Méretükből adódóan nem túl meglepő, hogy abszolút tömegét tekintve a bálnák agya a legnagyobb az állatvilágban. Az azonban már sokkal figyelemre méltóbb, hogy most kiderült: az agynövekedés - hozzánk hasonlóan két agyterület, a nagyagy és a kisagy aránytalan nagyobbodásának tudható be. Előbbi a magasabb rendű gondolkodásért, míg utóbbi a mozgásszabályozásért, közelebbről az automatikus, ismétlődő mozdulatokért felelős.
Magától értetődőnek tűnik, hogy az ember agya azért nőtt ilyen hatalmasra, testtömegéhez viszonyítva, mert sokat használta - főként a társaival ápolt bonyolult társas kapcsolatok menedzselésére.
De a magától értetődés gyakran tévútra visz minket.
Legalább ennyire megalapozottnak tűnik ugyanis egy másik elmélet, amely szerint az agynövekedés nem valamiféle fennkölt, magasabb rendű intelligencia kikényszerítette szükségszerűség volt, hanem sokkal profánabb viselkedés, az evés (pontosabban az étrend megváltozása) következményeként ment végbe. A bálnák agya legalábbis ezt a teóriát erősíti.
Amandine Muller és kollégái a Cambridge-i Egyetemről 18 bálna és delfin agyának méreteit hasonlították össze 124 szárazföldi állat (közöttük 43 főemlős) agyának méreteivel. Néhány kivételtől eltekintve általános jelenség volt, hogy a bálnák, a delfinek és a főemlősök mind a nagyagy és a kisagy drámai növekedése révén tettek szert a viszonylagosan is nagy agyukra. Teljesen érthető, hogy a nagy- és a kisagy miért csak egyszerre tud nőni, nyilatkozták a kutatók a New Scientistnek, hiszen rengeteg idegpálya köti össze őket.
Tudvalevő, hogy a cetfélék igen bonyolult szociális kapcsolatokat is kialakíthatnak fajtársaikkal (bár ez nem minden fajukra jellemző). Ezért a kutatók összevetették a komplex társas életet élő bálnafajok agyméretét az antiszociálisakéval - és nem igazán találtak kapcsolatot e kettő körülmény között. Vagyis
nem találtak bizonyítékot arra, hogy a szociális kogníció volt a fő hajtóereje az agynövekedésnek.
De akkor mi? Nos, kiderült, hogy a nagy agyú cetek általában változatosabban étkeznek. Vagyis elképzelhető, hogy a tágabb étrend hajtotta az agy evolúcióját. Pontosan ugyanezt a jelenséget találták a főemlősöknél (és a táplálkozás miatt növekedő agy elmélete elkezdte ostromolni a szociális agy trónját az ember és rokonai agynövekedésének magyarázatában). Arra azonban csak feltételezések vannak, hogy az agyméret hogyan függ a változatos táplálkozástól. Talán utóbbi több energiát, tápanyagokat biztosít az agy számára.