A héten teljes erőbedobással tört be a kánikula. Gyöngyöznek a homlokok, vízért kiált a sok kiszáradt torok, és a járda szinte még a cipőtalpon keresztül is égeti a lábakat. Ha városban élsz, a munkába vezető utad túlélőjátékká változott: igyekszel légkonditól légkondiig sietve túlélni a hőséget, abban reménykedve, hogy a kulacsod kitart addig, amíg be nem érsz biztonságosan az irodába. „Bezzeg tíz évvel ezelőtt még nem volt ilyen döglesztő meleg!” – dörmögöd magad elé, amire a klímaváltozás passzív agresszív vigyorral az arcán vonja meg a vállát válaszul, hogy „Így jár, aki figyelmen kívül hagy”, és néhány fokkal nagyobb fokozatba kapcsol. Egy friss kutatás eredményei azonban gyors megoldást kínálnak a városi hőszigetek melegének csökkentésére.
A globális felmelegedés nem tréfa
A klímaváltozást egyre kevésbé lehet figyelmen kívül hagyni, saját bőrünkön is tapasztalhatjuk hatásait, amikor télen Budapest nagy részén már egyáltalán nincs hó, nem kell felsózni a járdát, mert jég sincs, vagy nyáron, amikor a hőmérséklet erőteljesen kacérkodik a 40 fokkal. Rengeteg tudományos kutatás és felmérés születik arról folyamatosan, hogy a globális felmelegedés káros hatásai már most milyen hatalmas gondokat okoznak. Az éppen most születő korosztálynak már a csecsemőkorát, sőt, a magzati létét is rombolja a növekvő hőmérséklet: csecsemőkori elhízást és akár koraszülést is okozhat, illetve az erdőtüzek okozta szennyezett levegő, amelynek egy nő ki van téve a fogantatás előtt, megduplázza a hasfalhasadékkal születés esélyét.
A felnőtteket sem kíméli a klíma: 2030-ig, tehát csupán 8 év múlvára körülbelül 2400 milliárdos gazdasági veszteséget termelhet a hő, mivel az embereket érő hőstressz hatására kevésbé képesek hatékonyan dolgozni, és a rendkívül gyakori szív- és érrendszeri megbetegedések okozta halálozások száma is megnőhet az egyre jobban elfajuló melegtől, főleg a városiak körében, mivel mesterséges felszínei hőszigeteket hoznak létre. Továbbá a gazdasági szakadék szélesebbé válhat, ugyanis az alacsonyabb jövedelműeknek kevesebb erőforrása van arra, hogy érdemben védekezhessenek a hővel szemben, így a társadalmi egyenlőtlenségek is egyre nagyobbak lesznek.
A zöldtető előnyei, a klímaváltozás tüzének enyhítése
A NASA felmérései alapján a városokban akár 10 fokkal is melegebb lehet napjainkban, mint a környező területeken a hőfelvevő és hővisszatartó anyagok alkalmazása miatt, amilyen az aszfalt és a beton. A kutatók évtizedek óta kampányolnak amellett, hogy a kátrány és az egyéb sötét színű, tetőfedésre használt anyagokat cseréljék le. Viszont a tetőkertek vagy a növényzettel borított zöldtetők segíthetnének enyhíteni az extrém városi hőséget egy friss kutatás szerint, amelyet a NASA tudósai publikáltak.
Három zöldtető műholdképeit vizsgálták meg, amelyeket a 2000-es évek elején telepítettek. Arra voltak kíváncsiak, hogy 1990 és 2011 között mennyire változott meg a felületi hő és a növényzet a környező kontrollcsoportos területekéhez képest, amelyeknél nem alkalmaztak zöldtetőt. A háromból két helyen a zöldtető sikeresen csökkentette a hőmérsékletet, az egyik esetben jelentősen, míg a másiknál a tanulmány végére ismét elkezdett megnőni a hőmérséklet. A kutatók azt szűrték le ebből, hogy nem mindegy, milyen növényeket és milyen összetételben ültetünk a zöldtetőkre, illetve a helyszín és egyéb tényezők is közbeszólhatnak a zöldtető hatékonyságába.
A harmadik zöldtető, amely nem csökkentette a hőmérsékletet, egy szupermarket tetejére került, amelyet viszont egy korábban üres, füves területre húztak fel. Tehát a szupermarketre hiába került zöldtető, felépítésével csökkentette a növényekkel teli terület méretét. Tehát a frissen kiépített parkoló hőtermelését ugyan csökkenthette a zöldtető, az összesített hatása mégis negatív lett, hiszen aszfalt és beton került a korábban elgazosodott területre, amelynek hűtő hatása volt.
A zöldtetős megoldás várható kivitelezése és hozadéka
A NASA kutatói szerint egyre fontosabbá válhat a zöldtetők kialakítása, ahogyan a globális felmelegedés is egyre súlyosbodik. Főleg azokat a városrészeket fogja sújtani a tikkasztó meleg, amelyekben kevesebb a fa és zöldterület, ahol általában inkább a kisebbséghez tartozók, az idősebbek vagy a szerény jövedelemmel rendelkezők laknak. A zöldtető a NASA reményei szerint egy olyan alacsony költségű megoldással szolgálhatna, amely a kevés erőforrással rendelkező városokban élők számára is megvalósítható lehetne. Sekély föld is elég a zöldtető növényeinek (fű és virágzó növények), több meredekségű felületre is telepíthetőek, kevesebb gondozást igényelnek a tetőkerteknél, és könnyebb a felhelyezésük.
Reméljük, a zöldtetők és a tetőkertek mihamarabb ellepik majd városainkat, hogy élhetőbbek legyenek mindenki számára, főleg a szív- és érrendszeri betegségekkel élőknek. Ráadásul, az idegtudomány szerint hatékonyabban tudnak dolgozni az emberek a természetközelibb környezetben (akár a növények látványa is sokat segíthet), így laikusként merengve felmerül az a gondolat is a fejünkben, hogy akár még a gazdaságnak is jót tehetne ez a változtatás.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
