A guanót (a madarak, denevérek és más állatok ürülékét) évszázadok óta hasznosítja az ember, főként műtrágyagyártásra. Ennek oka, hogy rendkívül gazdag tápanyagokban - főként foszfátokban és nitrátokban -, amelyek az emberi felhasználás mellett a tengeri ökoszisztémák energiaellátásában is fontos szerepet játszanak.
A tengeri madárpopulációk megóvásán dolgozó konzervációbiológusok egy minap megjelent tanulmányban igyekeztek megbecsüli azt a pénzügyi veszteséget, amely az emberiséget éri, ha tovább romboljuk a madarak élőhelyeit, ezáltal ők képtelenek lesznek az értékes ürülék termelésére. Ezzel próbálják felhívni a figyelmet a tengeri madarak lakta természeti helyszínek fokozottabb védelmére. A becslés szerint
a fogyatkozó tengerimadár-állományok miatt évi 473 millió dolláros veszteség érheti az embert a guanó hiánya miatt.
Mint a kutatók írják, a madarak gyakorlatilag ingyen termelik számunkra a guanót, amelyet csak össze kell gyűjteni. Minthogy a guanónak nagyon kézzel fogható értéke van, lehetőség nyílik a madarak eltűnéséből képződő veszteség számszerűsítésére is.
Bár jelenleg csak néhány tengeri madár ürülékét hasznosítják műtrágyagyártásra, főként Peruban, illetve Chilében, az összes madár guanója rendkívül fontos szerepet játszik az ökoszisztémák energia-körforgásának fenntartásában. Mint a kutatók írják, a guanó révén vándorol a tápanyag a tengerek és a szárazföldek között. A korallzátonyok területén például a guanó akár 48 százalékkal is növelheti a halak biomasszájának tömegét a tápanyag-ellátottság növelése révén.
(CNN)