Vihorlát út? Zaránd köz? Ronyva utca? Erről a térképről megtudhatja, honnan származnak ezek a furcsa budapesti utcanevek, és mi közük Trianonhoz
Belegondolt már abba, amikor Budapesten sétált, hogy honnan kapták a nevüket az utcák, amik néha igencsak furán hangzanak. Vajon a Vihorlát út egy elírás eredménye, és Vitorlát akartak írni, a XIII. kerületi Ronyva utca pedig Ponyva akart lenni? És mi az, hogy Alsókubin utca vagy Zaránd köz?
A megfejtés a Fővárosi Önkormányzat Trianon emlékoldalán található. Itt tanulmányozható az a térkép, amelyen Budapest Főváros Levéltára bejelölte és alapos háttértörténetekkel látta el a Trianonra utaló budapesti utcaneveket. Az persze kézenfekvő, miért van Arad, Brassó utca, illetve Temesvár vagy Temesvári utca, út, köz nyolc budapesti kerületben is (III. IV. XI. XVI. XVIII. XIX. XX. XXI.), de megtaláljuk az érdekességeket is:
- A Vihorlát út a mai Szlovákiában található Vihorlát-Gutin vulkanikus hegylánc legnyugatibb tagjára utal a Keleti-Kárpátok belső vonulatában. Budapesten 1932 óta óta van egy Vihorlát utca a II. kerületben, 1937 óta pedig egy Vihorlát út a XXI. kerületben.
- A III. kerületi Zaránd utca vagy köz a mai Romániához tartozó egykori Zaránd vármegyéről kapta a nevét, ami a Magyar Királyságban 1876-ig volt közigazgatási egység.
- A Ronyva utca a szintén Szlovákiában található Ronyva-patakról kapta a nevét. A trianoni határ Sátoraljaújhelynél a Ronyva hídján található, a patak egy szakasza ma a magyar-szlovák államhatár.
- Ha a IIII. kerületi Aranyos utcában jár, jobb ha tudja, hogy az sem a cukiságról kapta a nevét, hanem a Maros legnagyobb mellékfolyójáról a mai Romániában. Az aranyhoz annyi köze van, hogy a folyó menti lakosság aranymosással foglalkozott.
- A XI. kerületi Alsókubin utca a mai Szlovákia területén található Alsókubin városáról kapta a nevét, ami a történeti Magyarországon Árva vármegye Alsókubini székhelye volt. 1910-ben a város 1821 lakosából, 1055-en voltak szlovákok, 471-en magyarok, 245-en németek. A lakosság összetétele 2011-ben így nézett ki: a 19 633 lakosból 17 848 szlovák, 142 cseh, 34 lengyel, 20 magyar, 1473 ember pedig nem nyilatkozott a nemzetiségéről.