Ismét jönnek a dzsessz megkergült mókusai, a Ben Williams & Sound Effect
Két éve az egyik legjobb koncertélményem volt Ben Williams és zenekarának budapesti fellépése. A fúziós dzsesszt játszó fiatal együttes úgy ugrált a rítmusok, hangulatok és stílusok között mint egy megkergült mókus banda, önfeledt ujjongásba, sőt vihogásba kergetve nézőközönségét. A Grammy-díjas bőgős és basszusgitáros ugyanis nem csak virtuóz zenész, hanem komikusként is felejthetetlen.
Szerencsére ez az élmény megismételhető, ugyanis nagysikerű fellépése után a 35 éves Ben Williams és Sound Effect nevű együttese (Marcus Strickland, Alex Wintz és John Davis) december 2-án ismét Magyarországra jön. Remélem, az esten újra előkerül a Coming of Age című albuma, amiben a dzsessz mellett rhythm&blues, hip-hop, pop és rock elemek is felfedezhetőek, olyannyira, hogy például az egyik kedvencem a Nirvana Smells Like Teen Spirit című számának egy szál bőgős feldolgozása. Nézzék csak:
Ben Williams, aki 2009-ben megnyerte az egyik legrangosabb jazzdíjat, a Thelonius Monk Jazzversenyt, a Fideliónak az általa képviselt stíluskavalkádról úgy nyilatkozott,
a zenét mindig is egy nagy halmazként láttam, nem pedig a műfaji határok által apró részekre szedett dologként. A különböző stílusok között is mindig a közös nevezőt keresem, mert azt látom, hogy így érhetem el a lehető legtöbb embert, vallási, faji, életkorbeli hovatartozástól függetlenül.