Nagyapja harcolt Izrael ellen 1948-ban, majd egy zsidó kórházban, egy holokauszttúlélő mellett halt meg. Ahmad Mansour Izraelben született egy arab–palesztin családban, iskoláskorában egy fundamentalista imám hatása alá került, később Tel-Avivban pszichológiát tanult. Ma Németországban az iszlám radikalizmus egyik ismert kritikusa, aki fenyegetések miatt 2015 óta rendőri őrizet alatt áll. Az iszlamizmus- és radikalizáció-szakértővel április elején beszélgettünk.
Az interjúban szó esett arról,
Solingen, Mannheim, Aschaffenburg, Berlin, München – tavaly és idén egymást követték Németországban az iszlamista hátterű merényletek. Milyen okok állnak a háttérben, mi történik Németországban és milyen, a világban zajló folyamatok befolyásolják mindezt?
A radikalizáció a jövő egyik legnagyobb témája, összefügg azzal, hogy hogyan és milyen csatornákon informálódunk, hogyan használjuk a közösségi médiát, vagy azzal a veszélyes állítással, hogy nem létezik már igazság. Az október 7-i izraeli Hamász-támadás nem egy tőlünk távoli, egzotikus helyen történt esemény volt, hanem egy, Németország és Európa jövőjét masszívan befolyásoló történés. A politikai iszlám szereplői vagy a Hamász nagy sikerrel mobilizálnak embereket Európában, profi érzelmekre ható propagandát folytatnak a közösségi médiában, és sikeresek abban is, hogy Németországban például a muszlim vallású emberek eltávolodjanak a többségi társadalomtól. Ha kell, utcára vonuljanak, ha kell, antiszemita megnyilvánulásokat tegyenek. Egyre többen állnak készen a radikalizációra, és sajnos, ahogy láttuk, arra is, hogy akár a nyílt utcán is embereket öljenek.
Hiába töltötte már be a 66-ot, Paul Meixner elsírta magát, amikor az első néhány szarvasmarha összeesett. De sírtak a fiai, sírtak a munkatársak, pityergett az állatorvos is.
„Nincsenek szavak arra, milyen érzés leölni azokat az állatokat, akiket te neveltél föl. Éjjel-nappal dolgozol, mindegy, hogy este 11 van vagy hajnali négy, ott vagy az állatok mellett, lesed, mire van szükségük. Folyton azon jár az agyad, hiányt szenvednek-e valamiben, mik az igényeik. Ha betegek, mindent megteszel, hogy mielőbb felgyógyuljanak.”
Meixnerék a Hegyeshalom melletti Rajkán lévő telepükön 600, Levélen 2400 szarvasmarhát öltek le múlt héten, miután március 26-án azonosították a száj- és körömfájás vírust. Vasárnap hajnalban kezdték és múlt péntek éjjel végeztek a munkával.
A csapat szavak nélkül, katonás rendben dolgozott, de időnként akadt valaki, akinek ki kellett állnia, mert rosszul lett a látványtól. Van egy indiai szikh vallású munkatársuk, aki számára a tehén szent állat, ő vezette be az állatokat. Az egyik jelenlévőnek épp aznap volt a születésnapja, amikor az ölés elkezdődött. Egy másik jelenlévő azt mesélte, kis híja volt, hogy nem hányta el magát, és a gyomorgörcse azóta sem múlt el.
Egy felejthetetlen barmicvóajándék – ez volt Ziv Bar On fejében, amikor megvette a repülőjegyeket Amszterdamba. A tel-avivi ügyvéd sose járt még mindkét kamasz gyerekével külföldön, de kedvenc európai városát, Amszterdamot már rég meg szerette volna mutatni nekik.
13 éves fiának nemrég volt a barmicvója, ami a zsidó hagyomány szerint a fiú felnőtté válását jelenti, és mivel nővérével együtt Maccabi Tel Aviv-szurkolók, Ziv összekötötte a meccset egy pár napos városnézéssel. A 2023. október 7-i Hamasz-támadás óta először járt külföldön, volt benne azért egy fokozottabb óvatosság.
2024. november 4-én, hétfőn szállt le a gépük, és máris belevetették magukat a városnézésbe: Anna Frank-múzeum, helyi édességek, jutott idő a Zaanse Schansra is, az Amszterdamtól 15 km-re lévő, a holland vidéket idéző szabadtéri múzeumra is. Szélmalmok, óriáspapucs és sok-sok szirupos ostya (stroopwafel).
A 13 és 15 éves csütörtökön lelkesen izgulta végig a jó hangulatú Ajax–Maccabi-meccset, ami csúnya véget ért izraeli szempontból: 5:0-ra kaptak ki a holland sztárcsapattól. A meccsről Zivék villamoson indultak hazafelé mindenféle Maccabi- vagy izraeli jelzés nélkül.
Ahogy leszálltunk a központban, mintha háborús övezetbe léptünk volna be: üvöltözés, bombaszerű robbanások, amikről később derült csak ki, hogy petárdák. Mondtam a gyerekeknek, szorosan mellettem jöttök, egyenesen a hotelbe megyünk, leválunk az izraeliektől. De nem nagyon tudtunk másfelé menni, mert az előttünk haladók megtorpantak: a szemben lévő járdán muszlim férfiak álltak és Free Palestine-t kiáltották, illetve különféle rigmusokat ordítottak arabul
– meséli Ziv.
A háború lelki hatásairól beszélgettünk dr. Bíró Erzsébet pszichotraumatológussal és dr. Palotai Gabriella pszichiáterrel
A Pulitzer-emlékdíjas Varró Szilvia írása az Indexnek.