A Panasonic idén tavasszal mutatta be az árban és tudásban a közép, fölső-közép kategóriás fényképezőgépek közé sorolható, mikro négyharmados objektívcsatlakozójú, tükör nélküli cserélhető objektíves (MILC) fényképezőgépét, a Lumix DC-G90-et. A kamera nem okozott különösebb fölzúdulást a piacon, mondhatni észrevétlenül belesimult a MILC-ek egyre bővülő kínálatába. Az év során a japán gyártó több verziót is piacra dobott a kamerából, amik elsősorban a vázhoz adott kitobjektívben tértek el egymástól – ilyenek például a Lumix DC-G90M és a Lumix DC-G90H is. A Panasonictól nemrég megkaptuk tesztelésre az előbbit, amihez egy Lumix G Vario 12-60mm f/3.5-5.6 aszférikus lencse, tehát egy nagylátószögű alapzoom társult (a Lumix DC-G90H kit vásárlói egy nagyobb átfogású zoomot, az új fejlesztésű 14-140mm f/3,5-5,6 Power O.I.S. objektívet kapják a csomagban).
Áttekintve a piacon lévő választékot, akár azt is mondhatnánk, hogy a MILC-forradalom felfalja a saját gyermekeit, olyan gyors ütemben jelennek meg az egymással versengő gyártók újabb és újabb modelljei. A helyzet azonban nem ennyire drámai, inkább úgy érdemes nézni, hogy lassan lejátszódik az, ami 10-15 évvel ezelőtt a digitális tükörreflexes (DSLR) fényképezőgépek piacán végbement: a profi kategória alatt először megjelentek a belépőszintű gépek, majd laikus szemmel teljességgel követhetetlen burjánzásnak indult a piac, ha valaki megvett volna mindenből minden verziót, egy évtized alatt annyi márkát és típust halmozhatott volna fel, amivel egy szobát meg lehet tölteni. Nos, a MILC-ek piaca még távolról sem ennyire telített, de az látszik, hogy a fejlesztésekben élenjáró Panasonic igyekszik a lehető leggyorsabban, minél szélesebb felhasználói igényeknek megfelelve, újabb és újabb kamerákat alkotni.
A Lumix DC-G90-ről nehéz pontosan megmondani, hogy kik lehetnek a potenciális vásárlói. Jelenleg 300 ezer forint körüli árakon kapható a boltokban, így karácsony felé közeledve tehát relatíve megfizethető ajándék lehet a fotózás iránt érdeklődő, az okostelefonos szoftveres képalkotáson túllépni szándékozó fotóamatőröknek. Tudásában viszont meglepő mértékben közelít a jóval drágább, fölső kategóriás Panasonic kamerák felé, elég ha csak azt vesszük, hogy képminőségben nem nagyon kell kompromisszumot kötni a fotósnak: a DC-G90 megkapta a nagy G-testvérek 20 megapixeles LiveMOS képérzékelőjét.
A nem túl hosszú tesztidőszak alatt arra jutottam, hogy DC-G90 igazi kirándulós, utazós fényképezőgép, pláne ha egy nagyobb átfogású zoomobjektívet teszünk fel rá. A használat során igazából egyetlen komolyabb kifogásom támadt vele szemben: a 1200 milliamperes Li-ion akkumulátor borzasztó hamar le tud merülni, ráadásul mondom ezt úgy, hogy videózásra – ami pedig a gép egyik erőssége – szinte egyáltalán nem is használtam. Egy töltéssel nagyjából 250-300 képet tudtam vele készíteni, ez pedig azt jelenti, hogy érdemes tartalék akkumulátorba (vagy pótakkumulátoros markolatba) beruházni, esetleg rögtön kettőbe is, hogy mondjuk egy egész napos kirándulást, városnézést abszolválni tudjunk. Nem könnyíti meg a helyzetet, hogy nem jár külön töltő az akkuhoz, azt csak a gépvázban, USB-kábellel hálózatra kötve lehet tölteni.
Akadt még az előbbieken túl pár negatívum, essünk is rajtuk túl: az autofókusz nem mindig szolgált tökéletesen, olykor hajlamos sokáig keresgélni az élességet vagy éppenséggel félrefókuszálni, amit lassan, hosszas előre-hátra lencsemozgatással korrigál. Szintén lomhának mutatkozik a képek mentése, a kártyára írás sebessége hagy némi kívánnivalót maga után. A jelek szerint ezek azok az apró, de azért zavaró fogyatékosságok, amikkel kapcsolatban kompromisszumot kell kössön a felhasználó, ha máskülönben kielégítő tudású, de nem horrorisztikus összegekbe kerülő MILC-et szeretne magáénak tudni. Ha ezeken túltesszük magunkat, akkor ugyanis egy egész remek digitális kamerát kapunk.
A váz viszonylag kicsi – mármint a cserélhető objektíves gépekhez képest –, mégis kellemes fogású, egy kézzel is jól fogható és kényelmesen használható (a fényképezőgép tetején egy sorban helyezték el az expozíciót, az ISO-értéket és a fehéregyensúlyt vezérlő gombokat, így azokat egy ujjmozdulattal lehet módosítani). Nincs rajta sok funkciógomb és tárcsa, csak a legszükségesebbek, a kihajtható és szabadon elforgatható hátlapi kijelzővel pedig extrém szögekből is könnyen tudunk komponálni – szelfivideókban utazó influenszerek legnagyobb örömére ez természetesen azt jelenti, hogy magunk felé fordítva a kamerát tökéletesen láthatjuk a képet és benne magunkat.
A teszt során jószerével csak fotókat készítettem, az itt megtekinthető galériába minimális kontraszt- és színmódosításon átesett eredeti .jpg fájlokat válogattam be. Ezek alapján is kijelenthető, hogy kellően részletgazdag, természetes hatást keltő, mégis széles dinamikatartományú felvételeket lehet a DC-G90-nel készíteni. Ez utóbbi azt jelenti, hogy az erős megvilágítású képrészletek nem égnek ki, miközben az árnyékos részekben is bőven marad részlet, ezzel pedig extrém fényviszonyok közt is erőlködésmentes fotózási élményt nyújt a gép. Az új Lumix jól teljesít gyér fényviszonyok közt is, a képfeldolgozó csip és a vázba épített stabilizátor, az objektívekben lévő stabilizátorral együtt, hosszabb záridők mellett is bemozdulásmentes képek készítését teszi lehetővé, ami manapság az esti, éjszakai fényképezés alapkövetelménye.
Ezek mellett egy sor olyan funkciója van a DC-G90-nek, amik igazán sokrétű használatot tesznek lehetővé. Az arc- és szemfelismerő autofókusz, a precíziós autofókusz, a gyenge fényviszonyokra tervezett autofókusz mind a pontos, utólagos bosszankodástól megkímélő komponálást segíti (persze a fentebb kifogásolt alkalmankénti rakoncátlankodástól eltekintve). A beépített kreatív funkciókkal – a különböző fotóstílusokkal, filterekkel, képszerkesztő móddal – már a kamerán belül, külső képszerkesztő program használata nélkül elő tudjuk állítani és wifin vagy bluetooth-on mobilunkra áttolni a közösségi médiás ismerőseinket szédítő, pazar nyaralási fotókat. Ami hab a tortán és kevés hasonló kamerában található, az a Focus Bracketing/sorozatfókusz, amivel utólagos fókuszválasztásra, illetve fókusz stackelésre, a mélységélesség utólagos manipulálásásra van lehetőségünk.
Főbb műszaki paraméterek: