„A mai világban, ahol minden csak egy kattintásra van tőlünk, a fiatalok is sokkal könnyebben tudnak illegális szerekhez vagy még éppen legális dizájnerdrogokhoz jutni” – mondja Nagy Alexandra Anna addiktológiai tanácsadó szakpszichológus, a Budai Tanácsadó munkatársa. „Ráadásul,
a serdülőkor bizonyos jellemző sajátosságai kifejezetten kedveznek a kamaszok veszélyeztetettségének,
úgymint a kíváncsiság, az új izgalmak, ingerek keresése, saját határaik feszegetése, miközben a következményekkel még nem feltétlenül tudnak számolni.”
Egyszerűen csak kamasz, vagy tiltott szerrel él?
„A kamaszkor némely jellemzője ugyan könnyen megtévesztő is lehet, hiszen
bizonyos pubertásra jellemző viselkedési minták megegyezhetnek a szerhasználatra utaló jelekkel”
– magyarázza a pszichológus. „Egy, kamaszkorban gyakorinak mondható krízis vagy elszenvedett trauma természetes leképeződését könnyű összekeverni a droghasználat jellegzetességeivel.”
„Ugyanez fordítva veszélyesebb: könnyen legyinthet egy szülő a kamasz »undok« viselkedésére életkori sajátosságainak tulajdonítva azt, amivel súlyosabb problémát söpörhet a szőnyeg alá. Így tehát, ha az alább felsorolt tünetek közül több is ismerős, érdemes komolyan átgondolni, és megpróbálni differenciálni, mivel is van dolga a felnőttnek: problémája akadt gyermekének a kábítószerekkel, vagy egyszerűen csak kamasz” – javasolja a szakember.
Hogy vehető észre, ha a fiatal drogokat használ?
Az addiktológiai szakember felsorolt néhányat a legtipikusabb viselkedéses jegyek, tünetek közül, melyek hátterében szerhasználat is állhat:
- hirtelen, jelentős viselkedésváltozás
- zárkózottság, titkolózás, takargatás
- hirtelen, nagy fokú teljesítményromlás (iskolában, iskolán kívüli foglalkozásokon)
- heves érzelmi ingadozások
- érdektelenség, közöny
- fokozott fáradtság
- céltalanság, motiválatlanság, levertség
- személyes higiénia leromlása
- ingerlékenység, agresszív viselkedés
- hiányzások, késések
- figyelmi problémák
- étvágytalanság, fogyás vagy akár túlzottan megnövekedett étvágy, hízás
- otthonról való kimaradás, gyakori távollét
- elszökés
Ha felismerjük, hogyan tovább?
Mit tehetünk, ha úgy érezzük, hogy a velünk élő fiatalra a fentiek közül több tünet is jellemző, és megbizonyosodtunk arról, hogy nem csak a kamaszkor velejáróiról van szó?
„A legfontosabb az őszinte beszélgetés” – vallja a pszichológus. „Ebbe beletartozik, hogy beszélünk a droghasználat veszélyeiről, de azokról a témákról is, amelyek vonzóvá teszik a fiatalok számára a szerhasználatot, mint például a teljesítményfokozás, feloldódás, könnyebb társas kapcsolódás. Ha a fiatal érzékeli azt, hogy a szülő tisztában van a drogok által kiváltott pozitív és negatív hatásokkal is, akkor sokkal könnyebben nyílik meg, bizalmivá válik a viszony, lesz bátorsága segítséget kérni, ha úgy érzi, bajba került.
Fontos, hogy ne a megfélemlítés legyen a szülő célja,
mert tetemes szakirodalommal támasztható alá, hogy az elrettentés módszere, főleg a kamaszok körében, inkább kontraproduktív.”
Információszerzés
„Elengedhetetlen, hogy a szülő is tájékozódjon, és azt hiteles forrásból tegye. Ha kiderül, hogy a fiatal rendszeresen használ valamilyen kábítószert, a felnőtt nagyon könnyen az érzelmei által vezérelve cselekszik: tilt, szid, kontrollál. A határoknak fontos szerepe van, de elképzelhető, hogy a szülő aggodalmai rabjává válik, amitől a gyermek bezárkózik, elveszíti bizalmát, félni kezd a reakcióiktól, és így, ha ténylegesen segítségre lenne szüksége, már nem fordul majd felé” – világít rá a folyamatokra a szakember.
„Ha azonban a felnőtt nyitott marad és erőfeszítéseket tesz, hogy megértse, gyermeke miért választ ilyen megküzdési formákat, milyen nehézségek húzódhatnak a szerhasználata hátterében, a szülő megfelelő támaszt jelenthet neki, és megteremtheti számára a biztonságot.”
Merjen a szülő is segítséget kérni!
„Ha a szülő úgy érzi, hogy a probléma és aggodalmai túlnőttek rajta, kérjen segítséget! A függőséggel élők csoportja világviszonylatban is az egyik legstigmatizáltabb populáció, vagyis a szégyen elkerülése érdekében a tabukkal élést választják a hozzátartozók is. Pedig az ilyen családi közeg a melegágya a függőségek fennmaradásának.
A legtöbb esetben nem elegendő a fiatalnak segítséget szerezni, valós pozitív változás úgy érhető el, ha a szülő saját maga számára is keres pszichés támogatást,
de a családterápia is jó megoldás lehet” – tanácsolja Nagy Alexandra Anna addiktológiai szakpszichológus, hozzátéve: „Gyakran előfordul ugyanis, hogy a fiatal problémás szerhasználatának a végét a családi nehézségek feloldása hozza el.”
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
