Egy új tanulmány szerint néhány exobolygón még a Földön tapasztalhatónál is jobbak lehetnek a feltételek az életre – írja a Phys.org. A kutatás eredményét még maga az azt vezető Stephanie Olson is meglepőnek nevezte.
A Földön kívüli élet utáni kutatás középpontjában a Naprendszeren kívüli, úgynevezett exobolygók állnak. Az első exobolygót 1992-ben fedezték fel, ma már több mint négyezret ismerünk, a legközelebbi a 4,25 fényévnyire lévő Proxima Centauri b. De mivel ezek olyan messze vannak, hogy a mai eszközeinkkel lehetetlen elérni őket, teleszkópokkal és más műszerekkel távolról figyelik meg őket a kutatók. Elsősorban a lakhatósági zónában keringő bolygókra fókuszálnak, azaz azokra, amelyek nem keringenek túl közel a csillagjukhoz ahhoz, hogy lehetetlen legyen rajtuk az élet megmaradása, de még elég közel ahhoz, hogy a felszínükön uralkodó hőmérséklet lehetővé tegye folyékony óceánok jelenlétét, mert ezek kedveznek az élet kialakulásának.
Ahhoz azonban, hogy ezekből a távoli megfigyelésekből meg lehessen határozni, hogy mekkora valószínűséggel lehet élet egy-egy lakhatósági zónában keringő exobolygón, különféle modellekre van szükség. Például azért, mert nem mindenfajta óceán egyformán kedvező az életnek. Stephanie Olson, a Chicagói Egyetem kutatója és csapata az exobolygók lehetséges óceántípusait modellezte a NASA Goddard Űrkutatási Intézet (GISS) által kifejlesztett ROCKE-3-D nevű szoftverrel. Az eredményeiket a barcelonai Goldschmidt Geokémiai Konferencián mutatta be.
A földi óceánokban a feláramlás kedvez az élet burjánzásának, mert ez hozza vissza a víz mélyéről a tápanyagokat, ezért az exobolygókon is azokat a légköri és egyéb feltételeket érdemes keresni Olsonék szerint, amelyek potenciálisan nagyobb feláramláshoz vezetnek a helyi óceánokban. Ezért több exobolygótípust is modelleztek, és arra jutottak, hogy a sűrűbb légkör, a bolygó lassabb keringése és a kontinensek jelenléte mind hozzájárul a nagyobb feláramlás kialakulásához. Innen már csak egy lépés volt megállapítani, hogy a Földön valójában nem is feltétlenül optimálisak a feltételek az élet kialakulásához, vagyis
létezhet olyan bolygó, ahol még kedvezőbb a környezet az életnek, így gazdagabb élővilág alakulhat ki, mint nálunk.
A legnagyobb valószínűséggel lakható bolygótípusok meghatározása azért fontos, mert bár a megfigyelési technológiáink folyamatosan fejlődnek, még jó darabig biztosan nem lesz lehetőségünk minden olyan bolygót felfedezni, ahol lehet élet, ezért érdemes a azokra a jelöltekre összpontosítani az erőforrásokat, amelyeken a legnagyobb valószínűséggel található gazdag élővilág, mert ezeken nagyobb valószínűséggel tudjuk észlelni az élet jelenlétét.