Tényleg létezik cukorfüggőség, vagy csak nincs akaraterőd?

Tényleg annyira addiktív a cukor, mint a kokain? Vagy egyszerűen nekünk van kevesebb akaraterőnk, amikor egy adag dobostorta vagy forró csoki kerül elérhető közelségbe? Talán néha jobb lenne azt hinni, hogy édesszájúnak lenni egyszerűen függőség, amitől nehéz szabadulni. Mondjuk, ha ez bebizonyosodna, azzal sem lennénk nagyon előrébb a leszokásban. Na de mit mond a tudomány? Könnyedén megszabadulhatunk a napi csokiadagtól, vagy jobb, ha függőségként tekintünk rá? Utánajártunk.

Úgy tűnik, hogy a kérdés kapcsán a szakemberek között sincs egyetértés. Állatkísérletek eredményei azt mutatják, hogy a cukor függőséget vált ki, bár egyesek szerint csak más körülményekkel együtt. Mások szerint az egész nem függőség, mivel megvonásakor nem jelentkeznek komoly tünetek, de van, aki szerint sóvárogni ugyanúgy lehet utána, ahogy a drogok után, ezért mégiscsak van hasonlóság.

Egyesek szerint éppen olyan, mint a drogok

British Journal of Sports Medicine által közzétett kutatás eredményeinek összegzésében azt írják: a tünetek alapján a cukor függőséget okozó anyagnak tekinthető. Bevitele során endorfint szabadít fel, jó eséllyel ez okozza a későbbi sóvárgást – állítják a szerzők. „A szakirodalomban szereplő bizonyítékok jelentős párhuzamokat és átfedéseket mutatnak a kemény drogok és a cukor között, mind az agyi neurokémia, mind a viselkedés szempontjából” – teszik hozzá. A cukorfogyasztás megváltoztatja a hangulatot, hasonlóan a kokainhoz, valószínűleg azért, mert jutalom- és örömérzetet vált ki. Mindezt rágcsálókkal végzett kísérletekre alapozva állítják, hozzátéve, hogy az állatok a kísérletekben a cukrot még a kokainnál is jobban szerették.

A Kansas City-i gyógyszerész és dietetikus, a téma szakértője, James DiNicolantonio a Guardiannek nyilatkozva elmondta, hogy az emberek cukorfogyasztása mindenképpen komoly aggodalomra ad okot, különös tekintettel arra, hogy a cukor az állatoknál annyira addiktív, mint a kokain, így tehát valószínűleg ez a legtöbbet fogyasztott függőséget okozó anyag a világon, ami ráadásul káros az egészségre. 

Mások szerint a kutatás eredményeit rosszul értelmezik

Hisham Ziauddeen, a Cambridge-i Egyetem pszichiátere azonban már megengedőbb a kérdésben.  Véleménye szerint  a rágcsálókkal kapcsolatos tanulmányok eredményeit félreértették a szerzők, és a bizonyítékok valójában nem támasztják alá azt a feltételezést, hogy a cukor az embereknél is függőséget okozna. A rágcsálókkal végzett kísérletek ugyanis azt mutatják, hogy addiktív viselkedés csak akkor jelentkezik, ha az állatok csak napi két órán keresztül tudnak hozzájutni a cukorhoz. Ha azonban megengedik nekik, hogy bármikor megszerezzék – ahogy az az embereknél történik –, akkor nem mutatják a függőségszerű tüneteket.

„Mindez azt jelenti, hogy az effajta szakaszos hozzáférés és a cukor kombinációja hozza létre ezt a viselkedést. Továbbá fontos, hogy ugyanilyen hatása volt annak is, ha az állatok szacharint kaptak. Ez alapján úgy tűnik, hogy az egész inkább az édes ízről szól, mint a cukorról” – jegyzi meg a pszichiáter, és azt is hozzáteszi, az sem meglepő, hogy még a kokainnal ellátott patkányok is inkább a cukrot választják, hiszen sok állat inkább édes dolgokat keres, vagyis az íze és nem a hatása miatt választ az elé helyezett adagokból.

Könnyű rászokni
Könnyű rászoknigruizza / Getty Images Hungary

Tom Sanders, a King’s College London táplálkozási és dietetikai professzora kijelentette: szerinte abszurd az a vélemény, hogy a cukor annyira addiktív lenne, mint a kemény drogok. „Noha igaz, hogy az édes dolgokra rászokhatunk, ezek korántsem annyira addiktívak, mint az ópiátok vagy a kokain – mondja. – Az emberek például nem észlelnek elvonási tüneteket, amikor csökkentik a cukorbevitelt.” 

DiNicolantonio szerint azonban bár fizikai elvonási tünetek valóban nincsenek, az agyban cukorfogyasztáskor a drogozáskor jelentkező biokémiai jelek figyelhetők meg.

Van, aki szerint inkább azzal kéne foglalkozni, hogy mennyire káros

Robert Lustig, a San Franciscó-i Kaliforniai Egyetem gyermekgyógyászati professzora elmondta, hogy osztja DiNicolantonio és kollégái aggodalmait. „Úgy gondolom, hogy a cukor addiktív, a gyerekek alkoholja még akkor is, ha nem annyira káros, mint például a heroin” – jelentette ki.

Nehéz lemondani róla
Nehéz lemondani rólaVadym Petrochenko / Getty Images Hungary

Ziauddeen azt is hozzáfűzte: nem a cukorral van a baj, hanem azzal a mennyiséggel, ami a szervezetünkbe jut belőle. A cukor nem rémisztő démon: az a baj, hogy hatalmas mennyiség kerül belőle az élelmiszerekbe.

Mit tehetünk azért, hogy kevesebbet fogyasszunk belőle?

Akár drognak nevezzük, akár másképp, a túlzott cukorfogyasztás az elhízáson keresztül több betegség okozója is lehet, így érdemes kordában tartanunk a napi elfogyasztott mennyiséget. Erre több praktika is létezik. A legokosabb stratégia megválasztásához érdemes megfigyelned, mikor eszel cukrot, és ezekre az alkalmakra felkészülni egészséges alternatívákkal. Az olyan reggeli, aminek alacsony a glikémiás indexe, segít abban, hogy ne hintázzon a vércukorszinted napközben, így kevésbé fogod kívánni az édességet. A vízfogyasztás is lényeges, mert a kiszáradás a cukor iránti sóvárgáshoz hasonló tünetekkel jelentkezik. Fontos, hogy kerüld a stresszt és aludj eleget, mert a kialvatlanság szénhidrátéhséggel párosulhat. Az is segít, ha egyszerűen nem tartasz otthon abból, amiből nem szeretnél enni. Ha pedig van étkezési terved, akkor könnyebb lesz jó döntéseket hozni cukorügyben is.

Oszd meg másokkal is!
Mustra