Az oroszországi Jaroszlavl óvárosának központjában 2005 és 2010 között egy katedrális romjait tárták fel az Orosz Tudományos Akadémia régészei, amikor kilenc középkori tömegsírra bukkantak. A tömegsírok a tatár invázió idején megölt áldozatok csontvázait tartalmazták.

Mostanáig tartott az összes maradvány kiemelése. A csontok mellett számos áldozattól tudtak DNS-mintákat is venni, illetve fontos információkat szereztek a maradványokon talált, nyolc évszázaddal ezelőtt élt

A 13. század első felében a mongol Batu kán 130 ezer katonája a szó szoros értelmében letarolta a mai Oroszország jelentős területeit, valamint Kelet-Közép-Európa egyéb államait (például Magyarországot). Bizonyos városok, amelyek azonnal megadták magukat a tatároknak, megmenekültek (ilyen volt Szmolenszk, bár a behódolás sem volt biztosíték a vérfürdő elkerülésére), míg azok a városokat, mint Moszkva vagy Jaroszlavl, amelyek megpróbáltak ellenállni, kardélre hányták és felégették.

A tömegsírokban talált emberek sem végelgyengülésben hunytak el, szinte mindannyiukon a gyilkosság nyomai látszanak (vágások, szúrások, tompa tárggyal okozott traumák, égésnyomok). A mongolok 1238 februárjában érték el Jaroszlavlot. Több tömegsírt is a leégett épületek pincéiben alakítottak ki, hiszen ezeket nem kellett újra kiásni.

A légylárvák pontos fajának meghatározásával a kutatók kiderítették, hogy ezek a rovarok áprilisban-májusban kelnek ki a petéből. Vagyis a halottak egészen késő tavaszig temetetlenül hevertek a havon, mire eléggé felolvadt a talaj vagy a hódítók zaklatásai csillapodtak annyira, hogy különösebb ceremónia nélkül tömegsírokba tudták őket temetni.

Az áldozatok között a DNS-elemzés segítségével rokoni kötelékeket is fel tudtak tárni. Megtalálták egy család nagymamáját, az ő lányát és unokáját is. Miután a tatárjárás elő hulláma elvonult, a terület negyed évezreden keresztül a mongol birodalom vazallusává lett. De ez nem akadályozta meg, hogy a következő évtizedekben újabb és újabb tatár támadások söpörjenek végig a vidéken.

( Wired)