Az ókori világ hét csodájának listáját még időszámításunk előtt írta le Szidóni Antipatrosz. Innen tudjuk, hogy a Krisztus születése előtti második században az ókor hét legismertebb építménye Szemiramisz függőkertje, az epheszoszi Artemisz-templom, Pheidiasz olümpiai Zeusz-szobra, a halikarnasszoszi mauzóleum, a rodoszi kolosszus, a pharoszi világítótorony és a gízai piramisok voltak. Az idő, a földrengések, a tűz, a háborúk ebből hatot mára teljesen eltüntettek a föld színéről, csupán a gízai piramisok állnak még.
Az emberiség azóta is szeretné bővíteni ezt a listát, és bár jó tíz évvel ezelőtt nem hivatalosan megszavazták a világ hét új csodáját, az 1800-as évektől kezdve még mindig egyik javaslat érkezik a másik után a klasszikus hét csoda kibővítésére. Van ugyanis jó néhány csodálatos természeti képződmény és ember alkotta építmény is, ami joggal tarthatna igényt a megtisztelő pozícióra. Nézzük, melyek ezek!
# Új-Zéland rózsaszín és fehér teraszai
Sokáig a világ nyolcadik csodájaként emlegették – azért múlt időben, mert a látványosság nagy része egy 1886-os vulkánkitörés miatt teljesen elpusztult. A valóban rózsaszín és fehér színben játszó teraszok vulkanikus kvarctufa-eredetűek, és a Rotomahana-tavat vették körbe. Fénykorában a terület a mai Yellowstone-parkhoz hasonlított vízeséseivel, a hévforrások táplálta meleg vizű tóval és a színes teraszokkal. Az ország gyarmattá válásának korai időszakában rengeteg turistát vonzott az elképesztő látvány, és ma is turisták tömkelege keresi fel a helyet annak ellenére, hogy egy hatalmas vulkánkitörés miatt a teraszok nagy része eltűnt.
2017-ben tudósok egy csoportja addig kutatott, amíg ki nem derült, hogy a teraszok egy része – többségében a rózsaszínűek – megvannak, csupán rájuk rakódott a vulkáni hamu és törmelék, illetve a száz métert emelkedett tó vize lepi el őket. Sajnos a jelenlegi információk szerint képtelenség újra felhozni és helyreállítani őket. Aki Új-Zélandon jár, annak ajánljuk a szintén csodálatos, a Déli-szigeten található Milford Soundot, Új-Zéland legismertebb fjordját, amit Rudyard Kipling brit író a világ nyolcadik csodájának nevezett 1890-ben.
# A kínai agyaghadsereg
Az első kínai császár, Csin Si Huang-ti sírhelyét őrzik a legendás, csupán 1974-ben felfedezett agyagkatonák. A Senhszi tartományban, Hsziantól 30 kilométerre található, részletesen megmunkált figurák több méterre a föld mélyében rejtőznek. A legtöbbjük két méter magas, de nem csupán katonákat találunk közöttük: vannak szekerek, lovak, zenészek, erőművészek, nők, férfiak, és még sorolhatnánk. Az agyagkatonák számát nyolcezerre becsülik, ehhez számoljuk még hozzá a lovakat, szekereket, és máris egy egész minivilágot kapunk eredményül, ami meglehetősen régi: időszámításunk előtt 210-209-ben temették el őket a császár holttestével együtt. Nem csoda, hogy felfedezése óta szeretnék, ha a világ nyolcadik csodájává minősítenék ezt a művészeti remeket. Az UNESCO világörökségének listájára mindenesetre már felkerült.
# A banauei rizsteraszok
Több mint kétezer évvel ezelőtt a Fülöp-szigeteken élő ifugao nép tagjai modernizálták a rizstermesztést, és lenyűgöző teraszokat faragtak a Banaue-hegybe. Ezután a völgyekből termőföldet hordtak rájuk, amiben már megteremtek a különböző zöldségek, gyümölcsök, elsősorban a rizs. Az öntözésről sem feledkeztek meg: a hegyről lecsorgó vizet praktikus öntözőrendszerrel vezették a rizsföldekhez. Összesen tízezer négyzetkilométeres területet kaptak úgy, hogy a szakértők szerint szinte csak a puszta kezüket használták. A látvány a mai napig lenyűgözi a turistákat, és persze munkát ad azoknak, akik még művelik a teraszos földeket. A hely 1995 óta a világörökség része.
# Az indonéz Borobudur templom
Nem kevesebbről, mint a világ legnagyobb buddhista templomegyütteséről beszélünk, ami Jáva középső részén található. Kr. e. 800 körül építették kőből a Szailendra-dinasztia megbízásából. A legkülönlegesebb az, hogy a teraszos piramisokból álló épületegyüttes felülről nézve egy háromdimenziós mandala képét adja ki, ami a világmindenséget ábrázolja. A 34 méter magas templomot megépülése után kétszáz évvel valamiért elhagyták és benőtte az őserdő, betemette a föld, egy vulkánkitörés pedig további jelentős mennyiségű hamut szórt rá. A templom restaurálása 1907-ben kezdődött, és az UNESCO támogatásával 1983-ban fejeződött be. Szintén a világörökség része, és komoly várományosa a nyolcadik csoda címének.
# A kambodzsai Angkorvat
Kambodzsa fő turistalátványossága a 12. században épült a khmerek uralma alatt. Hatalmas homokkő-templomegyüttesről van szó, amely harminc éven át épült, 50 ezer munkásnak és ötezer szobrásznak köszönhetően. Nem spóroltak semmivel, hiszen akkoriban a Khmer Birodalom mezőgazdasága virágzott, gazdasági ereje a kínai császárságéval vetekedett. Ám az idő elteltével a természet, no és a khmerek ellenségei kikezdték a templomot. 1850-ben, amikor egy francia misszionárius arra járt, már szinte csak romokat talált a növényzet és a föld alá temetve. A felújítási munkálatok azonban sikeresnek bizonyultak, az épületegyüttes pedig hamar világhírűvé vált, és 1992-ben a világörökség részének nyilvánították. Az Angkorvat egyébként nemcsak lenyűgöző épület és turistalátványosság, de a mai napig élő, működő vallási központ a buddhisták és a hindu vallásúak számára is. Annyira fontos jelképe Kambodzsának, hogy a zászlajukon is szerepel.
# A Citadelle Laferrière Haitin
A Citadelle Laferrière, másik nevén Citadelle Henri Christophe jóval újabb épület, a 19. század végén készült. Hatalmas, hajóformájú erődítmény Haiti északi részén, amit a király, Henri Christophe építtetett. Az alapköveket a hegyhez ragasztották patákból főzött enyv, állatvérmelasz és mész keverékével. A hegy tetején épült várból nagyszerű kilátás nyílik a környékre, így időben észrevehették a közeledő ellenséget. Rengeteg ágyúval és gúlákba halmozott ágyúgolyókkal várták a támadást, ami végül soha nem érkezett meg – a turisták legnagyobb örömére, akik a mai napig megcsodálhatják a régi fegyvereket, a tárolóhelyiségeket, fürdőket, börtönöket, konyhákat, sőt Christophe és sógora eltemetett holttestét is. A király halála után kiürült erőd Haiti nemzeti jelképévé vált, 1982-ben az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította, és többször kiáltották már ki – cseppet sem hivatalosan – a világ nyolcadik csodájának.
# Az egyiptomi Asszuáni-gát
Az 1960-as években a Szovjetunió szövetséget kötött a brit uralom alól felszabadult Egyesült Arab Köztársasággal, mai nevén Egyiptommal. A cél az Asszuáni-gát megépítése volt a Nílus mentén. Eleinte brit és amerikai pénzügyi támogatással készült, ám Egyiptom minél több pénzt akart, ezért tárgyalásokat folytatott a Szovjetunióval is. Ezt meghallva a nyugatiak kihátráltak a projektből, de a gát így is elkészült. Az építkezés befejeztével Nyikita Hruscsov állt a gát első lépcsőjén, és azt hangoztatta, hogy megalkották a világ nyolcadik csodáját. A 4 km hosszú, több mint 100 m magas építmény alaposan beavatkozik a Nílus és környéke életébe: igaz, hogy áramot termel, öntözővizet biztosít és megszüntette az árvizeket, ugyanakkor megfosztotta a földeket a Nílus által hordott tápanyagtól, majdnem százezer embert kellett áttelepíteni, és komplett halászfalvak néptelenedtek el. A gát mellett kialakított gigantikus víztározót Nasszer-tónak nevezik, és a világ egyik legnagyobb mesterséges tavának számít.
# Az amerikai Pikeville átjáró
Egy újabb projekt, amit úgy kezdtek el, hogy a világ nyolcadik csodáját várták tőle. Az építkezést a hetvenes években indították el az amerikai városban, Pikeville-ben, és ha nem is lett belőle csoda, mérnöki csúcsteljesítménynek méltán nevezhetjük.
Az építkezés során 14 millió köbméternyi földet és sziklát hordtak el, így ez lett Amerika egyik legnagyobb ilyen típusú vállalkozása. A 400 m széles, 1 km hosszú és 160 m mély Pikeville átjárót 1973 és 1987 között hozták létre a belvárostól nyugatra. A Levisa Fork folyót is elterelték, így elhárítva az árvizeket. Az országúti forgalom elterelése megszüntette a városban korábban létrejött forgalmi dugókat, a szénszállító kamionok más útra küldése pedig egészségesebbé, élhetőbbé tette a várost. Hogy ez mennyiben mérhető a több ezer éves épületekhez, és milyen eséllyel pályázik a világ nyolcadik csodájának előkelő pozíciójára, mindenki döntse el maga.
