A tudománytörténelem egyik legfelkavaróbb tanulmányában a népességnövekedés társadalmi dinamikáját vizsgálták. A tudósok nem hittek a szemüknek, amikor
az ideális körülmények között szaporodásnak indult egérkolónia paradicsomi állapotokból teljes társadalmi összeomlásba, majd a kihaláshoz vezette önmagát.
25 alkalommal ismételték meg a kísérletet, mire belátták, csúnya jövő elé nézünk.
A kísérlet lesújtó képet festett társadalmunkról
John B. Calhoun amerikai tudós 1958 és 1962 között "Egérparadicsom" néven is híressé vált kísérletsorozatot folytatott a társadalom növekvő népességének hatásait vizsgálva. A "paradicsomi állapotok" biztosítására a kísérletben résztvevő rágcsálókat bőségesen ellátták élelemmel és vízzel, egy számukra kényelmesnek kialakított élettérben. Egy 256 x 256 centiméteres egérkarámot alakítottak ki, és a "halálozást gátló körülmények" megteremtésének fokozására Calhoun 4 pár, mindenféle betegségtől mentes egeret jelölt ki a kísérlet elindításához. Ezek 16 etetőcsövön keresztül juthattak élelemhez a számukra ideális 20 Celsius-fokon tartott helyiségben.
The 'Universe 25' experiment is one of the most disturbing studies in the history of science, carried out by American scientist John Calhoun between 1958 and 1962. Calhoun designed an ideal environment for rats, called "Mouse Paradise", with abundant food, water and space, in… pic.twitter.com/ZIxvqDI4bQ
— Rad 😘 (@Just_Rad) April 2, 2025
John B. Calhoun hivatalosan Universe 25 nevű kísérletében eleinte minden ideálisan alakult. A rágcsálók, akiknek nem kellett megküzdeniük semmilyen szükségeletük kielégítéséért semmiféle zavaró tényezővel, gondtalan szaporodásnak indultak. Az egérpopuláció dinamikusan növekedett, mintegy 55 naponként meg is duplázódott egészen a 315. napig. 620 egér élt már a karámban, amikor megtorpant a szaporodási kedv, a népességnövekedés harmadára esett vissza.
A túlzsúfolt karámban elvonulási lehetőség híján a közös térbe kényszerülve először a hím egerek produkáltak agresszív viselkedést, majd a nőstények átvették ezeket a mintákat, kicsinyeiket pedig elhanyagolták.
Ez viszont az egércsemeték halálozásának drasztikus, 90%-ra emelkedését vonta maga után.
A kísérlet tragikus végkifejlete
A 2200-as létszám elérésénél az 560. napon a kísérlet végleg tragikus irányt vett: az egerek fiatalabbik fele addigra egyáltalán nem sajátította el a társadalmi mintákat, sem szaporodási hajlam nem volt bennük, sem a túléléshez szükséges minimális agresszió. A másik felében az agresszió viszont túlságosan is megmutatkozott, sőt még kannibalisztikus esetek is előfordultak, a populáció kihalásnak indult.
Van remény, a kísérlet ellenére is
Ha a kísérlet eredményei adaptálhatók lennének az emberekre, ijesztő jövőt festetnének elénk, de ezt azóta többen tudományosan is cáfolták az egerek és az emberek viselkedésének összehasonlíthatatlanságával érvelve és a kísérlet egyes "buktatóinak" hangoztatásával. Többek között a pszichológus Jonathan Freedman is több kísérlettel bizonyította az 1970-es években, hogy az emberek reakciói az egerekétől eltérőek. Csak remélni tudjuk, hogy neki van igaza.
Bevett gyakorlat laboratóriumi egerekkel kísérleteket folytatni, hogy az általuk leszűrt következtetéseket felhasználják a humán gyógyászatban vagy akár pszichológiában. Erre egy működő példát találsz ebben a korábbi cikkünkben.
Te is szoktál elmerengve álmodozni? Nagyon izgalmas dolgot derítettek ki erről a folyamatrólNoha úgy érezzük, hogy az ábrándozás melegségét a szívünkben éljük meg, a központi szerep mégiscsak az agyunknak jut.
Tovább olvasom
Megjelent az új Dívány-könyv!
Bálint Lilla, a Dívány szerzője új könyvében elmeséli, mi történt az irodalom és a művészvilág híres múzsáival a nagy szerelmek elmúlása után.
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
