A család ragaszkodott hozzá, hogy képek készüljenek a haláltusáról
Az Ohio államban, egy helyi kisvárosban született Kirbyt konzervatív családja kiközösítette, miután felvállalta előttük homoszexualitását, ezért Kaliforniába költözött, ahol a ’80-as években melegjogi aktivistaként tevékenykedett. Az évtized vége felé a fiatalember – a melegközösséghez tartozó megannyi sorstársához hasonlóan – elkapta a(z akkor még) szinte biztos halált jelentő betegséget: a diagnózist követően újra felvette a kapcsolatot a szüleivel, és arra kérte őket, engedjék meg, hogy hazaköltözzön, és otthon, a szülőházában halhasson meg; a család azonnal kibékült Daviddel, és tárt karokkal várták haza.
Az utolsó barát – a haldoklás dokumentálása
A kisváros kórházában kevésbé voltak megértők Daviddel szemben, akit a betegségével kapcsolatos stigmák és félelmek miatt gyakran még ellátni is ódzkodtak, ezért a felháborodott szülők a Columbus városában található Pater Noster (Mi Atyánk) Ház AIDS-betegekkel foglalkozó különleges segélyotthonában kezeltették fiukat; David itt ismerkedett meg Therese Frare újságírás szakos egyetemi hallgatóval, aki a tanulmányaihoz szükséges önkéntes munkáját végezte az intézményben. A súlyos beteg férfi és a diáklány, aki szabadidejében szívesen fotózott, és gyakran örökítette meg a szeretetotthon borús mindennapjait, hamar barátokká váltak, és David arra kérte Therese-t, dokumentálja gépével betegségének történetét, hátha így emberi közelségbe kerülhet a szélesebb nyilvánosság számára az AIDS-ben szenvedők sorsa.
A Kirby család sem ellenezte, hogy Frare lencséjével behatolhasson otthonuk intim szférájába, sőt, a szülők maguk ragaszkodtak hozzá, hogy az amatőr fotóriporter-fotóművész meglátogassa Davidet halálos ágyán, amikor 1990 áprilisában az akkor már 3 éve AIDS-beteg fiuk utolsó heteit élte a Földön. Így született a letaglózó erejű, fekete-fehér fénykép, melyen a végtelenségig lesoványodott, szakállas Kirbyt elkeseredett szülei és testvére ápolják a teljes reménytelenség állapotában; az édesapa feje fölött egy Jézus kezeit ábrázoló kép lóg a falon, amely aláhúzza a jelenet krisztusi áthallásait.
A Benetton legbotrányosabb reklámja lett a felkavaró képből
A 32 évesen elhunyt David Kirby szenvedéséről készült fényképet hét hónappal később közölte a Life magazin, ahonnét számos egyéb lap vette át: az amerikai olvasóközönséget sokkolta az a kendőzetlen naturalizmus, mely egyenesen az arcukba vágta a rejtélyesnek gondolt, stigmatizált betegséget, és valóban sokak gondolkodását változtatta meg. Frare képe elnyerte a világ legnívósabb sajtófotó-pályázata, a World Press Photo 2. helyezését, az elismerések mellett azonban (természetesen) a kritikus hangok sem maradtak el – különösen akkor éledt fel a botrány, amikor a felkavaró és emlékezetes reklámjairól híres divatcég, a Benetton 1992-ben plakáton szerepeltette a fotó utólag kiszínezett változatát.
A hirdetést sokan ízléstelennek találták, AIDS-szervezetek a betegség üzleti kizsákmányolása és egy elhunyt személy emlékének meggyalázása miatt kárhoztatták a vállalatot, míg a katolikus egyházat a Krisztus szenvedésével való szándékos áthallásosság akasztotta ki. Frare maga is neheztelt a Kirby családra, amiért pénzért eladták a felvétel felhasználási jogait a Benettonnak, David édesapja azonban kitartott a döntés mellett, azzal érvelve, „nem a Benetton zsákmányolt ki minket, mi zsákmányoltuk ki őket, nekik köszönhetően az egész világ megismerhette David történetét és az ön fotóját”.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
