Az első holdra szállást világszerte több száz millió ember követte élőben az élő tévé- és rádióközvetítéseknek köszönhetően, és milliárdokhoz jutott el az amerikai űrhajósok történelmi sikerének híre a nyomtatott sajtónak hála. A napilapok szinte minden országban címlapon, hatalmas szalagcímekkel számoltak be a Neil Armstrong, Edwin Aldrin és Michael Collins küldetéséről.

Magyarországon a főbb napilapok, sőt a hetilapok is kiemelten foglalkoztak az amerikai űrkutatás történelmi sikerével, annak ellenére, hogy ez a baráti Szovjetunió vereségét jelentette az űrversenyben. Végignézve a korabeli hazai sajtón, érdekes látni és olvasni, hogy melyik orgánumok tudósítottak viszonylag tárgyilagosan a történtekről és melyek tartották fontosnak szovjet szemszögből "árnyalni" a képet.

A hírversenyt (már ha beszélhetünk a szocialista lappiacon ilyesmiről) a főként Budapesten terjesztett Esti Hírlap nyerte, ami a magyar idő szerint vasárnap éjjel történt holdra szállásról már hétfőn címlapsztorival, sőt, rendkívüli kiadással tudott jelentkezni (leginkább azért mert a szocialista bulvárlapnak a politikai napilapokhoz képest máskor volt a lapzártájuk). Fej-fej mellett került utcára a hétMagyar Hírlap is, aminek vasárnap esti lapzártájába még pont belefért a nagy hír. (Ahogy a Hétfői Hírek hetilap is ennek köszönhette, hogy különleges címlappal tudott megjelenni rögtön a holdra szállás másnapján.)

Az országos terjesztésű, ezért korai lapzártával készülő napilapok, mint például a Népszabadság, a Népszava vagy a Magyar Nemzet csak kedden tudták címlapon hozni az Apollo-11 sikeréről szóló híreiket. Az alábbiakban a magyar sajtó legjavából válogattuk ki az ötven évvel ezelőtti, holdraszállással foglalkozó címlapokat, oldalakat.

Kezdjük egy kuriózummal: a napilapok ilyen formában kapták meg a leggyorsabban a rendkívüli híradások képanyagait. A fenti kép az MTI-nek telexen küldött hírügynökségi fotó a holdraszállásról, amit aztán megkaptak a napilapok is közlésre.
(Fotó: Nagy Attila Károly / Index)

A hivatalos NASA-fotók első körben ilyen formán jutottak el a magyar újságolvasókhoz: fekete-fehérben, a telex adatátviteli korlátai miatt rossz felbontásban, szemcsésen. Ha ehhez hozzávesszük a hatvanas évek végi nyomdatechnika minőségét, érthetővé válik, hogy miért olyan gyenge minőségűek a lentebb következő újságoldalak fotói – pláne, hogy azok többsége a tévéközvetítésből kifotózott képkocka volt.  (Fotó: Nagy Attila Károly / Index)

A magyar napilapok közül a hétfői Esti Hírlap hozhatta le elsőként a szenzációs hírt, címlapján Neil Armstrong legendás szavaival. A szerkesztők tisztában voltak vele, hogy az amerikai űrhajósok nem kirándulni mentek a Holdra, hanem kemény munka várt ott rájuk. (Fotó: Esti Hírlap, 1969. július 21., hétfő / Arcanum Digitális Tudománytár)

1969. július 21-én, hétfőn az Esti Hírlapnak két száma is az utcára került, részben azonos belső tartalommal, de a holdra szállást friss képekkel, információkkal taglalva (168. szám mindkettő). Ez a lapszám Ipper Pál telexjelentését hozta címlapon az első holdsétáról, benne olyan érdekes részletekkel, hogy "miért éppen ballábával lépett a Holdra Armstrong?" vagy hogy sokak szerint Nixon elnök politikai tőkét akart kovácsolni a fantasztikus eseményből, de végül "rendkívül mérték­tartóan, alig fél percig beszélt a két asztronautá­val." (Fotó: Esti Hírlap 1969. július 21., hétfő / Arcanum Digitális Tudománytár)

"Ember a Holdon!" A Hétfői Hírek (politikai hetilap) is elsők között számolhatott be a vasárnap késő este, lapzártakor érkezett hírről: "AZ APOLLO 11 KOMPJA, KÖZÉP-EURÓPAI IDŐ SZERINT 21 ÓRA 17 PERCKOR A HOLDON LESZÁLLT." Az már a címlapszerkesztőt dícséri, hogy a szalagcím mellett szorított helyet a Luna-15 szovjet holdszonda kétségkívül rendkívül fontos pályamódosításáról is, és rögtön az első bekezdésben sikerült a szovjet űrkutatás érdemeit hangsúlyozni - mondván a holdraszállással beteljesedett az emberiség régi álma, "amelynek megva­lósítása Gagarin úttörő űrrepülésével, a szputnyikokkal és a lunák felderítő munkájával kezdődött." (Fotó: Hétfői Hírek, 1969. július 21., hétfő / Arcanum Digitális Tudománytár)

"Leszállt az űrkomp — ember a Holdon". A hétfői Magyar Hírlap címlapját csaknem teljesen elfoglalták a holdra szállás hírei. Rejtélyes mozzanat, hogy a "komp ablakán kitekintő asztronau­ták úgy látják, körülöttük törött kövek hevernek és ezt nem tudják mire vélni", és hogy "mint azt olvasóink a vasárnap esti tv-műsorban tapasztalhatták, a leszállás pillanatában nem jött létre tv-kapcsolat a holdkomp és a houstoni központ kö­zött, s így a Holdat-érést nem láthat­tuk." (Mintha már ekkor kétségbe vonták volna a holdraszállás megtörténtét.) (Fotó: Magyar Hírlap 1969. július 21., hétfő / Arcanum Digitális Tudománytár)

A Népszava (a magyar szakszervezetek központi lapja) július 22-i, keddi számának címlapján hozta az elmúlt történelmi napok hírösszefoglalóját, már azzal, hogy az űrhajósok hazaindultak a sikeres holdraszállás és magyar idő szerint hétfő hajnalban végbevitt holdséta után. A címlapi tudósítás meglepően korrekt és egyben lelkes hangvételű, nem szerepelnek benne a szovjet űrkutatás eredményei, amiért biztos kapott is némi fejmosást a szerkesztő a másnapi lapértékelő értekezleten. (Fotó: Népszava, 1969. július 22., kedd / Arcanum Digitális Tudománytár)

A Népszabadság (a Magyar Szocialista Munkáspárt központi lapja) is a keddi számában hozta a holdra szállás címlapsztoriját, visszafogottan és tárgyilagosan összefoglalva az elmúlt egy-két nap történéseit. (Fotó: Népszabadság, 1969. július 22., kedd / Arcanum Digitális Tudománytár)

A Világgazdaság 1969. július 22-i számának címlapját mai szemmel olvasva azt gondolhatjuk, hogy a lap szerkesztői voltak a legnagyobb kommunista trollok. A gazdasági napilap nem közölt tudósítást, viszont a címlap aljára eldugott, "A planéták meghódításakor" című szubjetív szerkesztői izé a klasszikus kommentelői érvelést hozza, miszerint minek megy az emberiség a Holdra, mikor annyi minden gondot kellene itt lenn a Földön megszüntetni. (Fotó: Világgazdaság, 1969. július 22., kedd / Arcanum Digitális Tudománytár)

A Magyar Nemzet (a Hazafias Népfront lapja) is csak július 22-én, kedden tudott beszámolni olvasóinak a történtekről, igaz nem is spóroltak a papírral, két oldalon vették sorra a szerkesztők, hogy mi minden történt az Apollo-küldetés csúcspontján. A javarész tárgyilagos összefoglaló kitért Einsten gravitációelméletének helyességére, és idézte Konsztantyin Feoktyisztov, szovjet kozmonauta lelkes kommentárját is: „Kétségkí­vül jelentős mérföldkő ez az űrrepülés történetében. Az a tény, hogy emberek első ízben szálltak ki más égitesten, láng­ra gyújtja az ember képzeletét. Ami nemrégiben még fantasztikusnak tűnt, most valósággá vált." (Fotó: Magyar Nemzet, 1969. július 23., szerda / Arcanum Digitális Tudománytár)

A Magyar Ifjúság (a KISZ hetilapja) július 25-i számának címlapján "Holdutazók" főcím alatt hozott két fotót a történelmi tévéközvetítésből, amiket a 7. oldalon közölt rövid, szubjektív kommentár követett. A lap véleménycikke nem hagyta, hogy a siker elhomályosítsa az USA bűneit: "amíg Armstrong és Aldrin tőlünk majdnem 400 ezer kilométernyi távolságban kőzeteket gyűjtött, fényképezett, a Mekong deltájában bombák robbantak, Szueznél dö­rögtek a fegyverek..." Ellensúlyozva a kötelező világpolitikai állásfoglalást, a 7. oldalon azért egy tudományos igénnyel megírt összefoglaló, sőt egy remek infografika is helyet kapott. (Fotó: Magyar Ifjúság, 1969. július 25 / Arcanum Digitális Tudománytár)

A Képes Újság hetilap 1969. július 26-án megjelent száma címlapon nem, de belül két oldalon is beszámolt a holdraszállásról, figyelemreméltó módon leszámolva egy sor korabeli hiedelemmel, álhírrel, hoaxszal (Armstrongék nem találkoztak kicsi, süvöltő hangú holdlakókkal, nem sajtból van a Hold, nem okozott idelenn földrengést a holdra szállás.) (Fotó: Képes Újság, 1969. július 26 / Arcanum Digitális Tudománytár)

A július 31-i Ludas Matyi (szatirikus hetilap) oldalpárja a holdra szállásról, karikatúrákkal és két humoros írással. (Fotó: Ludas Matyi, 1969. július 31 / Arcanum Digitális Tudománytár)

A Pajtás (az úttörőszövetség hetilapja) július 31-i számában egy egész oldalpáron foglalkozik a Holdon tapasztalható, a földinél jóval kisebb gravitációval. (Fotó: Pajtás, 1969. július 31 / Arcanum Digitális Tudománytár)

Az Igaz Szó, a néphadsereg lapja augusztusi számában szigorú írásban kezeli helyén az ellenséges USA eredményeit: "Örültünk és szívből gratuláltunk az Apollo—11 legénységének [...] De nem feledtette velünk azt a paradoxont, hogy az emberiség békéje nevében a Holdon kitűzött csilla­gos-sávos lobogót a mi földünk szám­talan pontján az emberi haladás el­len bevetett erők jelképének tekin­tik, hogy ez az a lobogó, amelynek árnyékában pusztítják a hős vietna­mi népet, hogy ez az a lobogó, amely alatt Európában és másutt, a világ mintegy 2000 pontján állomá­sozó katonaság veszélyezteti konti­nensünk és a világ békéjét. Minden elismerést megérdemel a három holdutazó amerikai űrpilóta, de nem feledtetheti velünk e teljesítményük azt, hogy Armstrong, a „civil” pa­rancsnok első repülőgyakorlatait Ko­reában szerezte a koreai nép elleni háborúban végrehajtott 78 hadi be­vetésben, s Aldrin is Koreában volt vadászpilóta, 66 harci bevetéssel." (Fotó: Igaz Szó, 1969. augusztus / Arcanum Digitális Tudománytár)

(Borítókép: ezt a kis magyar zászlót is magával vitte a Holdra az Apollo-11. "This flag of your nation was carried to the Moon and back by Apollo 11, and this fragment of the Moon’s surface was brought to Earth by the crew of that first manned lunar landing." - Richard Nixon amerikai elnök üzenete a Magyar Népköztársaságnak. A Magyar Természettudományi Múzeum gyűjteményéből. Fotó: Nagy Attila Károly/Index.)