Kivágta az 5000 éves fát az egyetemista: máig rejtély fedi tette valódi okát

5000-ezer-eves-fa-528060067
Olvasási idő kb. 5 perc

Máig a világ legöregebb fájaként emlegetik azt az egyesült államokbeli simatűjű szálkásfenyőt, amelyet egy lelkes egyetemista vágott ki máig megmagyarázhatatlan okból. Az 5000 éves Prométheusz elpusztításának körülményei ugyanis még most is tisztázatlanok.

WPN-114 – e jelölést még Donald Rusk Currey adta a fának, amely azt jelenti, hogy a nevadai White Pine megyében végzett kutatásai során Prométheusz volt a 114. a sorban, amelyből mintát vett. A fa ugyanis egy simatűjű szálkásfenyő populáció élő tagja volt egy korábbi gleccser oldalmorénáján, a Fehér-hegységben, a Great Basin Nemzeti Parkban, Nevada keleti részén. 

5000 évre becsülték a fa életkorát

A Kígyó-hegység második legmagasabb hegyén található fasorban állt ez a matuzsálemi kort megélő növény, amelyhez egy ösvényen át vezetett az út. Prométheusz két, egy 1958-as és egy 1961-es túra során kapta nevét a természettudósoktól, köztük a már említett Donald Rusk Currey-től, aki szerint a fa legalább 4844 éves volt akkor. Noha a hatalmas növény életkorát nem sokkal később 4862-re növelték, további vizsgálatok még ennél is idősebbre becsülték a korát:

Az elpusztíthatatlanok – ez a 4 állat minden természeti katasztrófát túléltAz elpusztíthatatlanok – ez a 4 állat minden természeti katasztrófát túlélt

Vulkánkitörés, jégkorszak, elsavasodó óceánok – ezeket az élőlényeket egyetlen természeti katasztrófa sem tudta elpusztítani.

Tovább olvasom

kivágásakor legalább 5000 éves lehetett. 

Bár az 5000 éves fa már nem áll a ligetben, hasonló korú növények továbbra is élnek a nemzeti parkban
Bár az 5000 éves fa már nem áll a ligetben, hasonló korú növények továbbra is élnek a nemzeti parkbanJohn Elk / Getty Images Hungary

Gyökerük is hozzájárul hosszú életükhöz

A simatűjű szálkásfenyőkről egyébként azt mondják, hogy a legrégebbi ismert élő fák, amelyek nagyon sokat bírnak. Hosszú életüket többek között különleges gyökereiknek is köszönhetik, amelyek csak a fa közvetlenül felettük lévő részét táplálják; így, ha az egyik gyökér elhal, a fának csak a felette lévő része pusztul el, a többi viszont tovább él. 

Évgyűrűket vizsgált a kutató

De térjünk vissza Prométheuszhoz! Történt még 1964 nyarán, amikor a jégkorszakkal kapcsolatos kutatásokat végző, utolsó éves egyetemi hallgató, Donald R. Currey geográfus engedélyt kapott az Egyesült Államok rendészeti szolgálatától arra, hogy mintát vegyen számos, a Fehér-hegyi ligetben termő fenyőből. A tudóspalánta a fák gyűrűinek szélességét tanulmányozta annak érdekében, hogy meghatározhassa a múltban a jó és a rossz termőidőszakokat. Hasznos ugyanis tudni, hogy ezek a nővények idős koruk miatt akár több ezer éves időjárási adatokat is tárolnak gyűrűikben.

Csak 2 fokkal volt hidegebb, mégis elbukott egy uralkodódinasztia a kis jégkorszak miattCsak 2 fokkal volt hidegebb, mégis elbukott egy uralkodódinasztia a kis jégkorszak miatt

Noha sok helyen találékonyan alkalmazkodtak a hidegebb időjáráshoz, a kis jégkorszak hatalmas változásokat hozott az emberiség történelmében.

Tovább olvasom

E kutatási módszer például nagyon értékes az éghajlatváltozás tanulmányozása szempontjából.

Currey ekkor talált egy általa több mint 4000 évesre becsült fát is, amelyet a helyi hegymászók csak Prométheuszként emlegettek. A különleges növény története innentől kezdve viszont már meglehetősen ellentmondásos. Számos beszámoló létezik ugyanis arról, hogy a több ezer éves fa élete hogy ért véget.

Kitörnének a hegyek rabszolgái: az összes nyolcezrest megmászó tiniserpa világrekorddal lázadKitörnének a hegyek rabszolgái: az összes nyolcezrest megmászó tiniserpa világrekorddal lázad

A serpa 740 nap alatt mászott meg 14 nyolcezres hegyet, rekordjával népéért áll ki.

Tovább olvasom

Noha az máig tisztázatlan, pontosan hogyan történt a pusztítás, az biztos, hogy Currey keze benne volt.

Ennyi maradt Prométheuszból
Ennyi maradt PrométheuszbólJrbouldin / Wikimedia Commons

Nem tudni, mi történt a kutatás során

Egyesek szerint a kutatónak készülő egyetemista mintavételhez használt fúrója tört bele a fába, mások szerint viszont Currey már eleve azt nem tudta, hogyan is kell egyáltalán megvizsgálni az ősöreg növényt. A történettel kapcsolatban még egy harmadik verzió is létezik, amely szerint a tudós úgy érezte, hogy a fa gyűrűinek vizsgálatához teljes keresztmetszetre van szüksége. Akárhogy is történt, azt majdhogynem biztosra veszik, hogy a kutatást végző egyetemi hallgató engedélyt kapott az erdészeti szolgálattól a fa kivágására.

Nem mindennapi látvány a különlegesnek számító fenyők kérge sem
Nem mindennapi látvány a különlegesnek számító fenyők kérge semThienthongthai Worachat / Getty Images Hungary

Ezután kiderült, hogy a fának összesen 4862 növekedési gyűrűje volt, de azt figyelembe véve, hogy a zord körülmények miatt ezek a fák nem minden évben növesztettek növekedési gyűrűt, korát inkább 4900-5000 évben határozták meg.

A Prométheusznál csak egyetlen idősebb fát találtak még 2012-ben ugyanezen a területen: ez feltehetően 5056 éves volt.

világ ma legidősebb fája is egyébként itt, a Fehér-hegységben él, amely korát megközelítőleg 4800 évre becsülik. Azt, hogy pontosan hol található, a fa védelme érdekében az Amerikai Erdészeti Szolgálat titokban tartja.

Ha tudni szeretnéd azt is, hogy mely magyar szigeten legeltek egykor elefántok, ajánljuk figyelmedbe az erről szóló cikkünket.

Ezen a magyar szigeten egykor elefántok legeltekEzen a magyar szigeten egykor elefántok legeltek

Nem csak mamutok, hanem egy világszinten is különleges elefántalfaj élt egykor Magyarország területén.

Tovább olvasom
Oszd meg másokkal is!
Érdekességek