A felerősödött El Nino éghajlati jelenség és a globális felmelegedés is hozzájárult az Egyesült Arab Emírségekre lesújtó heves esőzésekhez – állapították meg a World Weather Attribution (WWA) nevű nemzetközi tudományos kezdeményezés klímaszakértői. A kutatók kizárták annak a lehetőségét, hogy mesterséges beavatkozás okozta a jelenséget. Az Arab-félszigetet sújtó áradásokban legalább 23 ember halt meg.
A World Weather Attribution (WWA) nevű nemzetközi klímaszakértők csoportja tanulmányozta az Egyesült Arab Emírségekre lesújtó áprilisi áradást. A hatalmas zivatarfelhőzóna nemcsak Katarban és Ománban, de a jóval távolabb lévő Jemenben is súlyos károkat okozott.
A kutatók megállapították, hogy a globális felmelegedés és az urbanizáció az oka a szélsőséges időjárási jelenségnek – írja a The Guardian.
A tudósok szerint a felerősödő El Nino éghajlati jelenség miatt csaknem 40 százalékkal erősebbek lettek a régióban az özönvízszerű esőzések. Az országos meteorológiai központ jelentése szerint összesen 254 milliméternyi csapadék hullott le. Ilyen óriási mennyiségre az 1949-ben kezdett mérések óta nem volt példa a sivatagi országban. A WWA klímaszakértői szerint az áprilisi halálos áldozatokat követelő időjárás, a fosszilis tüzelőanyagok hatására is kialakulhatott a Közel-Keleten.
Közvetlenül a felhőszakadás után felmerültek találgatások, miszerint a mesterséges időjárás-módosítás okozta a jelenséget. A szárazság enyhítésére már az 1990-es évek óta bevetnek bizonyos technikákat az Egyesült Arab Emírségekben. Az eljárást először az Egyesült Államokban alkalmazták az 1940-es években. Lényege, hogy különféle anyagok, például só vagy ezüst-jodid felhőbe juttatásával esőt és hóesést is elő tudnak idézni. Napjainkban ezt repülőgépekről terítve juttatják a felhőkbe. Az Emirátusokban évente akár 300 alkalommal is próbálkoznak ezzel az eljárással.
A Dubaji Meteorológiai Központ szerint az árvíz napján nem végeztek felhőmagvasítást.
A WWA új tanulmánya szintén arra a következtetésre jutott, hogy amennyiben történt volna mesterséges beavatkozás, az sem idézhetett volna elő ekkora mennyiségű csapadékot.
A Readingi Egyetem meteorológusprofesszorai is egyértelműen cáfolták a beavatkozás lehetőségét. Az egyetem honlapján található írás szerint a Perzsa–Arab-öböl térségében egy közepes méretű zivatarfelhőkből álló irdatlan hosszan elnyúló légörvény alakult ki, amelyet a meleg felszínről felszálló párás levegő táplált és duzzasztott ritkán látott méretűvé.
Reisz András meteorológus az Index kérdésére elmondta, hogy nem tartja valószínűnek, hogy a természeti csapás előtt megpiszkálták volna a felhőket. Hozzátette, hogy a Dubaj térségét mutató műholdas felvételeken látszott, hogy a felhőszakadást és a földön kialakult villámárvizeket egy zivatarfelhőkből álló légörvény okozta. Példaként említette a karibi térséget, ahol ugyanígy alakulnak ki a ciklonokból nagyobb viharok vagy hurrikánok.
A meteorológus úgy véli, hogy ami az Arab-félsziget déli részén történt, azt a természet és az emberi erő közösen okozhatta, beleértve ebbe az egyre erőteljesebb klímaváltozást is.
Friederike Otto, a londoni Grantham Institute for Climate Change kutatója kijelentette, hogy „fel kell hagyni a fosszilis tüzelőanyagok égetésével”. Megjegyezte, hogy a betonozás miatt nincs vízáteresztő felület a városokban, ezért rövid idő alatt folyóvá változhatnak az utak. A kutató halálcsapdának nevezte a helyzetet, hozzátéve, hogy mielőbb orvosolni kell a problémát.
Mint írtuk, legalább 23 ember meghalt az Arab-félszigetet sújtó áradásokban. Április 16-án és 17-én emberemlékezet óta nem látott esőzés zúdult le az Egyesült Arab Emírségekre. A közel-keleti országban 12 óra leforgása alatt több mint másfél évnyi eső esett. Ideiglenesen még a dubaji nemzetközi repülőteret (DXB) is lezárták.
A közösségi médiában számos videó megjelent a vízben úszó repülőgépekről és az áradásokról. Egy férfi az autója ablakából készített videót, amelyen az út inkább egy folyóra hasonlít. A hömpölygő víztömeg az üzletben és a lakásban is károkat okozott.
Az Egyesült Arab Emírségek többi részéhez hasonlóan Dubajban is forró és száraz éghajlat uralkodik. Ennek megfelelően csapadék ritkán esik, így sok helyen korlátozott az infrastruktúra, így többek között vízelvezetés sincs, amely megoldást nyújthatna a jelenlegihez hasonló helyzetek kezelésére.