A talajbaktériumoknak köszönhetjük az akarbózt, amely a 2-es típusú diabétesz fő ellenszere. Azt már tudjuk, hogyan teszik ezt, csak azt nem, hogy miért.
Az elhízással és az alacsony fizikai aktivitással is összefüggésbe hozható 2-es típusú cukorbetegség súlyos anyagcserezavar, a KSH adatai alapján 2019-ben Magyarországon 1,1 millió felnőttet és több mint 5000 gyermeket érintett a diabétesz valamelyik fajtája. Számuk folyamatosan és meredeken nő.
A korábban felnőttkori diabétesznek nevezett krónikus állapot befolyásolja a glükóz metabolizmusát, vagyis a betegek szervezete nem reagál megfelelően az inzulinra, a hasnyálmirigy által termelt hormonra, ami a cukrot eljuttatná a sejtekhez. Előrehaladott állapotban gyengül az inzulintermelés, így a normál glükózszint fenntartása lehetetlenné válik.
Ha a cukor felhalmozódik a véráramban, létfontosságú szerveket károsíthat és rokkantsághoz vagy halálhoz is vezethet.
A 2-es típusú cukorbetegség egyik fő gyógyszere az akarbóz, amely úgy normalizálja a vércukorszintet, hogy megakadályozza evés utáni növekedését, mert gátolja a keményítőtartalmú ételek lebomlását és lassítja bizonyos cukrok bélből történő felszívódását.
Az akarbóz talajbaktériumokból származik, és már a kilencvenes évek óta alkalmazzák, mostanáig azonban ismeretlen volt a folyamat, ahogy a természetben létrejön. A Nature-ben most megjelent tanulmány válaszokat ad arra, hogy hogy működnek az enzimek, és mi katalizálja a talaj kémiai reakcióit, melyek az akarbóz létrejöttéhez vezetnek.
Az új kutatás nemcsak arra világít rá, hogyan születik meg a gyógyszer, de azt is megmutatja, hogy lehet továbbfejleszteni a nagy mennyiségű akarbóztermelést – például a termelő baktériumok DNS-ének módosításával vagy más biotechnológiai eljárásokkal.
A kutatások azonban nem zárultak le, ugyanis az még mindig nem ismert, hogy a talajbaktériumok egyáltalán miért termelnek akarbózt. Egyes feltételezések szerint szerepet játszik a cukroknak a baktériumok sejtjei közötti átjuttatásában, más vélekedések szerint védelmet nyújt idegen organizmusok szénhidrátlebontó enzimjei ellen.
(Borítókép: Prashanth Vishwanathan / Bloomberg / Getty Images)