A pszichológusok szerint van néhány alapvető faktor, amely befolyásolja a boldogságunkat, például, hogy a fizikai szükségleteink ki vannak-e elégítve, tudunk-e mit enni, inni, van-e tető a fejünk fölött. Ez a Maslow-piramis legalsó szintje.
A boldogság elméletben
Ezt követi a biztonsági szükséglet, ami azt jelenti, hogy kiszámítható-e az életünk, vagy állandóan káosz uralkodik körülöttünk akár a családban, akár az országban, gondoljunk csak a háborús övezetekre. A valahova tartozás szükséglete arra utal, hogy mindannyiunknak szükségünk van a kötődésre, az érzésre, hogy nem vagyunk egyedül a világon, elfogadnak és szeretnek minket.
Hosszabb lesz tőle az életed, és nap mint nap élvezhetedA kutatók szerint a jó barátság egyben a hosszú élet titka is.
Tovább olvasom
Az elismerés szükségletéhez tartozik az, hogy mennyire becsüljük meg saját magunkat, és mások látják-e, hangot adnak-e annak, hogy értékesnek tartanak bennünket. A kognitív szükségletekhez tartozik az, hogy szeretnénk megérteni, megismerni a világot, és hogy erre van-e lehetőségünk.
Az esztétikai szükségleteinket elégíti ki az, ha szép környezetben élünk, rend vesz minket körül, és végül a piramis csúcsa az, amikor a fentiek teljesülése mellett meg tudjuk valósítani önmagunkat, olyan életet élünk, amilyet szeretnénk. Minél magasabb szinten állunk ezen a piramison, annál teljesebbnek érezzük az életünket.
Az egészséges életmód tízparancsolata: fogadjunk, hogy legalább 3-ra nem gondoltálBiztosan tudunk újat mondani a digitális méregtelenítés terén.
Tovább olvasomErich Fromm német szociálpszichológus Az önmagáért való ember című művében így ír a boldogságról:
„A boldogság annak a jele, hogy az ember megtalálta a választ az emberi létezés problémájára: a produktív felismerése a potenciáljának és így, párhuzamosan, eggyé tud válni a világgal, és megőrzi a saját integritását is. Azzal, hogy az energiáját produktívan használja, „elég anélkül, hogy elfogyna.”
Freud szerint pedig „mi úgy vagyunk összetéve, hogy az intenzív örömöt csak az ellentétéből tudjuk levonni, és a dolgok tényleges helyzetéből csak kevéssé.” Láthatjuk tehát, hogy a boldogság meghatározása rendkívül összetett feladat.
A boldogság történelmi szempontból
Egy 2019-ben közzétett brit tanulmány azt vizsgálta, hogy mennyire voltak boldog az emberek Amerikában, az Egyesült Királyságban, Németországban és Olaszországban az 1820 és 2009 közötti időszakban. Mivel az emberek boldogságszintjét csak valamivel több, mint egy évtizede kutatják, így a tudósoknak nem volt könnyű dolguk.
Egyes pszichológiai elméletek szerint sokat elmond az emberek érzelmeiről az, hogy mit mondanak, írnak, és hogy mi jelenik meg az újságokban, könyvekben.
Ezt a teóriát alapul véve nyolcmillió könyvet vizsgáltak meg, hogy kiderítsék, mennyire voltak boldogok az emberek ebben a közel kétszáz évet felölelő időszakban.
A pozitív és negatív jelentésű szavakat összevetették a rendelkezésre álló, kérdőíveken alapuló jelenlegi kutatási eredményekkel.
Ennek eredményeként azt találták, hogy bizonyos történelmi események, mint az amerikai polgárháború, a 1848-as forradalmak Európában, a világháborúk vagy a nagy gazdasági világválság rendkívüli hatással voltak az adott nemzet jóllétére.
A tudósok egyik érdekes megfigyelése az volt, hogy egy háborúmentes év hatása ugyanolyan pozitív hatással van az emberek jóllétére, mint a GDP (nemzeti össztermék) harminc százalékos növekedése.
Ennyibe kerül a minőségi élet Magyarországon: a jólét forintosítvaA jólétnek ára van. Mutatjuk, milyen költségekkel kell számolni az élet különböző szakaszaiban, és hány forintot tesz ki mindez havi/éves szinten.
Tovább olvasomMa már így mérik a boldogságot
A World Happiness Report, a szóló, évről évre kiadott jelentés más módszerekkel dolgozik már. Egy Cantril-létra nevű módszert használnak, amelynek az a lényege, hogy a különböző életterületeken az egyén által elképzelt ideális helyzethez képest hova helyezi el magát az ember. Ezen a skálán a 0 a legrosszabb, a 10 a legjobb adható pontszám.
A vizsgált országokban 1000 embert kérdeznek meg hat különböző témában: az egy főre jutó nemzeti össztermékről, a szociális háló helyzetéről, a várható élettartamról, a szabadságról, a nagylelkűségről, vagyis az adakozókedvről és a korrupcióról.
Azt minden területnél fontos hangsúlyozni, hogy itt a válaszadó saját benyomása számít, az, hogy ő maga hogyan vélekedik ezekben a kérdésekben, nem pedig az, hogy a hivatalos adatok mit mutatnak.
A tíz legboldogabb ország
A kutatásban résztvevő 143 ország közül Afganisztán végzett az utolsó helyen, mindössze néhány afrikai ország előzi meg. Érdekes módon sem európai, sem a világ szinten is nagyhatalomnak számító Egyesült Államok vagy az Egyessült Királyság nem került be a tíz legboldogabb ország közé. Az USA a 23., a britek a 20. helyen végeztek.
Magyarország az 56. helyen áll a boldogság tekintetében, és érdekes módon nemcsak a szomszédaink, Szlovákia és Ausztria előz meg minket, hanem olyan országok is, mint Kazahsztán vagy Üzbegisztán.
De most lássuk a legjobbakat:
- Finnország
- Dánia
- Izland
- Svédország
- Izrael
- Hollandia
- Norvégia
- Luxemburg
- Svájc
- Ausztrália
A kérdőívek átlagpontszáma alapján a finnek 7,7, míg az ausztrálok 7,06 pontra értékelték saját boldogságukat.
Ha örömmel olvastad ezt a cikkünket, biztosan érdekel az is, amelyik arról szól, hogy életünk mely szakaszában vagyunk a legboldogabbak.
A tudomány szerint ebben az életkorban vagyunk a legboldogtalanabbakMindenki életében vannak boldogtalan időszakok, de úgy tűnik, ezt az életkort elérve már felfelé vezet az út.
Tovább olvasom
Megjelent az új Dívány-könyv!
Bálint Lilla, a Dívány szerzője új könyvében elmeséli, mi történt az irodalom és a művészvilág híres múzsáival a nagy szerelmek elmúlása után.
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
