Magyar neveket kaphatnak a meghirdetett állások a hangzatos angol megnevezések helyett

GettyImages-1133505958

Akár a munkakörök hangzatos nevei is az útjába állhatnak annak, hogy egy álláskereső jelentkezzen egy pozícióra. A munkakeresők ugyanis gyakran azt sem tudják, a meghirdetett pozíció egyáltalán nekik szól-e.

Nevek miatt nehéz állást találni

Gyakran azért nem jelentkeznek a munkavállalók egy álláshirdetésre, mert nem tudják, hogy a betöltendő hely nekik szól-e. Amint azt az Economx a HRportál cikkére hivatkozva megírta, a vállalatok jól csengő, imponáló nevű munkakörökkel próbálják vonzóvá tenni a kínált pozíciójukat. Emiatt viszont például egy értékesítő bizonytalan a jelentkezést illetően, hiszen nincs tisztában azzal, hogy

a sales manager, a brand manager, a sales executive, a business developer, a business coordinator vagy épp a business development executive pozíciókban is megállná-e a helyét.

Nehezen találnak megfelelő jelöltet

Mint írták, a megkérdezett Horányi-Kiss Annamária recruitment tanácsadó, a JIT Talent vezető tanácsadója szerint a vállalatok jellemzően azért találnak nagyon nehezen megfelelő munkatársat az egyébként drágán meghirdetett állásra, mert rossz néven keresik a jelöltet. A szakértő szerint a probléma eredője az, hogy

az egyes pozíciók megnevezését az iparági sajátosságok, a vállalati méret és kultúra, valamint az éppen aktuális trend is befolyásolja.

A szakember ugyanakkor azt is elmondta, hogy noha bizonyos esetekben indokolt lehet így megjelölni e munkaköröket, a hangzatos megnevezések helyett még inkább a jelöltek személyiségére, tudására és tapasztalatára kellene összpontosítani. 

Nem mindig könnyű beazonosítani a munkakört a meghirdetett állás nevéről
Nem mindig könnyű beazonosítani a munkakört a meghirdetett állás nevérőlalexsl / Getty Images Hungary

Nem csak ez az oka annak, hogy nem jelentkeznek

Természetesen nem szabad mindent arra fogni, hogy a hangzatos nevek miatt nem merünk jelentkezni egy állásra. A Dívány nemrégiben írt arról, hogy egyes mezőgazdasági munkákért például hiába fizetnének legalább 600-700 ezer forintot, a magyarok inkább külföldre mennek. Helyettük a hazai gazdaságok külföldi, leginkább mongol és filippínó munkásokat alkalmaznak tömegesen, a magyar munkavállalók ugyanis a busás fizetés dacára sem vállalják a kemény fizikai munkát. Pedig állás volna bőven, amelyet a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai is alátámasztanak: a kimutatások szerint az agráriumnak nincs is olyan szegmense, amely ne küzdene munkaerőhiánnyal, egyes számítások szerint 100 ezer munkáskéz hiányzik a magyar mezőgazdaságból. 

Megjelent az új Dívány-könyv!

A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!

Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!

hirdetés

Oszd meg másokkal is!
Érdekességek