Index Vakbarát Hírportál

Madarak milliárdjai tűntek el Észak-Amerikából

2019. szeptember 19., csütörtök 22:08 | aznap frissítve

1970 óta nagyjából hárommilliárddal csökkent az észak-amerikai madárpopulációk egyedszáma, a Cornell Egyetem ornitológusainak Science-ben publikált tanulmánya szerint. Ez 29 százalékos csökkenésnek felel meg.

Mindez olyan mérvű pusztulás, ami más súlyosan veszélyezteti a teljes kontinens táplálkozási hálózatainak integritását. A madarak a többi állatcsoporthoz hasonlóan, igen komplex szerepet töltenek be az ökoszisztémákban. Vannak fajaik, amelyek kártevőket irtanak, mások a virágok beporzását végzik, illetve terjesztik a növények magvait. Mások egyszerűen táplálékként szolgálnak a ragadozók számára. Ha ezek milliárdjait kivesszük a rendszerből, az beláthatatlan következményekkel járhat.

A probléma azonban nagy valószínűséggel nem korlátozódik a madarakra - csak őket könnyű megfigyelni. A kutatók úgy gondolják, hogy az ökoszisztéma más állatcsoportjaiban is hasonló a pusztulás.

A kutatáshoz főként az amatőr madarászok tömegei által végzett egyedszámlálások adatait használták fel. Ezek alapján nyilvánvaló, hogy az elmúlt öt évtizedben szinte minden madárcsoport egyedszáma zuhant Észak-Amerikában. Közülük is a füves síkságok madarai, például a verebek szenvedték el a legnagyobb veszteségeket. A prériken és mezőgazdasági területeken élő 31 vizsgált faj összesen 700 millió egyedet veszített 1970 óta. Az ok a kutatók szerint a gazdálkodási módszerek átalakulásában keresendő: a mezőgazdaság intenzívebbé vált, és több növényvédő szert használ, mint korábban.

A parti madarak, amelyek fészkelőhelyeit különösen veszélyezteti az éghajlatváltozás, és amelyek már 1970-re is vészesen megfogyatkoztak, mára elveszítették 1970-es egyedszámuk harmadát.

Vannak azért jó hírek is, hiszen a vízimadarak és a ragadozók némileg magukhoz tértek az elmúlt évtizedekben. A vízimadarak a kutatók szerint ironikus módon a vadászoknak köszönhetik sorsuk jobbra fordulását. A mocsaras területeken vízimadarakra vadászó egyesületek jelentős lobbierővel és pénzzel rendelkeznek ahhoz, hogy ki tudták kényszeríteni a vizes élőhelyek szövetségi védelmét. A ragadozó madarak (közöttük az emblematikus fehérfejű rétisas) pedig a védelem mellett a DDT betiltásának köszönhetik fennmaradásuk és terjedésük.

(Scientific American)

Rovatok