gyerek első szó mit mikor mond először

Utánzás

A tudományos kutatások szerint a legfontosabb, hogy sokat beszéljünk a gyerekhez, olvassunk neki, énekeljünk.

mert alapvetően az utánzás az, ami a beszéd kialakulásához szükséges.

Szájról olvasás

Emellett azt is javasolják, szemtől szembe kommunikáljunk a gyerekkel, mert egyfajta szájról olvasást is végez, ami a szavak kiejtéséhez kellő szájmozgás elsajátításának egyik fontos lépcsőfoka.

Dajkanyelv

Ha a szülő sokat olvas, mesél a gyereknek, énekel neki, játszás közben beszél hozzá, és beszéd közben játszik a hangjával, azzal fejlesztően hat a beszéd későbbi kialakulására.

ez a nyelvezet a hétköznapihoz képest túlzó hanglejtéseket használ, lassabb tempójú, és egyszerűbb megfogalmazásra törekszik, erőteljesen artikulált. Ez mind segíti a babát a szavak, a hangsúly és a jelentés azonosításában.

Mit, mikor?

Féléves korban például már azonosítja saját nevét, amit sokszor hall, és azt magára is vonatkoztatja már, amikor pedig még a beszédtől nyilván messze van. Néhány héttel, egy-két hónappal később a kiadott hangocskák, gügyögések már sűrűbbek, és tudatosabbnak tűnnek, majd 9 és 14 hónapos korban meghallhatjuk az első igazi szót is. Meg szokták jegyezni, hogy míg a kislányok mondanivalója sürgetőbb, így előbb is kezdik általában a beszédet. A ráérősebb fiúcskák néha egy-két hónappal is később „nyitják ki a csapot”.

Melyek ezek? Amit a tudomány mond…

A beszédhez szükséges szájmozgás tekintetében, vagyis oro-motoros szempontból a legkönnyebben kimondható betűk az „a” és az „o” magánhangzók, melyeket a „b”, „m”, „p” és a „t” követ. A baba, mama, papa, apa szavak tehát könnyen formálható hangkészlettel rendelkeznek. Ráadásul, ha a gyermek eljut ezekig a verbális megnyilvánulásokig, egy időre meg is elégszik a fogalmak nagyjából történő behatárolásával, vagyis az apa megfelelő lesz egy ideig nemcsak az apa, de az anya jelölésére is, a cica pedig a macska mellett a kutyát is megnevezi. 20 hónapos korra teszik annak a fejlődési szintnek az elérkeztét, amikor robbanásszerű ugrás figyelhető meg a szókincs összetételében.

…és amit a szülők mesélnek

Megkérdeztünk néhány édesanyát, hogyan is alakultak náluk a tudomány szerint sztenderd: anya, apa, alma, baba, papa a kezdeti szavak.

• Kis korkülönbség esetében gyakran előfordul, főleg, ha a szó nem túl bonyolult, hogy a nagyobb testvér első szava a kisebbik neve.

• Az apa szó valóban gyakran jelentkezik vagy az elsők között, vagy legelsőként, ami nemcsak annak köszönhető, hogy a könnyen kiejthető szavak közé tartozik, hanem, és itt kérünk elnézést, ha az apukák önértékelésében kárt teszünk, de azért is szokott ez az első szavak között lenni, mert az anyuka, akivel a legtöbb időt tölti általában a baba, ezt a szót ismételgeti neki.
• Számos anyuka beszámolója alapján is gyakori első szó a NEM. A többi édesanya megnyugtatására közöljük, azóta ezek a gyermekek is rendkívül fejlett és gazdag szókinccsel operálnak, és nem dacosabbak társaiknál.

Ezeket követhetik a dinoaurusz (dinoszaurusz), ongosintány (jogosítvány), tejgebíz (tejbegríz), gyagyi (nagyi), nudlista (nudista) és egyéb, magasabb szintű aranyköpések.