1978. november 12-én olyan magaslatra jutott a hazai sakkozás, ahová azóta sem ért fel egyszer sem. A Buenos Aires-i sakkolimpián az utolsó fordulóban a jugoszlávokat 3-1-re verve megszerezte a végső győzelmet.
alkotta csapat megtörte a Szovjetunió egyeduralmát, 12 győzelem után meg kellett elégedniük az ezüstéremmel.
A mieink kikaptak ugyan a szovjetektől, de mivel a szovjetek meg a németektől, összesítésben 37 pontot szerzett Magyarország, míg a szovjetek eggyel kevesebbet.
Így jöttek a meccsek:
Az utolsó fordulóban a csapattagok tudták, hogy nyerniük kell, és elviselték ezt a nyomást. Két év múlva Máltán, volt olyan pillanat, amikor úgy látszott, sikerült megvédeni a címet, a holtversenyben azonban nem kedvezett a magyaroknak, és ezüstérmesek lettek. Azóta még kétszer jött össze a második hely, 2002-ben, és 2014-ben.
Kállai Gábor nagymester azt írta, hogy Portisch Lajosnak volt egy zseniális lépése, ami meghozta ezt az aranyérmet.
A bolgárok ellen Radulovval ült szembe, amikor a 15. lépésben egy addig szokatlan futólépés húzott meg, és ütésbe rakta a futóját. Radulov ezt elfogadta, hamarosan viszont fel kellett adnia, mert a végjátékban esélytelen volt a győzelemre.
A teljes parti itt végignézhető.
A bolgárok elleni győzelem fontos volt, amint a felsorolás is mutatja, mert a dánok ellen becsúszott egy váratlan döntetlen.
Ribli az utolsó fordulóban ugyanezt a lépést szedte elő az akkor nála jobban rangsorolt Ljubojeviccsel szemben. Riválisa nem ütötte le a futót, hanem visszavonta a sajátját f8-ra, de ő sem tudta feltartóztatni a rohamot, és ő is veszített.
A jugoszlávok ellen Sax Gyula is nyert Matanovic ellen, így végül is egy teljes ponttal előzte meg a csapat a szovjeteket.