A D-vitaminnal kapcsolatban az utóbbi években változtak az ajánlások, sok olyan kutatás látott ugyanis napvilágot, amely szerint többre van szükségünk, mint eddig gondoltuk.
Azt korábban is tudtuk, hogy hiánya esetén nagy az esélye a csontritkulásnak, az angolkórnak és a demenciának, az elmúlt években azonban kiderült többek között az is, hogy a megfelelő D-vitamin-bevitellel csökkenthető az 1-es típusú diabétesz, az emlőrák, az időskori makuladegeneráció, a szklerózis multiplex, a szív-érrendszeri problémák, a melanóma vagy éppen a depresszió kockázata.
Mi az a D-vitamin?
- A D-vitaminnak valójában semmi köze a vitaminokhoz, csupán orvostörténeti okokból nevezik így. A napfény hatására az emberi szervezetben kialakuló vagy a táplálékkal bekerülő hormonszerű előanyagról van szó, amely aztán többlépcsős átalakuláson megy végbe, míg végül biológiailag aktív anyaggá válik.
- Mivel nem mindenki teheti meg, hogy elegendő ideig tartózkodjon a napon, ráadásul csak néhány ételben található jelentősebb mennyiségű D-vitamin, étrend-kiegészítő tabletta formájában szükséges pótolni.
- A zsírban oldódó vitaminok (A, D, E, K) közé tartozik, ami azt jelenti, hogy szervezetünk képes hosszú időn át a zsírszövetekben raktározni.
- Szerepe van a csontok és az immunrendszer fejlődésében, a fertőző betegségek elleni védekezésben és még egy sor élettani funkció működésében, sőt számtalan betegség megelőzésében is (gyerekkorban kialakuló cukorbetegség, téli depresszió, daganatos betegségek).
- Kétféle formában fordul elő: a D3-vitamin (kolekalciferol) a zsíros halfélékben és a tojássárgájában, míg a D2-vitamin (ergokalciferol) néhány gombafélében található meg. Előbbi sokkal aktívabb és hasznosabb, mivel kétszer olyan mértékben növeli a vérben a D-vitamin szintjét, mint a D2.
Tíz-tizenöt perces, az arcot és a fedetlen végtagokat érő, nyári, nappali (10 és 15 óra közötti) UV-B-sugárzás körülbelül 1500–3000 NE D3-vitamin képzéséhez elegendő. A reggeli és délutáni, a késő őszi, téli és kora tavaszi napsugárzás D3-vitamin-képző hatása azonban a mi égövünkön nagyságrendekkel kisebb. (Magyarországon a beeső napfény szöge miatt az UV-B-besugárzás körülbelül október végétől március elejéig nem alkalmas D-vitamin szintetizálására.) A Semmelweis Egyetem felmérése szerint a magyarok 95 százaléka tél végére D-vitamin-hiányossá válik.
A D-vitamin-hiány megelőzésére Magyarországon javasolt dózisok a következők:
| Korcsoport | Napi javasolt dózis | A biztonságos mennyiség felső határa (napi) |
| Csecsemők | 400–1000 NE | 2000 NE |
| Gyermekek | 600–1000 NE | 4000 NE |
| Felnőttek, túlsúlyos felnőttek | 1500–2000 NE, 3000–4000 NE | 4000 NE, 4000 NE |
| Várandósok | 1500–2000 NE | 4000 NE |
Mivel a D3-vitamin-ellátottság alapvetően nem étrendi kérdés, hazánkban a felnőtteknek, a kamaszoknak és a kisgyerekeknek is D-vitamin-pótlásra van szükségük a téli hónapokban, a D-vitamin-hiány szempontjából fokozott kockázatnak kitett egyéneknél pedig (például a túlsúlyos embereknél) egész évben javasolt a preventív célú D-vitamin-bevitel. Íme 10 nyomós érv, hogy pontosan miért:
1. Bőrbetegségek
Egyes tanulmányok összefüggést találtak az alacsony D-vitamin-szint és a bőrszárazság, a pikkelysömör és az ekcéma között – ugyanakkor a pikkelysömör esetében a szájon át történő D-vitamin-pótlás nem feltétlenül jelent olyan hatékony megoldást, mint a napfénnyel való töltekezés vagy a külsődleges D-vitamin-kezelés.
A D-vitamin a bőrben lokálisan aktiválódva hat a bőrsejtekre. A D-vitamin-szintézishez szükséges napi 10–30 perces, a testfelszín 15 százalékát (arc, karok, vállak) érintő napsugárzás nem növeli a bőrrákok kockázatát, az ennél hosszabb idejű, védelem nélküli, főleg a bőr leégéséhez vezető napozást azonban senkinek nem ajánlják a bőrgyógyászok.
Jó hír azonban, hogy gyulladásgátló tulajdonsága miatt a D-vitamin gátolja a rákos sejtek szaporodását is. Egy kutatás szerint, amelyben nem melanómás bőrdaganaton átesett nőket vizsgáltak, sokkal kisebb eséllyel alakul ki melanóma (a bőrrák potenciálisan halálos formája) azoknál az alanyoknál, akik D-vitamint és kalciumot is szednek.
2. Csontvesztés
Az étrendi ajánlásokban javasolt kalciumbevitel csak normál D-vitamin-szint mellett elegendő, a tartós D-vitamin-hiány miatt nem kielégítő a kalcium és a foszfor felszívódása a szervezetben, és ez előbb-utóbb csontvesztéshez vezet. Súlyos D-vitamin-hiányban ráadásul a csontok szerkezete is megváltozik, szélsőséges esetben csontlágyulás alakul ki, nő a csonttörések kockázata, az osteoporosis kezelésében használt készítmények hatásossága pedig jelentősen csökken.
3. Autoimmun betegségek
A D-vitamin mind az adaptív, mind a természetes immunválasz fontos szabályozója, hiányának ezért szerepe van az autoimmun betegségek kifejlődésében is. Nem tisztázott azonban, hogy humán autoimmun betegségekben ugyanolyan dózissal pótolható illetve korrigálható-e a D-vitamin-hiány, mint más kórképek és egyébként egészséges egyének esetében, ahogy az sem, hogy milyen D-vitamin-szint szükséges ahhoz, hogy autoimmun betegség ne alakulhasson ki – vagy ha kialakult, akkor a tünetek csökkenjenek.
4. Szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulása, súlyosbodása
Állatkísérletek és humán vizsgálatok eredményei alapján úgy tűnik, hogy szívelégtelenségben a D-vitamin-hiány közvetlenül hozzájárul a szívelégtelenség súlyosbodásához, továbbá a magas vérnyomás kialakulásához, és emellett fokozza az érelmeszesedés kockázatát is.
A Leedsi Oktatókórház kutatói 163 szívelégtelenséggel küzdő beteget vontak be vizsgálatukba, amelyben a D-vitaminnak a szívizomgyengeségre tett hatását elemezték. (Az alanyok átlagéletkora 70 év volt, és valamennyiüket korábban kezelték már szívproblémák miatt.) A betegek egy csoportja D-vitamin-tablettát, míg másik részük hatóanyag nélküli cukros pirulát kapott egy éven át minden nap, szívműködésüket pedig EKG segítségével követték nyomon. A D-vitamint szedő csoportnál a szívműködés javulását figyelték meg a kutatók: a kipumpált vér aránya 26 százalékról 34 százalékra emelkedett, míg a placebót fogyasztóknál nem történt semmilyen változás. A vizsgálatokból arra is fény derült, hogy a páciensek szíve „összement”, ami arra utal, hogy erősebbé és hatékonyabbá vált.
5. Cukorbetegség
Az eddigi tudományos vizsgálatok szerint magzati és csecsemő-, valamint kisgyermekkori D-vitamin-hiányban az 1-es típusú diabetes mellitus kockázata jelentősen fokozódik, míg felnőttkorban a D-vitamin-hiány növeli a 2-es típusú cukorbetegség kockázatát.
Egy, az American Journal of Epidemiology című folyóiratban megjelent tanulmány is igazolja, hogy a D-vitamin a diabétesz kockázatát is csökkenti. A vizsgálatban összehasonlították az amerikai hadsereg 1-es típusú cukorbetegséggel diagnosztizált, illetve egészséges tagjainak D-vitamin-szintjét. A tanulmány vezetője, Kassandra Munger szerint a nem latin-amerikai fehérek 75 nmol/l (vagy több) D-vitaminnal rendelkeztek, és náluk feleakkora volt a betegség kialakulásának kockázata, mint a fókuszcsoport többi résztvevőjénél.
A szakemberek feltételezik, hogy amennyiben nincs elegendő mennyiségű D-vitamin a szervezetben, a test elkezdheti megtámadni saját magát. (Ez azért fontos, mert az 1-es típusú diabétesz olyan betegség, amelynek során az immunsejtek megtámadják a hasnyálmirigyet, ami az inzulint termeli.)
6. Degeneratív idegrendszeri betegségek
A jelenlegi adatok szerint a D-vitamin-hiány fejlődéstani, immunológiai-gyulladásos és degeneratív idegrendszeri betegségekben is kockázati tényező. Más szervrendszeri betegségekhez hasonlóan a 75 nmol/l feletti szérumszint mellett igazolták a legkisebb kockázatot.
Egy nemzetközi kutatócsoport 1600 nyugdíjaskorú felnőttet figyelt meg hat éven keresztül, és az eredményeik alapján szoros összefüggés van a D-vitamin hiánya és az Alzheimer-kór, illetve a demencia kifejlődésének esélye között. Kiderült, hogy az enyhén D-vitamin-hiányos alanyoknál 53 százalékkal, míg a súlyos D-vitamin-hiányban szenvedőknél 125 százalékkal nőtt a demencia kialakulásának kockázata azokhoz képest, akiknél normális D-vitamin-értékeket mértek. A tudósok azonban hangsúlyozzák, hogy további klinikai vizsgálatok szükségesek ahhoz, hogy egyértelművé váljon a D-vitaminnak az Alzheimer-kór megelőzésében, késleltetésében vagy kezelésében betöltött szerepe.
A JAMA Neurology című szaklapban megjelent tanulmány is igazolja, hogy a D-vitamin-hiánynak köze lehet a kognitív képességek romlásához. A vizsgálatban 382, átlagosan 75 és fél éves nő és férfi vett részt, akik között voltak egészségesek és enyhe kognitív hanyatlással, illetve demenciával diagnosztizált betegek is. A vérvizsgálatok és a kognitív tesztek (az epizodikus emlékezetet, a szemantikus emlékezetet, a vizuális percepciót és a végrehajtó funkciókat mozgósító feladatok) alapján a kutatók arra jutottak, hogy a D-vitamin elégtelen mennyisége összefügg az epizodikus memória és a végrehajtó funkciók romlásának jelentős gyorsulásával, ami növeli az Alzheimer-kór, illetve a demencia kialakulásának esélyét.
7. Vesebetegség súlyosbodása
Hallottál már a foszfátürítő hormonról? Ezt az anyagot, amelynek elsődleges szerepe a foszfátszint szabályozása, először tumoros betegekben mutatták ki, de veseelégtelenségben is megnő a szintje. A fokozott foszfátbevitelkor a hormon közvetítésével a vese növeli a foszfátürítést. Egyúttal a foszfátfelszívódást is gátolja oly módon, hogy csökkenti az aktív D-vitamin szintjét.
A vesékben zajlik a májból érkező, félkész D-vitamin végső enzimatikus átalakítása. Az itt zajló hidroxilálási folyamatokat követően válik teljesen aktívvá a molekula, és fejti ki hatását a szervezet kalcium-anyagcseréjére, ezen keresztül a csontok és fogak növekedésére. Vesebetegség esetén ez az aktiválási folyamat zavart szenvedhet, minek következtében D-vitamin-hiány lép fel a szervezetben.
Ez a fiziológiás reakció megvédi a szervezetet attól, hogy a magas foszfátbevitel tartósan magas foszfátszintet eredményezzen. Vesebetegeknél azonban ez a szabályozás nem működik, mert a csökkent funkciójú vese nem képes kiüríteni a fölösleges foszfátot. A foszfátürítő hormon magasabb szintje ellenére megemelkedik a foszfát szintje, ami növeli a vesebetegek halálozási kockázatát.
8. Vastagbélrák
A legújabb kutatások szerint a szervezet magasabb D-vitamin-szintje összefüggésben van azzal, hogy az érintetteknél csökken a vastagbélrák kialakulásának rizikója. A közelmúltban 11 ország részvételével elvégzett felmérés eredményei azt mutatják, hogy azoknál, akiknek a D-vitamin-értéke egy bizonyos tartományon belül (50-75 nmol/l) mozgott, mintegy 40 százalékkal volt kisebb a vastagbél daganatos elfajulásának kockázata.
9. Emlőrák
Vannak tanulmányok, amelyeknek az eredményei arra utalnak, hogy azok az emlőrákos nők, akiknek a vérében magasabb a D-vitamin szintje, jobb túlélési statisztikával, jobb gyógyulási esélyekkel vághatnak neki a hosszadalmas terápiának, mint azok, akiknek a szervezetében alacsonyabb a D-vitamin mennyisége.
10. Meddőség
A D-vitamin a nők termékenységére is hatással van, ugyanis a menstruációt és peteérést szabályozó AMH-hormon megfelelő termelődése és a jó D-vitamin-ellátottság között szoros kapcsolat van – olyannyira, hogy négyszer kisebb a fogamzás esélye, ha az illetőnek kiürültek a D-vitamin-raktárai. Érdekesség, hogy az északi sarkkör környékén élő nők télen sokkal kevesebbszer esnek teherbe, mert ilyenkor nem áll rendelkezésre elegendő D-vitamin a szervezetük számára.
A D-vitamin-hiány megszüntetésével tehát javul többek között a teherbe esés valószínűsége is, fontos azonban megjegyezni, hogy terhesség és szoptatás ideje alatt nagy a D-vitamin-hiány kockázata, ezért várandós nőknek napi 2000 NE-t ajánlott belőle szedni.
