Ön hogyan szavazna a magyar jogállamiság kérdésében az Európai Parlamentben, ennek a ciklusnak az utolsó plenáris ülésén? Döntsünk együtt! EP-képviselőségem egyik utolsó döntését szokatlan, úttörő módon nyilvános szavazásra bocsátom, és a többség döntésének megfelelően fogom majd a szavazógombot megnyomni Strasbourgban.
Tízévnyi európai parlamenti képviselőség után átmenetileg elhagyom a pártpolitika mindennapi küzdőterét. Közéleti megmondóemberként, amolyan „Politikai Szemtanúként” természetesen továbbra is lesz véleményem a minket körülvevő világ dolgairól, de képviselői mandátummal a következő időszakban bizonyosan nem fogok rendelkezni. Jövő héten ülésezik ebben a ciklusban utoljára az Európai Parlament, a strasbourgi plenáris ülésen ettől függetlenül számos fontos napirendi pont szerepel majd még. Többek között egy olyan állásfoglalás, amely immár sokadik alkalommal – egyesek számára talán már érdektelenségbe fulladó módon – a magyar jogállamiság kérdését tárgyalja majd. A végső szöveget a plenáris ülésen még bizonyos pontokon módosíthatják helyben, de a szavazásra kerülő dokumentum főbb irányait, állításait és vitás pontjait már tudni lehet a benyújtott tervezetből.
Az Európai Parlament állásfoglalása kifogásolni fogja, hogy a jogállamisági bűnök miatt évekkel korábban elindított, úgynevezett 7-es cikkely szerinti eljárásban a mai napig nem történt érdemi előrelépés; a tanács ugyanis még mindig nem kísérelte meg annak megállapítását, hogy valóban fennáll-e jogállamisági kockázat, és nem intézett ezzel kapcsolatos ajánlásokat sem a kormányhoz. Az állásfoglalás arra is bizonyosan ki fog térni, hogy az Orbán-kormány, bár végrehajtotta a kért igazságügyi reformot (ennek megfelelően 10,2 milliárd eurót fel is szabadított Magyarország számára az Európai Bizottság tavaly decemberben),
az igazságszolgáltatás függetlensége azonban még mindig nem GARANTÁLT teljeskörűen:
például az ügyészség munkájába való politikai beavatkozások lehetősége kapcsán, amiről – miként erre az állásfoglalás-tervezet is konkrétan hivatkozik – épp nemrég hallottunk érdekes állításokat Varga Judit (ráadásul akkor még hivatalban lévő) volt igazságügyi minisztertől.
Ezzel szoros összefüggésben az is várhatóan szerepelni fog az állásfoglalás végső változatában, hogy Magyarországon egy választási autokrácia hibrid rezsimje uralkodik, amellyel szemben a kifogásokat és feltételeket egységes csomagként kell kezelni, és ezért az országnak járó uniós forrásokat csak abban az esetben lehet feloldani, ha minden területen, minden kérdésben érdemi előrelépés történik. Ez a tétel az egyik legsarkosabb és leginkább vitás része a dokumentumnak magyar szempontból. Egyik oldalról ugyanis arra vár jogosan érdemi garanciákat, hogy a jogállamiság – legalább részbeni – visszaépítése nem holmi „barbatrükk” az orbáni hatalom részéről, hanem valós és hosszú távú változtatások teljes körű végrehajtása. Az EP-képviselők ezért látni és tudni akarják, hogy a Fidesz-kormány minden elvárást teljesít, nem csak néhányat, amelyekért a források egy részét közben megkapja.
Másfelől viszont jogosan felmerülő kérdés, hogy a jogállamiság – és benne minden magyar állampolgár érdekének – védelme miatt támogatható-e, hogy addig ne érkezzen uniós támogatás hazánkba, ameddig Orbánék minden elvárt reformot végre nem hajtanak. A Fidesz eddig mutatott kekeckedő, időhúzó, akadékoskodó, a Karmelitából vezényelt tárgyalási stílusa ugyanis ez ügyben nem kecsegtet gyors és minden igényt kielégítő megoldással. Az állásfoglalás ugyanakkor – ahogyan korábban is – bizonyosan tartalmazni fogja a végső kedvezményezettek védelmét is, amelynek kapcsán többek között
arra szólítja majd fel az EP többsége az Európai Bizottságot, hogy találjon módokat az uniós források helyi és regionális hatóságokon, illetve a civil társadalmon keresztül történő elosztására,
ha a magyar kormány nem működik együtt aktívan a jogállamiság hiányosságainak kiküszöbölésében. Új és fontos elem a benyújtott tervezetben, amely eleddig máshol így még nem szerepelt, miszerint az EP hivatalosan is elítéli az Orbán-kormány Oroszországgal kapcsolatos politikáját és azt a magatartását, hogy vétózással akadályozza az Ukrajnának szánt támogatások biztosítását.
Önök szerint ez támogatható vagy sem?
Döntsék el Önök, hogy ez ügyben az igen gombot nyomjam meg, a nemet, vagy esetleg tartózkodjak! Számomra mindig is fontos volt az emberek véleményének minél hatékonyabb becsatornázása a képviselői munkám során. Ennek egyfajta szimbolikus zárásaként tehát most Önökre bízom, hogy a „magyarügyben” melyik gombot nyomjam majd meg. Ha úgy tetszik: szavazzák meg Önök a szavazatom! A képviselői honlapomon található felületen jelöljék meg, hogy Önök hogyan döntenének! Az utolsó plenáris ülésen a többség akaratának megfelelően fogok majd szavazni. Ez lesz az egyik utolsó szavazásom. Az utolsó szó pedig az Önöké.
A szerző az Európai Parlament szociáldemokrata képviselője, az Esély Közösség alapítója.
A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik az Index szerkesztőségének álláspontját.
(Borítókép: Ujhelyi István, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) képviselője az Európai Parlament strasbourgi épületében 2019. július 16-án. Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI)