Magyarországon a világon az elsők között kezdődött meg a koronavírus elleni harmadik, illetve a Janssen-vakcina esetében a második, tehát emlékeztető oltások beadása. A magyar ajánlás kezdetektől fogva az oltások keveréséről szól, meghagyva ugyan a végső döntést az oltást beadó orvosnak.
Érthető tehát, hogy az elmúlt hetekben nagyon sok olvasói levelet kaptunk a koronavírus elleni vakcinák keveréséről, illetve az emlékeztető oltásokról általánosságban is. Az ezzel kapcsolatos kérdésekre eddig annyit lehetett válaszolni, hogy a védőoltások keverése elméletben működhet, és akár az azonos oltások többszöri beadásánál is nagyobb védettséghez vezethet.
Az immunológiában ez a módszer eddig sem volt ismeretlen, szakmai nyelven „heterológ prime-boost” az elnevezése, és más betegségek, például az Ebola-vírusfertőzés megelőzésére is elfogadott ez az eljárás.
Az orvostudomány, különösen az immunológia azonban rendkívül összetett, és már sokszor előfordult, hogy a helyes elmélet a gyakorlatban nem vált be. Mindenképpen jó hír tehát, hogy most már hitelt érdemlő, klinikai vizsgálatok során szerzett adatok támasztják alá az emlékeztető oltásoknak általában, illetve a vakcinák keverésének helyességét. Az Egyesült Államok kormánya által fenntartott Nemzeti Egészségügyi Intézet (NIH) nemrégiben befejezett vizsgálata szerint ugyanis a Janssen-vakcinával beoltott páciensek Janssennel történő emlékeztető oltása is igen hatásos, a koronavírus-tüskefehérje elleni antitestek koncentrációja átlagosan a négyszeresére emelkedik ezután.
Ennél sokkal jobb eredményt hoz azonban, ha a Janssen-vakcinával beoltottak Pfizer- vagy Moderna-vakcinát kapnak emlékeztető oltásként, mivel így az antitestek az oltás előttihez képest 35-, illetve 76(!)-szoros emelkedést mutattak, ráadásul a mellékhatások emelkedése nélkül.
A tanulmány jelenleg prepublikáció formájában olvasható, vagyis a hivatalos lektori vélemények még hátravannak, de több, a témában elismert szakértő már kommentálta azt. William Schaffner például, a Vanderbilt Egyetem fertőzőbetegségek-szakértője szerint az eredmények igen meggyőzőek, és ő ezt a módszert ajánlja majd betegeinek. Schaffner nem vett részt a vizsgálatban, így független szakértőnek tekinthető.
A Janssen-oltás vektorként a 26-os szerotípusú adenovírust tartalmazza, ahogyan a Magyarországon széles körben alkalmazott orosz Szputnyik V vakcina első adagja is. Működési elvük és összetételük tehát gyakorlatilag azonos. Működési elvét tekintve ebbe a csoportba tartozik az AstraZeneca koronavírus elleni védőoltása is, mivel ott is adenovírus-vektor kerül alkalmazásra, az összetétel azonban némileg más, ott nem emberi, hanem csimpánz-adenovírus tölti be a vektor szerepét. Korábban az AstraZeneca- és a Pfizer-oltások kombinálását is vizsgálták spanyol orvosok, de ott még nem emlékeztető oltás formájában. Az első két adag kombinációja is hatásosabb volt azonban, mint külön-külön.
Magyarországra eddig nagyjából félmillió Janssen-vakcina érkezett. Az Egyesült Államokban azonban már 15 milliónál is többen kaptak ebből az oltásból, tehát jelentős tapasztalat gyűlt össze az alkalmazásával kapcsolatban.
A cikk szerzője allergológus és klinikai immunológus szakorvos, c. egyetemi tanár.
(Borítókép: Komka Péter / MTI)