik csodájaként” is emlegettek. Az 1400-as évek elején, Jung-lö császár uralkodása alatt Nankingban emelt építmény nem csupán a Ming-dinasztia hatalmát és gazdagságát jelképezte, hanem a buddhizmus szellemi örökségét is hirdette. De vajon hogyan jött létre ez a páratlan remekmű, és miért veszett el a modern kor emberének emlékezetéből?
A Porcelántorony születése
A Ming-dinasztia (1368–1644) egyike volt Kína legfényesebb korszakainak, amelyet erőteljes központi irányítás, gazdasági fellendülés és kulturális virágzás jellemzett. Jung-lö császár, a dinasztia harmadik uralkodója nemcsak a tiltott város építéséről és Peking fővárossá tételéről volt ismert, hanem arról is, hogy támogatta a buddhizmus eszméinek terjesztését a birodalmában. A Porcelántorony megépítésének gondolata ebben a vallási és kulturális kontextusban fogalmazódott meg.

A rohamos fejlődés miatt Kína fővárosának legfontosabb része szépen lassan eltűnik. Vannak, akik ezt nem hagynák.
Tovább olvasom
Az építkezés 1412-ben kezdődött, és közel tizenhárom éven át tartott. Az eredetileg buddhista sztúpaként funkcionáló torony 9 emeletes volt, közel 80 méter magas, és a Jangce folyó partján tündökölt. A császár nem sajnált sem időt, sem anyagi erőforrást a torony megépítésére: a legkiválóbb mestereket fogadta fel, és a kor legmodernebb technológiáit alkalmazta.
Mi tette különlegessé a tornyot?
A Porcelántorony nevét a díszítéséről kapta. A tornyot fehér és zöld porcelánlapokkal burkolták, amelyek a napfényben vakítóan ragyogtak. Ezek a lapok bonyolult mintázatokat, vallási szimbólumokat és lótuszvirág-motívumokat hordozó domborműveket tartalmaztak.

A torony másik figyelemre méltó sajátossága az éjszakai megvilágítása volt. A külső részen elhelyezett olajmécsesek és gyertyák olyan varázslatos hatást keltettek, mintha az égő csillagok egy darabja ereszkedett volna a földre. Egyes korabeli utazók és misszionáriusok, akik látták a tornyot,
Európában mesebeli történeteket terjesztettek a torony lélegzetelállító látványáról.
A torony sorsa
Az építmény évszázadokon át állta az idők próbáját, azonban az 1850-es Tajping-felkelés idején súlyosan megrongálódott. A lázadók először kifosztották, majd részben lerombolták a tornyot. A porcelánburkolat nagy része megsemmisült, és az építmény szerkezete is komoly károkat szenvedett.
A 19. század végére a Porcelántorony már csak egy romhalmaz volt, ám a helyi lakosok emlékezetében még sokáig élt a varázslatos építmény öröksége. A 20. század elejére a torony szinte teljesen eltűnt, de a modern Kínában a kormány törekedett arra, hogy újraépítsék a páratlan remekművet.

A torony rekonstrukciója
2010-ben egy kínai milliárdos, Wang Jianlin finanszírozásával megkezdődött a torony újratervezése és rekonstrukciója. Az új Porcelántorony azonban nem csupán egy másolat: az építészek a modern technológiát ötvözték a hagyományos kínai művészettel. A helyszín ma egy világszínvonalú turisztikai központ, ahol interaktív kiállítások, múltat felidéző hologramok és történelmi dokumentumok mutatják be a torony egykori pompáját.
A Porcelántorony nem csupán egy építmény volt, hanem szimbóluma annak, hogy a művészet és az építészet képes áthidalni időt és teret. Az ilyen történetek emlékeztetnek arra, hogy milyen sokszínű és gazdag az emberiség kulturális öröksége, amelyet érdemes megőrizni és átadni a jövő generációinak.
Ha kíváncsi vagy rá, ki volt Kína történelmének egyik legmeghatározóbb női alakja, figyelmedbe ajánljuk ezt a cikkünket is!

Megjelent az új Dívány-könyv!
Bálint Lilla, a Dívány szerzője új könyvében elmeséli, mi történt az irodalom és a művészvilág híres múzsáival a nagy szerelmek elmúlása után.
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés