Popdallal is népszerűsítették a jobb oldali közlekedést
Magyarország a második világháború idején, 1941-ben váltott az elavultnak számító bal oldaliról a ma is érvényben lévő jobb oldali közlekedésre, a svédek azonban az európai országok nagy többségéhez viszonyítva jócskán elodázták az autósávok felcserélését. A váltás ötlete többször is felvetődött, azonban mindannyiszor heves ellenállásba ütközött, 1955-ben egy népszavazáson például a lakosság 83 százaléka a megszokott, bal oldali közlekedés mellett állt ki.
1963-ban a svéd parlament mégis megszavazta a jobb oldali közlekedésre való átállást, melyre két okból voltak rákényszerülve: egyrészt addigra az összes szomszédos országban jobb oldali közlekedési rend volt érvényben, másrészt a svéd autók többsége balkormányos volt, ami gyakran karambolhoz vezetett a kétsávos országutakon. Megalakult az Állami Jobbra Tarts Bizottság elnevezésű kormányzati szerv, melynek feladata egy négyéves átfogó program kidolgozása volt; a hosszas előkészítő munka és országos információs kampány során a televízió, a rádió, iskolák és civil szervezetek is beszálltak az átálláshoz szükséges teendők népszerűsítésébe, bögréket és egyéb szuveníreket készítettek, sőt, még egy popsláger is született a témában.
Végül 1967. szeptember 3. vasárnap reggelét jelölték ki a jobb oldali közlekedésre való átállás időpontjaként, melyet a sajtóban Högertrafikomläggningennek (kb. „jobb oldali forgalom elterelése”), röviden Dagen H-nak, vagyis H-napnak kereszteltek el. A H-napot megelőzően országszerte felszerelték a megfordított közlekedéshez szükséges lámpákat, táblákat, majd a jeles vasárnapon hajnali 4 óra 50 perckor minden svéd járműnek kötelessége volt öt percre megállnia, amíg a kirendelt munkások leszedték a takaróponyvát az említett közlekedési lámpákról és táblákról. A következő öt percben – a forgalmasabb helyeken rendőrök irányítására – az autósoknak óvatosan át kellett hajtaniuk az út jobb oldalára, végül 5 órakor a rádióban visszaszámlálást követően bemondták, hogy Svédország átállt a jobb oldali közlekedésre.
Közlekedési káoszra ébredt az ország
A terv szerint mindez különösebb fennakadás nélkül történt volna, a valóság azonban természetesen felülírta az előzetes elképzeléseket: vasárnap reggel az ország teljes lakossága arra ébredt, hogy hirtelen minden megfordult, sokan azt sem tudták, merre induljanak el. A nagyvárosokban külön problémát jelentett a tömegközlekedés koordinálása, a villamosokat például ideiglenesen nem is indították útnak, helyettük buszra szállhattak az utasok. A buszok kérdése sem volt egyszerű, a H-napot megelőzően a kormány 8000 buszt alakított át, továbbá 1000 darab új, jobb oldali ajtós buszt vásároltak, a megmaradt bal ajtósokat pedig eladták Kenyának és Pakisztánnak. Szintén hatalmas költséget jelentett a svéd autók fényszóróinak átalakítása, amit a tulajdonosoknak kellett állnia.
A H-nap reggelén országszerte 125 közlekedési baleset történt, de szerencsére egyetlen halálos áldozatot sem követelt az átállás. A kialakult közlekedési káoszt kiválóan szemlélteti a híressé vált, Stockholm egyik forgalmas utcáján készült fotó, mely bejárta a világsajtót, és ma is gyakran felbukkan az interneten. Az átállást követő egy évben valóban csökkent a közúti balesetek száma, a pozitív változás azonban nem tartott sokáig, a második évben már ugyanannyi baleset történt, mint a H-napot megelőzően.
Egy évvel Svédország után Izland is átállt a jobb oldali közlekedésre, így Nagy-Britannia, Írország és Ciprus maradt az utolsó három ország Európában, ahol továbbra is bal oldali forgalom van érvényben; a világ egyéb pontjain, többek között Ausztrália, Új-Zéland és Japán maradtak továbbra is „balosak”. Szamoa 2009-ben fordított H-napot hajtott végre, a csendes-óceáni szigetország lakói a jobb oldali közlekedésről váltottak a bal oldalira.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
