A medvék élettere Erdélyben és a Felvidéken is szűkül, miközben számuk egyre nő. Gyújtó Attila, a Ravasz Róka Földtulajdonosi Vadásztársaság elnöke szerint az ukrajnai események is fokozzák a medvék vándorlását, az állatok ugyanis egyre jobban érzik magukat Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye erdeiben.
„Többféle teória létezik arra, hogy miért jelentek meg Magyarországon a medvék. A legvalószínűbb az ukrajnai események miatti nyugatabbra vándorlás, illetve szerepet játszhat az is, hogy Erdélyben és a Felvidéken szűkül az életterük, ott ugyanis egyre többen vannak” – mondta Gyújtó Attila, a Ravasz Róka Földtulajdonosi Vadásztársaság elnöke a napi.hu-nak.
Magyarországon azért is érezhetik magukat nagyobb biztonságban, mert az Európai Unió és a magyar állam által támogatott erdősítési programnak komoly sikerei vannak, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye erdőiben pedig egyre jobb búvóhelyeket találnak.
Az Agrárminisztérium adatai szerint az előző uniós támogatási ciklusban közel 128 milliárd forintot költhettek el a pályázók erdőtelepítésre, és csaknem kétmilliárdot ipari fa ültetésére. Ebből az összegből pedig mintegy 23,5 ezer hektárnyi faállománnyal gyarapították a magyarországi erdőket.
Az Agrárminisztérium Településfásítási Programja révén,
vagyis az ország legnagyobb fásítási programjának három szakaszában eddig 1800, tízezernél kisebb lélekszámú település igényelt 46 ezer fát, hogy elültesse őket.
Magyarország területének 22 százalékát erdő borítja, és ezzel az arányszámokat tekintve számos uniós tagállamot megelőzünk. A rendszerváltozás óta pedig 200 ezer hektár új erdő létesült hazánkban. Gyújtó Attila szerint a programnak szerepe van abban is, hogy a szarvaspopuláció robbanásszerű növekedést mutat.
A fokozottan védett fajokkal, így a barna medvével is, annak egyedeivel a vadgazdálkodási ágazatnak nincs teendője – mondta a lapnak az Országos Magyar Vadászkamara szóvivője.
Tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása
– fogalmazott Földvári Attila, hozzátéve, hogy a nagyragadozók jelenlétéből fakadó, esetlegesen kialakuló konfliktusos helyzetek, problémák megoldása a hivatalos állami természetvédelem illetékességébe tartozik.
Fontos tudni, hogy a medvék nem keresik az ember társaságát, és hazánkban emberemlékezet óta nem tudunk medvetámadásról.