Visszeres a lábad? Így ismerd fel, ha nagy a baj

Az alsó végtagi verőérszűkület Magyarországon több mint 400 000 embert érint. Az adatok riasztóak: nálunk háromszor annyi az érszűkület miatt végzett amputáció, mint az európai átlag, ezek egy része azonban könnyedén elkerülhető lenne tudatos életmóddal és kellő odafigyeléssel.

Az európai „PAD and Vascular European Days” kezdeményezés részeként a Magyar Angiológiai és Érsebészeti Társaság március 21-én tartja a magyarországi érbetegségek napját. A nemzetközi kampány az idei évben az alsóvégtagi érszűkület és a visszérbetegség vizsgálatára fókuszál.

Nem könnyű észrevenni, ha baj van 

A betegség sokáig felismerés nélkül maradhat, részben a rá jellemző tipikus tünetek hiánya, részben a hasonló tüneteket produkáló egyéb megbetegedések miatt. Az alsó végtagi verőérszűkület esetén előbb terheléskor, majd nyugalomban lép fel lábfájdalom, súlyosabb formájában pedig szövetelhalás alakulhat ki.

Az alsó végtagi érszűkület legfontosabb kockázati tényezői a kor, a magas vérnyomás és koleszterin, valamint a cukorbetegség, de emellett a kockázat kapcsolatban áll az életmóddal (pl. dohányzás, mozgásszegény életmód, helytelen táplálkozás), valamint az örökletes tényezők is szerepet játszanak.

Az érszűkület tehát a lábakban lévő verőerek betegsége.

Az egészséges életmód és a szakszerű kezelés ismét elengedhetetlen!
Az egészséges életmód és a szakszerű kezelés ismét elengedhetetlen!Marina113 / Getty Images Hungary

Vannak egészen súlyos esetek is

A krónikus vénás betegség a vénás rendszer hosszabb ideje fennálló, szerkezeti és funkcionális rendellenessége. A visszérbetegség előfordulása nagyon gyakori, egyes felmérések szerint akár a felnőtt lakosság 60 százaléka is érintett lehet.

A vénás betegségek, illetve a krónikus vénás elégtelenség előrehaladottabb stádiumai a világ népességének mintegy 5 százalékát érintik. A súlyos vénás elégtelenség a végtag elvesztéséhez, sőt akár halálhoz is vezethet. A súlyos vénás betegség az érintettek esetében előidézhet szorongást, emellett pedig jelentős terhet jelent az egészségügyi erőforrások tekintetében is. A legfontosabb kockázati tényezők az életkor, a nem (gyakrabban fordul elő nőknél), az elhízás, valamint itt sem elhanyagolható a genetikai hajlam.

A tünetek közé tartozik a fájdalom, nehézlábérzés, lábfáradtság, görcsök, viszketés, égő érzés, duzzanat és nyugtalanláb-szindróma. A betegség jelei lehetnek a hajszálértágulatok, a kisebb vénatágulatok és a varikózus vénák, az ödéma, az olyan bőrelváltozások, mint a pigmentáció, bőrgyulladás, a bőr elvékonyodása és végül fekélyek kialakulása.

A krónikus vénás betegség a lábakban lévő vénák betegsége. Általában a véna fala és a billentyűk elsődleges rendellenességei és/vagy a korábbi mélyvénás trombózis okozta másodlagos rendellenességek okozzák, amik a vér az érben történő visszaáramlásához, a véna elzáródásához, vagy akár mindkettőhöz vezethetnek. Ritkán veleszületett rendellenességek állnak a krónikus vénás elégtelenség hátterében.

Jó hír: van megoldás!

A kompressziós terápia a visszerek, a vénás ödéma, a bőrelváltozások, valamint a fekélyek alapvető, leggyakrabban használt kezelése. A kompressziós kezelés ajánlott a vénás nyomás csökkentésére, természetesen az életmódváltás mellett. Ez utóbbi magában foglalja a testsúlycsökkentést, a rendszeres testmozgást, de szükség esetén a lábak felpolcolását is.

Venoaktív gyógyszerek is rendelkezésre állnak a visszérbetegség tüneteinek kezelésére, melyek leginkább az ödéma (folyadékfelhalmozódás a szövetekben) csökkentésére és a fekélygyógyulás felgyorsítására vannak hatással. Mivel a konzervatív kezelési lehetőségek korlátozottak, az új irányelvek szerint a fókuszban a tünetek csökkentése, a kozmetikai problémák és az életminőség javítása áll, ezek érdekében általában a tágult visszerek éren belüli (endovaszkuláris) vagy sebészeti kezelését javasolják.

Oszd meg másokkal is!
Mustra