2012. május 7-én, hétfőn kora reggel talált rá Bartha Ferenc egykori jegybankelnök holttestére tihanyi nyaralójának dolgozószobájában a bejárónő. „Bartha úr a szobában ült egy székben. Azt hittem, rosszul van, eszembe sem jutott, hogy halott. Odamentem, megráztam, de sajnos nem reagált” – elevenítette fel a történteket a régóta a birtokon dolgozó Zsuzsa. Az üzletemberen nem látta, hogy fegyverrel végzett volna magával, semmi arra utaló nyomot nem vett észre a férfi testén. Csak később, a híradásokból értesült, hogy feltehetően öngyilkos lett. Mint mondta, soha semmilyen fegyvert nem látott a házban, sem Bartha Ferenc, sem más kezében. A bejárónő cáfolta azt a feltételezést is, hogy az egykori bankvezér gyógyíthatatlan beteg lett volna, szerinte nagyon is egészséges volt, mi több, már előre készültek a három hónappal később esedékes, augusztus 6-i születésnapjának a megünneplésére.
A rendőrség lőszerrel, lőfegyverrel való visszaélés miatt is vizsgálatot folytat Bartha Ferenc öngyilkosságával kapcsolatban a közigazgatási hatósági eljárás mellett – közölte május 11-én a helyi lap érdeklődésére a megyei főkapitányság sajtóreferense, aki megjegyezte, hogy ez az eljárás a fegyverrel elkövetett öngyilkosságoknál rutinfeladatnak számít, a vizsgálat lezárta után lehet csak megmondani, hogy engedéllyel tartotta-e a fegyverét, vagy sem. Az eljárást, bármilyen végeredménye is lesz, a jogszabályok szerint megszüntetik az elkövető halála miatt.
A rendőrök tehát pár nappal a történtek után kizárták az idegenkezűséget, és megállapították, hogy Bartha önkezével vetett véget az életének.
Egy olyan lőfegyverrel, amelyről még az ott dolgozók sem tudtak. Nem beszélve arról, hogy a vasárnap éjjel eldördült lövést senki sem hallotta, pedig a házban több rokon tartózkodott, köztük Bartha egyik gyermeke és sógora. Sokan azt is gyanúsnak tartották, hogy az ismerősei által rendkívül szívélyesnek, családbarátnak tartott üzletember még búcsúlevelet sem hagyott hátra, amelyben magyarázatot adott volna arra, miért vetett véget az életének.
Emberrablások, rejtélyes eltűnések, fondorlatos gyilkosságok, hihetetlen fogolyszökések a múltból Sereg András kollégánk tolmácsolásában. A nagy sikerű, 54 részes Leporolt akták után jön a Kihűlt nyomon!
Az Indexen május 25-én, szombaton új blog indul olyan egykori bűnesetekről, amelyeknek máig nincsenek tettesei, vagy éppen a korabeli bíróságok nem azt a személyt ítélték el, aki valójában elkövette a bűncselekményt. A legtöbb megoldatlan bűnügy hátterében legtöbbször emberi mulasztások, nyomozói melléfogások, közvélemény által befolyásolt, elfogult bírói ítéletek húzódnak meg.
Megkérjük az olvasókat, hogy kövessenek minket a Kihűlt nyomon, amelynek minden egyes epizódjában egy híres vagy kevésbé ismert bűnügyet mesélünk el a legújabb bizonyítékok és nyomozói álláspontok bemutatásával. Albert Camus francia író szerint sok esetben az a rejtély, hogy nincs semmiféle ok. De igazat adhatunk Stephenie Meyer amerikai írónőnek is, aki úgy vélekedett, hogy semmi nem űzi el úgy az álmot, mint egy megoldatlan rejtély.
Háromhetente elűzzük az álmokat!