Akár öt évet is nyerhetünk bármilyen génállománnyal, ha odafigyelünk a testmozgásra, táplálkozásra, alvási szokásainkra. Egy nagy brit kutatás bizonyította, hogy milyen fontos a tudatosság, de korábban már az is kiderült, hogy akár a csak hétvégén végzett sport is élethosszabbító lehet. A nőkre ráadásul jobban hat!
Csak a genetika 21 százalékkal növelheti a korai halálozás kockázatát, de szerencsére ez nem végleges. Az egészséges életmód több mint 60 százalékkal ellensúlyozhatja az örökölt hajlamot, ráadásul 5 évvel meghosszabbíthatja az életet. Vannak, akiknek a családjában hosszú életűek az ősök, vannak, akiknek épp nem, de az sem titok már, hogy az életmódbeli szokások szintén hozzájárulnak az élettartamhoz.
A britek most először végeztek olyan vizsgálatot, ami az egészséges életmód és a genetika kapcsolatát elemezte. Az analízisben 353 742 ember adatait vizsgálták, amelyek az Egyesült Királyság Biobankjából származtak. Kiderült: azoknál, akik rövidebb életre számíthatnak a genetikájuk alapján, 21 százalékkal tényleg nagyobb a korai halálozás kockázata, mint a genetikailag hosszabb életre predesztináltaknál – az életmódtól függetlenül.
De az életstílus mégis hihetetlenül domináns, az egészségtelen életet élőknél 78 százalékkal nagyobb volt a korai elhalálozás kockázata, a genetikától függetlenül. A következtetéseket a kínai Zhejiang Egyetem Orvostudományi Karának orvosai és az Edinburghi Egyetem kutatói együtt vonták le.
Az egészségtelen életmód és a rövidebb életre hajlamosító gének együtt több mint kétszeresére növelik a korai halál kockázatát az egészséges életet élőkkel és szerencsés génekkel megáldottakkal szemben.
De akármit is vizsgáltak, mindig oda lyukadtak ki, hogy az életmóddal kontrollálni lehet az élethosszt, ugyanis a rosszabb genetikával rendelkezők 40 évesen megközelítőleg 5,22 évvel meg tudták hosszabbítani a várható élettartamot, ha egészséges életmódot folytattak. Mi a titok? Kerülni kell a dohányzást, a nagy mennyiségű alkoholfogyasztást, be kell iktatni a rendszeres fizikai aktivitást, eleget kell aludni és egészségesen táplálkozni.
A vizsgálat 13 évig követte az embereket, ezalatt 24 239 haláleset történt. Genetikailag három csoportba sorolták a résztvevőket, aszerint, hogy génjeik hosszabb, közepesen hosszú, vagy rövid életre hajlamosítanak. Poligén kockázati pontszámokkal analizáltak több genetikai változatot, hogy megállapítsák, mennyire hosszú életre hajlamos az adott személy. Szintén három életstílus kategóriát jelöltek ki aszerint, hogy az emberek dohányoztak-e, ittak-e alkoholt, mozogtak-e eleget, milyen volt a testalkatuk, a táplálkozásuk és az alvásminőségük.
Az életmód tehát döntő lehet, felülírja a gének szerepét is, de nemrégiben napvilágot látott az is, hogy a nőknél ugyanannyi mozgás több előnnyel jár, mint a férfiaknál. A 19 és 64 év közötti férfiaknak és nőknek hetente legalább 150 percnyi mérsékelt vagy 75 percnyi intenzív testmozgást kell végezniük, ha egészséges életet akarnak folytatni. A nők általában kevesebbet mozognak, pedig náluk több előnnyel járna a fizikai aktivitás. Egy nagy felmérésben 1997 és 2017 között vizsgálták az alanyokat, férfiakat és nőket, és kiderült, a testmozgás a nőknél még jobban csökkenti a korai halálozás kockázatát. Heti 140 perc mérsékelt sport 18 százalékkal redukálta ezt, összehasonlítva az inaktív állapottal. Ezzel szemben a férfiaknak heti 300 percnyi ilyen gyakorlatra volt szükségük ahhoz, hogy hasonló eredményt érjenek el.
A kockázat a testmozgással eltöltött idővel arányosan csökkent, és ha a nők is be tudták iktatni a heti 300 perces sportot, 24 százalékkal tudták csökkenteni a korai halál kockázatát. De a vizsgálatban nem szerepelt a háztartási tevékenységekkel kapcsolatos fizikai aktivitás, pedig minden apró mozgással távolodunk a végtől. Hogy miért hat eltérően a hasonló intenzitású és időtartamú edzés a nőkre és a férfiakra, azzal is magyarázható, hogy más a vázizomzatuk, így különbözik az edzésre adott reakciójuk is.
Egy korábbi tanulmányból az is kiderült, ha csak hétvégén van időnk edzeni, akkor is rengeteget teszünk az egészségünkért. A 90 000 ember bevonásával készült analízis eredménye az lett, hogy a szabadnapokra koncentrált fizikai aktivitás a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát hasonló módon csökkentette, mint a rendszeresebb sportolás.