Hozzájárulnak a Föld felmelegedéséhez a klímaberendezések?

2021.08.01. 08:13 Módosítva: 2021.08.02. 09:24

A legforróbb nyári hetekben, aki teheti, bekapcsolja egy gombnyomással a lakás vagy az autó klímaberendezését, és örül, hogy nem kell a háton végigfolyó izzadságot állandóan törölgetnie. Kevesen töprengenek ilyenkor azon, hogy ezeknek a hűtőknek az egyre növekvő száma milyen hatást is gyakorol a városok klimatikus viszonyaira. Tényleg igaz, hogy a működésük során a szabadba kibocsátott hő hozzájárul az általános felmelegedéshez?

Mielőtt ezt a kérdést tisztáznánk, érdemes a klímaberendezések működési elvét megismerni. 

A mai modern klímák – függetlenül attól, hogy mobil vagy épp split klíma – a többi hűtőberendezéshez és fagyasztóhoz hasonlóan a hőszivattyú elvén alapulnak. A folyadék- és gázhalmazállapot változása közben rejtett hőfelszabadulás, illetve -elnyelés történik, gondoljunk arra, hogy a forró víz sem azonnal gőzölög el. Másrészt a gáztörvény szerint amikor egy gáz nyomását változtatjuk, akkor is jelentkezik a hőelvonás, illetve hőleadás jelensége. Ez a két mechanizmus működteti a hűtési rendszereket.

Miként azonban az összes elektromos készülék, úgy a klíma is bizonyos mértékig kedvezőtlen hatást gyakorol az éghajlatra. Egész pontosan 

a klímaberendezések éppannyira rombolják a természet klímáját, mint amennyire a működtetésükhöz szükséges energia előállítása árt az éghajlatnak.

A modern berendezések ezen túlmenően már nem károsítják a környezetünket. A Klímapolitikai Intézet vezetője, Litkei Máté ezért mondja azt, hogy igazán fenntartható módon akkor járunk el, ha napenergiával üzemeltetett klímaberendezést használunk. Ezt az is indokolhatja, hogy épp azokban a napszakokban van a klímaberendezéseknek leginkább energiára szükségük, amikor a napelemek is a legnagyobb hatásfokkal dolgoznak.

A mostani szabványoknak megfelelő klímák összességében tehát nem járulnak hozzá az üvegházhatás erősítéséhez, ez azonban nem volt mindig így. A szakember szerint a közelmúltban még számos készülékben hűtőközegként nagyon agresszív üvegházhatású gázokat alkalmaztak. Ezek az úgynevezett fluortartalmú vagy F-gázok szivárgás esetén akár 23-ezerszer is jobban károsították az éghajlatot a mostani berendezésekben használtaknál. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség adatai szerint az F-gázok az unió teljes, üvegházhatást generáló kibocsátásának 2,5 százalékáért voltak felelősek (szén-dioxid-egyenértékben meghatározva).

Nem sok alternatíva áll rendelkezésükre azoknak, akik otthonukat nem klímaberendezéssel szeretnék hűvösen tartani. Számukra különböző árnyékolási rendszerek, átlag feletti falszigetelés vagy „zöldtetők” kialakítása jöhet szóba, illetve a föld geotermikus hőjének kihasználása. Ezek mindegyike előrelátó tervezést és jelentős anyagi forrásokat igényel, szóval nem túl versenyképes megoldás egy split klímával szemben, amely gyorsan és pár százezer forintért megszerezhető.

Ma is tanultam valamit 1-2-3-4-5

5 könyv
Több mint 600 meghökkentő, érdekes és tanulságos történet!

MEGVESZEM
Ma is tanultam valamit 5

Megint 150 vadonatúj, izgalmas téma ismét meglepő válaszokkal

MEGVESZEM