A spanyolországi női kézilabda-világbajnokságon a Csehország ellen aratott győztes mérkőzésen Golovin Vlagyimir láthatóan jól nyúlt hozzá a támadáshoz azzal, hogy nagyobb szabadságot adott a játékosainknak, azonban védekezésben továbbra is sok a hiányosság, ami a németek ellen visszaüthet.
Szombat este a cseh válogatott ellen mérkőzött meg a magyar csapat. A mérkőzés esélyeseinek előzetesen is a mieinket tartották, főleg azok után, hogy Jan Bašný csapata az első mérkőzésen a vártnál simábban, 31–21-re kikapott Németországtól. Az összecsapás elején rögtön kaptunk középről egy átlövésgólt, ami kísértetiesen hasonlított a szlovákok elleni kezdéshez.
Az elkövetkező percekben azonban látszott, hogy a magyar válogatott ezúttal koncentráltabban játszik, ez elsősorban a védekezésben mutatkozott meg. Támadásban Háfra Noémi indította el a csapatot, majd Klujber Katrin kezdte meg egész mérkőzésen át tartó parádéját. Bordás Réka ezúttal is hozzá tudott tenni elöl, de védekezésben is egyértelműen ő volt az agresszívabb hármasunk.
A 13. percben már 8–4-re is el tudtunk lépni, azonban a félidő végéig a csehek vissza tudtak kapaszkodni egy gólra. A félidei 17–15-ös magyar vezetés után
ismét a második játékrész eleje döntötte el a mérkőzést.
Klujber és az ismét magára találó Háfra góljaival a 43. percben már 24–18 volt ide, majd a szövetségi kapitány már a németek elleni mérkőzésre gondolva elkezdte pihentetni kulcsjátékosait.
Ennek következtében a tízgólos Marketa Jeřábková vezérletével 27–20 után a csehek vissza tudtak kapaszkodni, a védekezésünk is fellazult, köszönhetően a sok (köztük néhány vitatható) kiállításnak és Tóth Eszter fegyelmezetlenségeinek, akit kétszer is kiküldtek a francia játékvezetők. Felvetődik továbbra is a kérdés: a stabil kettes védő, támadásban is hasznos Tóth Gabriella miért maradt ki még a bő, 35 fős keretből is?
Bár a cseh válogatott kapaszkodott, de valós veszélyt nem jelentett a magyar válogatott győzelmére. Végül 32–29-re győztünk, azonban a végeredmény nem tükrözi a játék képét, hiszen összességében nagyon magabiztosan nyertünk, a végén pedig a szövetségi kapitány már egyértelműen a németek elleni összecsapásra gondolva pihentetett.
Bár támadásban ezúttal is elképesztően gyorsak és dinamikusak voltak a játékosaink, védekezésben továbbra is maradtak hiányosságok. Támadásról védekezésre mindig a rövid oldali lövő helyére érkezik Planéta Szimonetta, aki viszont egyelőre nem tud annyit hozzátenni, mint a 2018-as Európa-bajnokságon.
Kérdés, hogy mindenképpen szükségünk van-e arra az egy cserére.
Főleg annak tudatában, hogy Szöllősi-Zácsik Szandra már teljes értékű edzésmunkát végez, és Golovin Vlagyimir vélhetően a németek elleni mérkőzésre tartogatta. Ebben az esetben ugyanis Bordás Réka mellett lenne a pályán még egy megbízható hármas védőnk.
A probléma ez esetben az, hogy a ketteseink Vámos Petra és Klujber személyében rendkívül alacsonyak lennének, míg a német Xenia Smits, Emily Bölk vagy Alicia Stolle egyaránt 185 centiméter fölötti. Tekintve, hogy
a németek mindössze 25 százalékos hatékonysággal lőttek kilenc méterről,
indokolt lehet az egy csere és a magas hatosfal.
Azonban azt is figyelembe kell venni, hogy egyrészt a németek sokkal kevesebb gólt lőttek hat méterről (ebbe beleszámít a beállóból szerzett találat, valamint a betörésgól is), viszont ennek egyik oka, hogy több lerohanásgólt jegyeztek. Mi öt találatot szereztünk ebből a fajtából, ők tizennégyet az elmúlt két mérkőzésen.
Ennek fényében még inkább kérdéses, hogy belefér-e egyáltalán egyetlen csere is támadás és védekezés között. Két lehetőség van ennek orvoslására: az egyik a már előbb említett hatosfal, azonban az egyesben a csehek ellen is bizonyító Márton Grétával kettesben. Ugyanakkor ez azért is lenne kockázatos, mert Vámos jobb védő, mint Klujber, így utóbbinak a jobb oldali lövő pozíciójából kellene visszafutnia bal szélre, ami ismét csak rengeteg idő és energia.
A másik a Csehország ellen is összességében jól működő 5+1-es védekezés.
Klujber már ezen a mérkőzésen is sokszor bennragadt védekezésre, a sokkal gyorsabb németek ellen ez valószínűleg többször is elő fog fordulni.
Bordás Réka ebben a felállásban is összességében stabil pontnak számított középső hármas védőként, ráadásul bal oldali kettesben Szöllősi-Zácsik személyében szintén jól védekező és magas játékosunk védekezne.
Ezzel egyrészt már a kilencesnél akadályozhatnánk a német támadójátékot, másrészt a lerohanásaikat is nagyobb százalékban tudnánk megelőzni. A 2018-as Európa-bajnokságon például azzal tudtuk megzavarni a németeket, és az elején 5–1-re ellépni, hogy Kovacsics Anikó kettesből föllépve zavaróként védekezett hosszú percekig.
Az látszik, hogy Golovin nagyobb szabadságot ad a játékosoknak támadásban,
mint annak idején Kim Rasmussen, ez pedig jótékony hatással van a támadójátékra, hiszen régen láttunk már ennyi egyéni villanást és ilyen gyors, keresztmozgásokkal teli, dinamikus magyar offenzívát. Klujber Katrin és Háfra Noémi egyértelműen magára talált, míg Bordás Réka személyében, úgy tűnik, hosszú idő után van újra megbízható, stabil beállója a magyar válogatottnak.
Ami viszont a játék ezen eleméből eltűnt, az a szélsőjáték. Ezt azonban nem feltétlenül kell egy az egyben Golovin számlájára írni. A csehek, valamint a szlovákok ellen is feltűnő volt, hogy nemcsak nálunk, hanem az ellenfélnél is óriási területek maradtak az egyes és a kettes védők között. Ez annak is köszönhető, hogy az elmúlt világversenyek parádés magyar szélsőteljesítményei után az ellenfelek nagyobb figyelmet fordítanak az ellenünk való védekezésre.
Így viszont nagyobb területek nyíltak meg a belső embereink számára, amit egyelőre könyörtelenül ki is használnak. Nyilvánvalóan nemcsak mi készülünk az ellenfeleinkből, hanem fordítva is, és abszolút elképzelhető, hogy látva a mieink eddigi játékát, a németek vagy a dánok nagyobb területeket hagynak a szélsőinknek, és inkább lezárják az egyes és kettes közötti területeket, bár ez utóbbi talán kevésbé lesz jellemző a skandináv iskola miatt.
Ezt indokolja az is, hogy szélről egyelőre elég gyenge a lövőszázalékunk, emiatt
Márton Grétára és Lukács Viktóriára óriási felelősség hárulhat az elkövetkező mérkőzéseken,
ahogyan a kapusainkra is, akik eddig szintén nem parádéztak. Szikora Melinda 27, Bíró Blanka 13 százalékos hatékonysággal védett eddig. Előbbi végig védett a Csehország elleni összecsapáson, ami, látva a teljesítményét, igencsak meglepő volt, főleg úgy, hogy Golovin ezt teljesen másképpen látta belülről az M4 Sportnak adott rövid interjújában.
A két kötelező győzelem megvan, így a magyar válogatott már biztosan ott van a középdöntőben, ahova minimum két pontot visz magával. Az igazi ki-ki mérkőzés azonban csak hétfőn következik, és az eddigiek alapján úgy tűnik, hogy inkább a németek az esélyesei a találkozónak. Egy mérkőzésen azonban bármi megtörténhet.
A magyar válogatott legközelebb hétfőn 20.30-tól lép pályára Németország ellen.
(Borítókép: Klujber Katalin és Lukács Viktória a csehek elleni meccsen. Fotó: Illyés Tibor / MTI)