Sokan ódzkodnak az élelmiszerekben található adalékanyagoktól, pedig a rettegett E-számokkal kapcsolatban gyakran teljesen alaptalanok a félelmek. Szöllősi Réka, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének (FÉSZ) ügyvezető igazgatója segítségével összegyűjtöttünk néhány példát ezek közül.
Mire szolgálnak az E-számok?
Ahogy azt Szöllősi Rékától megtudtuk, az E-számok többnyire élelmiszerbiztonsági szempontból szükségesek, és az élelmiszerek eltarthatóságát és a minőségmegőrzését segítik. Az Európai Unió szigorú élelmiszerjogi előírásai miatt a termékek címkéin minden összetevőt kötelező feltüntetni, beleértve az adalékanyagokat is. Ennek az egységes jelölési rendszernek köszönhetően pedig könnyedén ellenőrizheted, hogy mit tartalmaznak a kosaradba kerülő termékek.
„Az igazság az, hogy szinte semmit sem ehetnénk, ha teljes egészében szeretnénk kiiktatni az E-számokkal jelölt anyagokat tartalmazó élelmiszereket az étrendünkből. Ilyenek ugyanis mindenben vannak, még a saját szervezetünkben is. Egy teljesen organikusan termesztett banán esetében is több mint 50 E-számot írhatnánk a címkére” – mutatott rá a szakember.
Tényleg van, ami miatt felesleges aggódni?
Szöllősi Réka öt példán keresztül szemléltette, hogy az adalékanyagok nem mindig olyan szörnyűek, ahogy gondoljuk.
E 300
Ha egy címkén az E 300 feliratot látod, elkezdhetsz örülni, hiszen ez azt jelenti, hogy az adott élelmiszer C-vitamint tartalmaz: a jelzés tudniillik kémiai elnevezésének, vagyis az aszkorbinsavnak a jelölésére szolgál. Fontos megemlíteni, hogy egy termék csak akkor tüntethető fel C-vitamin-forrásként, ha minden 100 grammjában vagy 100 milliliterében legalább 12 mg aszkorbinsav található, ennek kétszeresére pedig már a „vitaminban gazdag” felirat is alkalmazható. További érdekesség, hogy C-vitamint a kenyerek, lekvárok és a gyümölcskonzervek mellett a sör is tartalmazhat.
E 948
A természetes vonalnál maradva a fenti jelzés az oxigént takarja, ami nemcsak hogy nem ártalmas, de a mindennapjaink szerves része. Hogy milyen jellegű termékekbe kerül? Általában védőgázas csomagolások esetében, salátakeverékeknél, sajtok tárolásánál és friss húskészítményeknél használják.
E 150a
Karamellel általában süteményekben, cukorkákban vagy desszertekben lehet találkozni. Az E 150a és 150-es jelzésű típusok azonban nem egészen az édes és kellemes ízű alapanyagok közé sorolhatók. Ez a karamell ugyanis keserű, égett illattal rendelkezik, melyet színezékként használ az élelmiszeripar. Pontosan ezért éppúgy megtalálható a kólák és édességek feliratai között, mint az ecetesüvegek vagy a malátakenyér csomagolásán.
E 163
Nemcsak a virágok és a lila káposzta pompázhatnak mélylila színekben, hanem a banán, a karfiol, sőt még a kukorica is. Ezért a briliáns színváltásért pedig az E 163-as jelzésű antocián felelős, amit elsősorban a piros szőlő héjából nyernek ki. Érdemes tudni, hogy az antociánok antioxidánsként viselkednek, és a bor mellett előfordulnak gabonapelyhekben, valamint dzsemekben, zselékben is.
E 175
Az ember néha igazi kincsekre bukkanhat a boltok polcain, méghozzá szó szerint is. Az E 175 az arany élelmiszercímkéken jelzett száma, amit szintén ételszínezékként alkalmaznak, de csak ritkán, mert magas az ára és nem oldódik. Ha mégis, akkor jellemzően pralinék díszítéseként, édességek bevonataként, illetve likőrökhöz használják.
Mire kell még figyelni?
Mint ahogy azt láthattuk, egészen meglepő dolgokra bukkanhat az ember, ha egy kicsit tájékozódik – tette hozzá Szöllősi Réka, aki téged is arra sarkall, hogy próbálj tudatos vásárlóként eljárni.
„Gyakran nézünk rá egy-egy élelmiszercímkére, és azt hisszük, hogy minél több E-szám van rajta, annál ártalmasabb. A felsorolt elemek azonban mind veszélytelenek. Ehhez persze mindenképp olvassuk el az ajánlott fogyasztási adagot is, amit szintén a termékek csomagolásain találhatunk meg. Ha nem is épp aranyat vagy C-vitamint rejt a csomagolás, érdemes utánanézni, mit is jelöl egy-egy szám. Így aztán nem érhet minket igazi meglepetés, ha elég erős bennünk a kíváncsiság.”
