Sokan gondolják, hogy az agy csak akkor dolgozik, ha valamilyen külső ingert dolgoz fel. A valóságban azonban akkor is aktív, ha csak bután nézünk ki a fejünkből. Ekkor érhető tetten az alapműködési hálózatnak (default mode network, DMN) nevezett működési egység. Ez számos agyterület szinkronizált működését jelenti, amelyet a közöttük lévő erős idegi kapcsolatok tesznek lehetővé.

Az alaphálózat egyre több figyelmet nyer a humán agykutatásban, mert egymás után derül fény arra, hogy a legkülönfélébb, alacsonyabb és magasabb rendű agytevékenységekben is alapvető szerepet játszik. Korábban azt gondolták, hogy akkor a legaktívabb, amikor az ember elfeledkezik a külvilágról, és csak mélázik. Ma már tudjuk, hogy ez a hálózat – legalábbis emberben – akkor is aktív, ha másokról, a múltról vagy a jövőben tervezett tevékenységekről gondolkodunk. Vagyis az alaphálózat, véletlen névegyezésként, valóban alapvető szerepet játszik az agytevékenységben.

Természetes módon következik hát a kérdés, hogy ez csak az ember sajátja, vagy előképei megtalálhatók-e más állatokban is. Nos, az ELTE Etológia Tanszék kutatói most a világon elsőként funkcionális mágnesesrezonancia-vizsgálatal (fMRI-vel) bizonyították, hogy a DMN nagyon is jelen van a kutyákban is. A tanulmányuk a Nature-csoport open access lapjában, a Scientific Reportsban fog hamarosan megjelenni.

A kutya-fMRI vizsgálatok során általában ingereket közlünk az MR-gépben fekvő kutyákkal, és azt vizsgáljuk, hogy ezek az ingerek milyen változásokat okoznak az agytevékenységükben. De ezek a változások olyan erőteljesek, hogy a felvételeken elnyomnak minden más agyműködést. Ezért az agykutatásban terjedőben van egy másik irány, amely nem ad semmilyen ingert az alanynak, hanem csak azt nézik, hogy mit csinál az agy, ha úgymond magára van hagyva

– mondta el az Indexnek Szabó Dóra doktorandusz kutató.

A nyugalmi helyzetben érzékelhető aktivitásból az agy nagy funkcionális egységei közötti kapcsolatokról vonhatnak le következtetéseket. Azok az agyterületek állhatnak ilyen kapcsolatban egymással, amelyek aktivitása szinkronizáltan változik. Ezeket nevezik nyugalmi hálózatoknak. Emberben már számos ilyen hálózatot leírtak, de kutyában eddig még senki sem bizonyította a létezésüket.

A kutatásban 22, különböző fajtákhoz tartozó kutyát vizsgáltak MR-gépben, a feladatuk csupán annyi volt, hogy nyugodtan és mozdulatlanul feküdjenek összesen 12 percen keresztül. Ezt könnyebb mondani, mint megvalósítani. Aki már volt MR-gépben, tudja, hogy az úgy zakatol, mint egy gőzmozdony, ráadásul a cső belülről kifejezetten klausztrofób élménnyé teszi az egészet. A kutyáknak átlagosan fél éves tréningre van szükségük ahhoz, hogy nyugton maradjanak. A legnagyobb nehézséget az jelentette, hogy leépítsék a már profi kutyákban azt az elvárást, hogy a korábbi kísérletekhez hasonlóan most is valami történni fog a teszt alatt.

A mostani tanulmány az első a maga nemében, még senki nem vizsgálta ilyen módszerekkel a kutyákban is jelen lévő nyugalmi hálózatokat. Az sem volt biztos, hogy a rendelkezésre álló eszközök, technikák lehetővé teszik-e egyáltalán ezek kimutatását. Az eredmények szerint igen, meglepően szép hálózatokat fedeztek fel, amelyek a látáshoz, a halláshoz és más agyműködésekhez kapcsolódnak.

A kutya agyában felfedezett hálózatokat a bennük résztvevő agyrészek egyezése alapján feleltetjük meg az emberben leírt hálózatoknak. Az eredményeink szerint a kutyában meglepően sok, az emberihez hasonló nyugalmi hálózat jelen van. Persze van sok különbség is, hiszen emberben a magasabb rendű gondolkodásért felelős nagyagy összehasonlíthatatlanul nagyobb. Mindenesetre az a tény, hogy kutyában is jelen vannak e hálózatok, cáfolja azt a vélekedést, miszerint ezek nagyon új evolúciós vívmányok lennének az emberben

– mondta Szabó Dóra.

A kezdeti lépésben tehát kimutatták e hálózatok létét. A kutatások elkövetkező szakaszában már megvizsgálhatják ezek működését is, esetleg változásaikat különféle pszichikai kórképek (például epilepszia) esetén, vagy az öregedéssel együtt járó átalakulásukat is.