Szájon át, tabletta formájában alkalmazható vakcina vizsgálata kezdődött el az újonnan alapított Oravax nevű vállalat fejlesztése alatt. Az Oravax vállalat mögött az amerikai tőzsdére is bejegyzett Oramed Inc áll, amely ugyancsak szájon át adható inzulinkapszulát is fejleszt, amely már klinikai kipróbálás alatt áll az Egyesült Államokban, egyes és kettes típusú cukorbetegség kezelésére egyaránt.
Az Oravax másik tagja az indiai Premas Biotech, amely régóta foglalkozik rekombinánsfehérje-alapú vakcinák fejlesztésével. Logikus tehát, hogy a két cég egyesítette tudását, és társult az új, minden eddiginél fontosabb projekt érdekében.
A szájon át, tabletta formájában adható vakcinák nyilvánvaló előnye, hogy akár otthon is alkalmazhatók, beadásukhoz nincs szükség oltópontokra vagy egészségügyi személyzetre.
A szóban forgó vakcina szállításához egyszerű hűtésre, tehát nem fagyasztásra van szükség, tárolni pedig akár szobahőmérsékleten is lehet.
A jelenleg elérhető vakcinák nagy részével ellentétben az Oravax terméke a koronavírus nem csupán egy, hanem három strukturális fehérjéjét támadja, amivel csökken annak esélye, hogy az újonnan kialakuló variánsok elkerüljék az általa kiváltott immunitást.
Mint ismeretes, az aktuálisan használt vakcinák nagy része kizárólag a vírus tüskefehérjéje ellen vált ki immunválaszt. Ezalól jelenleg egyedül a Sinopharm védőoltása kivétel, amely a vírus felszínén található valamennyi proteint tartalmazza, így az általa kiváltott immunválasz összetettebb.
A gyártó sajtótájékoztatója szerint az állatkísérletek ígéretes eredményeket mutattak, az embereken való klinikai vizsgálatok eredményei a második negyedévtől várhatók.
Jelenleg is léteznek szájon át alkalmazható vakcinák, mint például a rotavírus, adenovírus és kolera elleniek, valamint a járványos gyermekbénulás elleni Sabin-cseppek. A szóban forgó, Oravax által fejlesztett vakcina a VLP (Virus Like Particle)-módszerrel készül, amelyre szintén van már példa a jelenleg is alkalmazott vakcinák között. Ilyen például a fertőző májgyulladás B típusú vírusa (hepatitis B virus) ellen alkalmazott Engerix és Recombivax HB, illetve a humán papillóma vírus elleni Cervarix és a 120 országban alkalmazott Gardasil, olyan nagy hagyományokkal rendelkező vakcinagyártóktól, mint a GlaxoSmithKline, illetve a Merck. Ez utóbbi oltásnak jelentős szerepe van a méhnyakrák elleni harcban is.
A szerző allergológus és klinikai immunológus szakorvos.
(Borítókép: Maszkot viselő emberek 2020 január 31.-én Kínában. Fotó: Linh Pham / Getty Images)