Az Európai Unió bírósága a szigorúbb engedélyeztetés mellett van, a lakosság masszívan ellenzi, az Európai Parlamentre pedig mintha nyomást gyakorolna a pénzlobbi. Új fejlesztések elfogadtatásán dolgoznak, amivel a lakosság nem biztos, hogy jól járna. Fidrich Róbertet, a Magyar Természetvédők Szövetségének gazdasági igazságosság programvezetőjét, génmódosítási szakértőjét kérdeztük.
Az Európai Bizottság tavaly júliusban új jogszabályi keretet javasolt az új GMO-k bizonyos kategóriáira, ez alapján könnyebben jutnának a piacra jelölés, engedélyek nélkül, vagyis nem is tudnánk, hogy génszerkesztett terméket vásárolunk-e. Az új GMO-k deregulációja felveti a kérdést, mik is ezek és milyen kockázatot hordozhatnak magukban.
A génszerkesztés során egy DNS-vágó enzimet juttatnak a célszervezetek sejtjeibe. Ez az enzim a DNS kettős spirálján keresztül vágást végez egy meghatározott helyen. A sejt ezután saját javítómechanizmusát használja a szakadás kijavítására, a hasítás helyére tetszőleges DNS-szekvenciát be lehet építeni. A génszerkesztés azonban nem pontos, a kezdeti DNS-szakadás a genom egy bizonyos régiójára irányulhat, de ami ezután jön, az nem kiszámítható és nem ellenőrizhető. Mutációk, DNS-károsodások széles skálája fordulhat elő.
A MUTÁCIÓK A SZERKESZTÉSI HELYEN ÉS A GENOM MÁS HELYEIN IS BIOKÉMIAI ÉS ÖSSZETÉTELBELI VÁLTOZÁSOKHOZ VEZETHETNEK, AMelyekNEK EGÉSZSÉGÜGYI ÉS KÖRNYEZETI KÖVETKEZMÉNYEI MÉG ISMERETLENEK.
A hagyományos nemesítéssel szemben a génszerkesztés által kiváltott mutációk a genom olyan helyein fordulnak elő, amelyek a szervezet normális működéséhez fontos géneket tartalmaznak. A régi növénynemesítés genetikai változásai segítik a növényt a környezethez való alkalmazkodásban, de a génmódosítás mutációi véletlenszerűen fordulnak elő a teljes genomban.
Fidrich Róbert a 35 éve alakult Magyar Természetvédők Szövetségénél dolgozik, a gazdasági igazságossági munkacsoport tagja. Az országos szervezetnek több mint 100 tagszervezete van vidéken is, amelyek a környezetvédelemmel, természetvédelemmel, fenntarthatósággal ugyanúgy foglalkoznak, mint az uniós agrárpolitikával, a szabadkereskedelmi egyezményekkel, de a génmódosított élelmiszerek hatásaival, szabályozásaival is. A szakértőt arról faggattuk:
Hol tart napjainkban a génmódosított termékek ügye?
A génmódosított élelmiszerek, tápanyagok már a kilencvenes években megjelentek volna az európai piacon, de nagy ellenállásba ütköztek, a fogyasztók egyhangúlag elutasították őket. 2001 környékén uniós jogszabály született: ha engedélyezik is őket, jelölni kell a csomagoláson. De a nagy európai áruházláncok mégsem akarták árulni ezeket az élelmiszereket, hogy a fogyasztókat ne riasszák el a genetikailag módosított összetevők.
Európa tehát visszautasította a génmódosított termékek forgalmazását?
Akkor igen, Európa kudarc és vereség volt a piacuknak. Itthon 2005 környékén a kormány betiltotta az egyetlen, Európában engedélyezett génmódosított kukoricát. Egy évre rá a parlament támogatta Magyarország génmódosítottélelmiszer-mentes stratégiáját, később ez az alaptörvénybe is bekerült. 2009-ben ugyan az Unió fel akarta oldatni velünk a tilalmat, de több európai ország is mellénk állt. Itthon ritkán látott konszenzus alakult ki a témában.
A géntechnológiai ipar viszont nem akart belenyugodni az európai kudarcba, az utóbbi néhány évben új módszereket találtak, amelyeket génszerkesztésnek, precíziós nemesítésnek neveznek, azt sugallva, hogy ezek nem is génmódosítási technikák, vagyis kibújhatnak a jogszabály alól. 2018 nyarán az Unió bírósága azonban határozatot hozott, hogy ezek ugyanúgy génmódosított szervezetnek minősülnek, jelölni és engedélyeztetni kell őket. A tavaly nyári javaslat azonban kivonná az uniós-GMO szabályok hatálya alól az új génmódosítási technikákkal előállított növényeket. Konkrétan két részre osztanák az új GMO-kat; az első kategóriába esőket nem kellene engedélyeztetni, nem kellene szigorú hatásvizsgálat alá vetni és jelölni.
Ez azt jelentené, hogy a fogyasztók nem is kapnának tájékoztatást arról, hogy génmódosított élelmiszereket esznek.
Szakértők szerint az új GMO-k 94 százaléka ebbe a besorolásba esik. De a tagállamokkal egyelőre nem sikerült ezt elfogadtatni. Az uniós soros elnökségét adó spanyolok az előző félévben megpróbálták keresztülvinni a tagállamok minisztereit tömörítő Európai Tanácson, de néhány ország, köztük hazánk is ellenált, ezért nem tudták megszerezni a minősített többséget. Az Európai Parlament február 6-án szavazott erről, az új szabály alapján a jelölési kötelezettség megmaradna, de az engedélyeztetés, hatásvizsgálat nem lenne kötelező. Most az Európai Tanács térfelén pattog a labda. Ebben a félévben a belgák töltik be az Unió soros elnökségi tisztjét, de a következők mi leszünk, és Belgium szeretne minket kész helyzet elé állítani.
A boltokban látható GMO-mentes címke min alapul?
A hátteréül szolgáló jogszabály szerint az a hústermék, ami 0,9 százaléknál kevesebb GMO-t tartalmazó takarmánnyal etetett állatokból származik, mentesnek számít. Itthon tilos a génmódosított kukorica termesztése, a génmódosított szóját sem engedélyezték Európában. Úgy lehetünk biztosak abban, hogy nem veszünk magunkhoz génmódosított terméket, ha olyan termelőtől vásárolunk, aki itthoni takarmánnyal dolgozik.
De ha Európában szinte mindenki ellenzi, a fogyasztók is tartanak tőle, akkor miért téma egyáltalán, hogy eszünk-e génmódosított termékeket vagy sem?
Nagyon sok pénz van ebben is, a korábban vegyipari cégként működő vállalatok, például a Bayer, a Monsanto egyesültek „élettudományi” céggé, és a vegyipari termékek gyártása mellett elkezdték forgalmazni a génmódosított vetőmagokat. A jelenleg köztermesztésben levő génmódosított termékek nagy része gyomirtószertűrő fajta vagy rovarrezisztens – vagyis a növény termel rovarölő hatású mérget. Bill és Melinda Gates alapítványa is pénzeli a génmódosított termékek népszerűsítését, Afrikában próbálják intenzíven terjeszteni, de Európában is támogatnak lobbikampányokat. És noha az Unió tagállamainak egy része ellenzi, az északi, mezőgazdaságban nem dúskáló országok (Dánia, Svédország) támogatják. Most a francia kormány is mintha mellé állna, a németeknél még nem egyértelmű a helyzet, de a lakosság egyértelműen ellenzi.
A kutatások, egészségügyi tanulmányok alátámasztják a félelmet?
A független kutatók szerint szigorúan szabályozni és engedélyeztetni kéne az új GMO-kat is, mert egészségügyi, környezetvédelmi, élelmiszer-biztonsági problémákat vetnek fel. Az európai környezeti és társadalmi problémák mellett elkötelezett kutatók hálózata, az ENSSER is több közleményt kiadott arról, hogy
az Európai Bizottság javaslata az új GMO-k kategorizálásáról, a dereguláció alá eső termékekről teljesen tudománytalan.
A francia élelmiszer-biztonsági hatóság is ezt mondja, ahogy Németországban is kritikusak a bizottság javaslatával szemben.
De Nobel-díjasokat is bevontak a kampányba…
A GMO-párti lobbiszervezetek a februári, európai parlamenti szavazás előtt pár nappal megköröztettek egy nyílt levelet 37 Nobel-díjas aláírásával, ami elég sok valótlanságot tartalmazott, például azt is, hogy az EU tiltja a génmódosított élelmiszereket. Ez nem igaz, csak arról van szó, hogy engedélyeztetni és jelölni kéne őket, de ez zavarja a géntechnológiai ipart. Azt is hangoztatják, hogy szükség van a génmódosított élelmiszerekre a világ éhezőinek táplálásához, és hát ugyanezt skandálták 25-30 éve, viszont azóta a világ jelentős részén termesztik már a génmódosított növényeket, mégsem csökkent az éhezők száma. Ugyanis a génmódosított növényekkel elsősorban a gazdag országok állatait etetik, vagy bioüzemanyagot állítanak elő belőlük a gazdag országokban. Egyébként a független hatásvizsgálat meg szinte a lehetetlen kategória, mert a kutatók nem jutnak hozzá a nem génmódosított maghoz, nincs összehasonlítási alap. A géntechnológiai ipar pedig egyből lejárató hadjáratot indít a vizsgálódó tudósok ellen.
Tud erre példát mondani?
Persze, Pusztai Árpád magyar fehérjekutató, molekuláris biológus Skóciában kutatott és a kilencvenes években még lelkes volt a GMO-val kapcsolatban, de felfigyelt rá, hogy a tudományos szakirodalom nem foglalkozik az élelmiszer-biztonsági hatásokkal. Kidolgozott egy módszert, hogy hogyan lehet kimutatni, egy génmódosított növény káros-e vagy nem. A génmódosított burgonyával táplált patkányoknál rendellenességeket vett észre, és erről beszámolt egy tévéinterjúban. Meg is dicsérték, de másfél nap múlva telefont kapott és kvázi kirúgták, ellehetetlenítették őt is, a feleségét is. Nem kutathatott tovább, lejárató kampány indult ellene, szenilis vénembernek titulálták.
Ki állt emögött?
Érdemes megnézni a Monsanto szerint a világ című filmet, abból kiderül, hogy a nagy vegyipari cég. Pedig a kutatásokra szükség lenne, hiszen az, hogy az Egyesült Államokban meredeken nő a rákos megbetegedések száma, összefüggésben lehet a GMO-val. A köztermesztésben levő génmódosított növények túlnyomó része gyomirtószertűrő fajta, sok vegyszer marad bennük, de nehéz kideríteni, hogy az egészségkárosító hatások a sok gyomirtó szernek tulajdoníthatóak, vagy a génmódosításnak.
Beszélne még kicsit a Magyar Természetvédők Szövetségéről (MTVSZ), amely szintén harcol a GMO-szabályozásért?
A honlapunkon minden elolvasható a GMO-k aktuális és múltbeli rendelkezéseiről, tanulmányairól. Utoljára februárban, az Európai Parlament szavazásakor hívtuk fel a figyelmet a veszélyekre. Ezen túl kampányolunk A mi sokszínű kertünkért, ami a kis vagy közösségi kerteket állítja fókuszba a rovarok, sünök, madarak, beporzók megmentéséért. Hirdetjük a permetmentességet, a vadvirágok létjogosultságát, de szervezetünk tagja a Föld Barátai nemzetközi hálózatnak és a kelet- és közép-európai Bankfigyelő Hálózatnak is. Ez utóbbi azt monitorozza hogy az adófizetők pénzéből fenntartott intézmények közpénzekből ne támogassanak természetromboló beruházásokat. A verespataki beruházásnál is „ott voltunk”, ami végre, 20 év után sikertörténet lett, mert a kanadai beruházó elvesztette a román állam elleni pert. Az MTVSZ az elektronikai eszközök környezeti hatásait is figyeli, iskolákba is megyünk előadásokkal, fórumokkal, kiállításokat viszünk, konferenciákat is tartunk.
Akkor még optimisták a természet megóvását illetően?
Igen, hiszen, ahogy Luther Márton is fogalmazott: „Ha tudnám is, hogy holnap elpusztul a világ, még ma ültetnék egy almafát.”
(Borítókép: Fidrich Róbert. Fotó: Tövissi Bence / Index)