Vasárnap szerencsével, de 1-0-ra nyert Magyarország Azerbajdzsán ellen az Eb-selejtezőn, ezzel hét lejátszott meccs után továbbjutó helyen áll Marco Rossi csapata, igaz, az Európa-bajnoki szereplés még nem garantált – Wales ellen még a norvégok elleni pótselejtezős sikert is túl kell majd szárnyalni.
Régi igazság, a futballban hosszú távon kiegyenlítődik a szerencse. Ha Higler játékvezető megadja az azeriek utolsó perces gólját, akkor most megint arról beszélnénk, nem sikerült az utolsó percekben koncentrálni, ez már tényleg átok, összeesküdtek ellenünk.
Mivel Higler nem adta meg a gólt, most a csoportmásodik helyéről várjuk az utolsó kört, a Wales elleni idegenbeli meccset november 19-én. (Előtte majd átadják a Puskás Stadiont, és Uruguay jön ide futballozni.) Talán ez a gól okozta, hogy nem tudott szívből örülni a csapat, és persze ott volt még élénken az emlékekben a 3-0-s spliti vereség.
Nagyon sokszor visszatér majd még a szlovák meccs, mert ha azon fogtunk volna egy pontot, akkor most kifejezetten jó helyzetből várnánk az utolsó meccset. Forgassuk is meg a tőrt, így állnánk, ha az a meccs döntetlen:
Egy hónap alatt már vélhetően alaposan kielemezte Marco Rossi, mi történt. Mivel Nagy Ádám még csak a kispadon sem volt a mostani meccsen sem, érthetetlen, miért futballozott a szlovákok ellen, miért hitte Rossi, hogy akkor nem volt sérült.
A 106. válogatottságán túllévő Dzsudzsák Balázs most nem akart elemezni, hanem gyorsan túl akart esni az interjúkon, kicsit durcás volt már a lecserélésekor is – nem fogott kezet a kapitánnyal –, pedig a sorozatban a leggyengébb meccsét játszotta, alig akadt értelmezhető megoldása az első 10 percet leszámítva. Azt mondta, játszani akart, ezért volt feszült, amikor lehozták.
Szép gondolat, de a mindig meglévő akaraton kívül sok rossz passz jellemezte a játékát, egy jó helyen lévő kombináció után a második félidő elején beadni sem tudott. Egyszer pedig, amikor párharcot veszített, és a bíró nem könyörült rajta, hatalmasat bikázott a labdába, ami olyan területre ment, ahol még csak véletlenül sem volt magyar.
Egyik sem volt méltó csapatkapitányhoz.
Ha már azt mondja, hogy neki egy csapata van, az pedig a válogatott, sokkal összeszedettebben kellene játszani. Mert így akadtak periódusok, amikor egyszerűen nem vált a csapat hasznára. Pedig az ellenfél a csoport leggyengébb tagja volt. 70 perc után lehozták, nem ült a kispadra, látszott, hogy bántja, csak azt felejtette el, hogy még a lelátón ülő gyerekektől sem szép, ha így durcáskodnak egy hétköznapi meccsen.
Most nem az a klisé jött elő, hogy le kell vonni a tanulságokat, tanulni kell a hibákból, hanem az, megvan a három pont, mit akarunk még? Abban igaza van, négy pontot nem adnak egy győzelemért sem, többet nem lehet kihozni egy meccsből.
Volt, aki szerint a saját kezünkben van a sorsunk, volt, aki azt mondta a meccs után, hogy már nem.
Ezen nem kell fennakadni, azt azonban nem ártana megfejteni, hogy 70 perc után miért fulladtunk ki megint, ahogy a szlovákok ellen, miközben nem volt észveszejtő iram Splitben, ami végzetesen leszívta volna a csapatot, hiszen már minden eldőlt az első félidőben. Miközben az előző sorozatban mindkét finnek elleni győzelem épp a hajrában született meg.
A legfontosabb viszont, hogy tisztázni kell, ha Kádár Tamás a Dinamo Kijevnél középen játszik, akkor a válogatottban miért esett vissza azon a poszton a teljesítménye. Cardiffban valószínűleg a bal oldalon lesz a helye, mert a mostani gólszerző Korhut Mihály eltiltott.
A gólján kívül volt még egy nagy lövése, akkor saját elmondása szerint szuggerálta a labdát, akadjon be, de célt tévesztett.
Walesben minden más lesz, ez nem kérdés, és ha a walesiek győztesen jönnek el Bakuból, kétszerezett erővel fognak hajtani. Mert nekik 14 pont a garantált kijutást jelenti, ha a szlovákok nem tudnak nyerni a horvátokkal szemben.
Cardiffban amúgy legutóbb csúnyán megégtünk, és Nem a pályán.
2007-ben ott hirdették ki a 2012-es Európa-bajnokság helyszínét. Mészöly Kálmán akkor mondta azt a múlhatatlan varázsú beszédet a reptéren, hogy át lettünk verve. Sok szavazatra készültünk, de Ukrajna és Lengyelország kapta meg a rendezést, ránk nem szavazott senki.
A rendezés most megvan, egy győzelem kellene ahhoz, hogy Magyarországot láthassuk a Puskás Stadionban.
A walesi kapitány, Ryan Giggs még az elején azt mondta rólunk megfeledkezve, hogy a csapata és Szlovákia vív majd nagy harcot a horvátok mögötti második továbbjutó helyért. Hacsak fenekestül fel nem fordul minden, akkor igaza lesz, de jó lenne rácáfolni.
Walesből győztesen hazatérni legalább akkora erejű lenne, mint a norvégok elleni 2015-ös siker, de ne is szaladjunk ennyire előre.
A meccset amúgy nem viszik be a 74 ezres Millennium Stadionba, hanem a Cardiff City 33 ezres pályája ad neki otthont. Ez számunkra nem sokat jelent, de az egyikben a BL-döntő volt, a másikban pedig a futballválogatott játszik.
Szokás szerint vessünk egy röpke pillantást a Nemzetek Ligájára. Szlovénia visszaesett, ami nekünk jó hír, Koszovó sem tűnik már veszélyesnek, ha az örmények nem táltosodnak meg, akkor az NL-ben elért 31. helyünk azt jelenti, hogy ott leszünk a vigaszágon. Ha Románia nyer, és bejön másodiknak, akkor is csak egy olyan válogatott jut ki, amelyik mögöttünk áll.
(Borítókép: Huszti István / Index)