Új felfedezés született az ekcéma kialakulásáról, ami segíthet a betegség elkerülésében. Allergológusok és immunológusok jöttek rá, hogy megjelenésében nagy szerepe van a bőrrel érintkező szintetikus anyagoknak, a mosópornak, az ágyneműnek, vagy akár a bevásárlószatyornak. Fontos a hajlam is, de úgy tűnik, még fontosabb a külső környezet.
Az atópiás dermatitisz, avagy ekcéma erős viszketéssel, bőrszárazsággal, a bőr kivörösödésével járó, allergiás jellegű nem fertőző bőrbetegség, ami a csecsemőknél, kisgyermekeknél az egyik leggyakrabban előforduló bőrprobléma. Az ekcéma elsősorban a jóléti államokra jellemző, Magyarországon a 19 év alatti korosztály közel 20 százalékánál is jelentkezhet, azaz minden ötödik gyereket érint. Eddig úgy gondolták, a krónikus bőrbetegség az immunrendszer, a genetikai hajlam és a környezeti tényezők együttes befolyása miatt alakul ki, most kiderült, a bőrünkkel érintkező kemikáliáknak domináns szerepe van a megjelenésében. A betegség a fejlődő országokban sokkal kevésbé jellemző, mint az iparosodott társadalmakban, előfordulási aránya 1970 körül kezdett emelkedni például az Egyesült Államokban, Finnországban.
Az atópiás dermatitisz tünetei az életkortól és az egyéni körülményektől is függhetnek, a tünetmentes időszakok váltakoznak a gyulladásos periódusokkal, amikre jellemző az erős viszketés, pirosas, száraz bőr az állon és a csuklón, nedvedző, gyulladt hámréteg. Ezek az alvást is megnehezítő tünetek 1-2 hétig is fennállhatnak, jellemzően az őszi–téli időszakban. Az, hogy a szimptómák mennyire súlyosak, függhet az életmódtól is, és attól, hogy
MENNYI STRESSZ ÉRI A SZERVEZETET, TALÁLKOZIK-E ALLERGÉNEKKEL, MILYENEK AZ IDŐJÁRÁSI VISZONYOK, A RUHÁZAT, VAN–E LÉGKONDICIONÁLÓ, POLLENEK.
Az örökletes hajlam a családban előforduló allergiás megbetegedésekkel is összefügghet, az ekcémával született kisbabák szüleinél, nagyszüleinél gyakran vannak allergiás megbetegedések. És ha a hajlam megvan, akkor a külső faktorok elősegítik a betegség kialakulását. Ételallergének (tej), pollen, fertőzések, de lelki tényezők is előidézhetik.
Most egy – allergológusok és immunológusok részvételével végzett – új tanulmány azt találta, hogy a feldolgozott élelmiszerek, a speciális mosó- és vegyi anyagoknak való kitettség, a gyárak és erdők füstjei megsokszorozzák kialakulásának kockázatát. De a negatív környezeti hatások közé tartoznak a festékek, műanyagok, cigarettafüst és a szintetikus anyagok is, például a nejlon vagy a poliészter.
A kutatásból azt a konzekvenciát vonták le, hogy bár a genetika fontos a betegség kialakulásában, a környezet a gyerek első éveiben még dominánsabb lehet. A kutatók az Egyesült Államokban azt vizsgálták, hogy hol fordul elő nagy számban ekcéma a lakosság körében, majd analizálták a Környezetvédelmi Ügynökség adatbázisait, hogy mely vegyszerek a leggyakoribbak ezeken a területeken. Ott, ahol arányaiban nagyobb számban fordul elő ekcéma és a vele sokszor párban járó mogyoróallergia és asztma, több a diizocianát szerves vegyület és a gyúlékony kőszénkátrány-származék, xilol volt a környezetben. A diizocianátok 1970 körül kezdtek nagy mennyiségben megjelenni az Egyesült Államokban a spandex, a festékek és poliuretán előállítása közben. Ekkor növekedett a xilol gyártása is a poliészter és más szintetikus anyagok miatt. De ezek molekulái a cigarettafüstben és az erdőtüzek füstjében is ott vannak.
Egérkísérletekből az derült ki, hogy az állatok izocianátoknak és xilolnak való kitettsége közvetlenül ekcémát, viszketést és gyulladást okozhat, fokozza a fájdalom és hőérzet receptorainak aktivitását. Ezek a receptorok az egészségtelen étrendet fogyasztó egerekben is aktívabbak.
Minden embert a bőrön élő mikroorganizmusok milliói borítanak be, amelyeket együttesen bőrmikrobiomnak neveznek. Az még mindig nem teljesen világos, hogy a jó baktériumok hogyan segítik a bőrt, de az biztos, hogy támogatják bizonyos lipidek és olajok előállítását, amelyek megakadályozzák, hogy a bőrön keresztül fertőzések jussanak be a szervezetbe. Az egyik ilyen jó anyag a ceramid, ami a lipidek összetett családjába tartozik és a bőr védelmében játszik nagy szerepet. 9 különböző ceramid található a bőrben, amelyek a szénláncok hosszúságában különböznek, de szinte mindegyik elzárja a nedvességet, védi a bőrt, például a vegyi anyagoktól.
Az, hogy egy újszülött bőrén milyen a ceramid védőréteg, sokat elárul arról, hogy hajlamos lehet-e ekcémára. Minél kevesebb ceramid van a bőrén, annál valószínűbb, hogy ekcéma alakul ki NÁLA.
Hogy kiderítsék, mi akadályozhatja meg az ekcémát megelőző jótékony lipidek termelődését, laboratóriumban a ceramidokat és más hasznos lipideket termelő baktériumokat izocianátokoknak és xilolnak tették ki. Olyan nagy vegyianyagdózist adtak nekik, mint amilyen az embereket is éri rossz környezetben. Kiderült, a két anyag hatására nem termeltek többé ceramidokat, ehelyett aminosavakat, például lizint állítottak elő. A lizin ugyan segít megvédeni a baktériumokat a toxinok káros hatásaitól, támogatja a szervezet védekező képességét például a herpesszel, szorongással, csontritkulással szemben, de nem tudja biztosítani a ceramidok előnyeit. A vizsgálatokból az is kiderült, az ekcémát előidéző káros baktériumok, például a Staphylococcus aureus, elszaporodnak a nejlon, spandex és poliésztert tartalmazó ágyneműn, de természetes anyagokon, pamuton vagy bambuszon nem maradnak meg.
A mikrobiális egyensúly megőrzése miatt fontos lenne az egészséges bőrbaktériumok növekedését akadályozó termékek kerülése, az ilyen bőrápoló termékek, mosó- és tisztítószerek hanyagolása, főleg a 4 évesnél kisebb gyerekeknél. De a cigarettafüsttől, a szintetikus anyagoktól, a poliuretánoktól és a festékektől is óvni kell őket. Viszont az is kiderült, a vegyszereknek túlzottan kitett baktériumok cseréje is segíthet, ugyanis ha egy ilyet lecseréltek egy Roseomonas mucosára, ami az egészséges bőrön élő ceramid termelő baktérium, akkor az ekcéma tünetei hónapokra visszaszorultak.