Jó néhány magyar író, költő futballszenvedélyéről tudunk. Említhetjük a játékosként sem rossz Esterházy Pétert, vagy Mándy Ivánt, aki a Régi idők focijában a Kell egy csapat-tal szállóigét is teremtett. Persze a futball rengeteg irodalmár életébe, sőt művészetébe beszűrődött. Csillag Péter, a Nemzeti Sport újságírója Ady stoplisban című könyvében a rendszerváltás előtti irodalmi futballsztoriknak eredt nyomába.

A magyar futball még csak éledezett, amikor Ady az első debreceni futballcsapat tagja volt, de a könyv címe kicsit öngólnak tűnik, hiszen a költőről ki is fejti, hogy nem igazán volt aktív játékos, és kirekesztettnek is érezte magát, műveiben sincs sok utalás a játékra. Talán az Ady-emlékév (a költő száz éve halt meg) miatt lehetett ő a címadó. 

Ady kortársai között nála jóval sportosabbakat is találunk, az atlétikában jeleskedő Csáth Géza unokatestvérére, Kosztolányi Dezsővel focizott. Az állandóan kocsmázó Krúdy Gyulát már nehezebben hozzuk össze a sporttal, de ő éles szemmel szúrta ki a sport és a futball társadalmi hatásait, ráérzett a futballmeccsek mámorára és a testedzés nevelő hatására. 

Csillag alapos kutatómunkával az ismertebb Nyugat-munkatársak szinte mindegyikéről felvillant egy-egy érdekes focis sztorit (Karinthy Frigyes egy futballbírót mentett meg a lincseléstől), de néhol egy kicsit erőltetni kellett a kapcsolódási pontokat. Mint például, hogy József Attila Sebes Gusztáv apjáról mintázta Csoszogit, az öreg susztert.

Az igazi csemegék inkább a második világháború után ismertté vált íróknál jönnek elő. Az iskolákban biztosan nem tanítják, hogy Szabó Lőrinc az 1954-es elbukott világbajnoki döntő után Vereség után címmel hosszú verset írt, amit aztán tíz évig nem jelenthetett meg ideológiai (félre)magyarázatok miatt. Zelk Zoltán viszont a 6:3-as győzelemre írt verset, de ez csak egy, a futballtematikájú versei közül. 

Sosem tudjuk már meg, hogy vajon a Vackor-mesék írója, Kormos István volt-e a legjobb futballista irodalmár, aki állítása szerint még egyszer a Fradiban is játszhatott, de izgalmas, ahogy az erre utaló nyomok feltárulnak, egy gyerekszurkolóval való kapcsolata pedig megható. A könnyed etűdök mellett néhány író már sportfilozófiai kérdéseket boncolgat, de érdemes belemerülni Örkény István a profi és a szabadidő sportot körüljáró szövegébe, vagy Ottlik Géza futballtagadásába. Ma is érvényes kérdéseket feszegetnek. 

Az írók egy-egy focis tételmondatát Csillag aztán át is emelte a könyv végén egy képzelt beszélgetésbe, ami elég öncélú játéknak tűnik, hiszen mindegyik megállapítást olvashattuk korábban. A könyv enélkül (is) megállja a helyét, szórakoztató időutazás egy mára már jórészt elveszett futballmiliőbe. 

Csillag Péter: Ady stoplisban
Klasszikus magyar írók a futballról
Jaffa Kiadó 
3490 Ft