Index Vakbarát Hírportál

Derült égből villámcsapás érte őket, lázad a könyvszakma

2024. március 28., csütörtök 11:17 | aznap frissítve

Alaposan felkavarta az állóvizet a magyar irodalmi közéletben a könyvek árkötöttségéről szóló törvényjavaslat, amelynek értelmében csupán tízszázalékos kedvezmény adható egyes friss kiadványokra. Gál Katalin, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) elnöke az Indexnek elmondta, arra kéri a Kulturális és Innovációs Minisztériumot, hogy a 140 céget magában foglaló egyesülésük tagszervezeteivel egyeztetve javaslatokat tehessenek. Nyáry Krisztián, a Líra Kft. kreatívigazgatója úgy véli, jelen esetben az a probléma, hogy nem mindegy, hogy a kereskedő vagy kiadó hány százalék kedvezményt adhat egy új könyvre.

A legújabb törvényjavaslat szerint a kormány tilalmat vezetne be a könyvek árkedvezményére, aminek értelmében csupán tízszázalékos kedvezmény adható egyes friss kiadványokra. Ez nem csupán a tágabb vásárlói réteget érinti, a javaslat szerint a kiadók saját munkatársaiknak is csupán harminc napot adhatnának, hogy éljenek a kedvezményes vásárlás lehetőségével.

A javaslat a Kulturális és Innovációs Minisztériumtól érkezett, és szinte ellentmondást nem tűrően kerülhet majd áprilisban a döntéshozók elé, hiszen bár a kormány ad lehetőséget észrevételekre, a megszabott időkeret szembetűnően rövid. 2024. március 30-ig – most szombatig – van lehetősége lépnie annak, aki nem ért egyet a törvényjavaslattal – gyakorlatilag a javaslat múlt pénteki közzétételétől nagyjából egy hét áll rendelkezésre. Amennyiben áprilisban elfogadják, az akár szeptembertől hatályba is léphet.

Nem szolgálja a könyvszakmát

Az ügyben megkerestük Gál Katalint, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) elnökét, aki az Indexnek ezt mondta:

Döbbenten olvastam a könyvek árkötöttségéről szóló törvényjavaslat anyagát, amelyet úgy bocsátottak társadalmi vitára, hogy az érintetteknek négy munkanap – a húsvéti nagyhét – áll rendelkezésre észrevételeik megtételére. Történik ez úgy, hogy az MKKE még mind a mai napig nem kapta meg hivatalosan a tervezetet, és erről a lépésről se tájékoztatott bennünket se senki.

Gál megjegyezte, hogy az egyesület 140 tagszervezete a magyar könyvkiadás könyvtermésének mintegy 92 százalékát állítja elő és forgalmazza. A tagság összetétele reprezentálja a magyar könyvkiadás teljes spektrumát a közoktatási tankönyvkiadás kivételével. „A tervezet dokumentumai között lévő hatásvizsgálat tartalma nem értelmezhető számunkra, miközben a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének neve megjelenik egy »egynapos« vizsgálati idő és több előre kitöltött rovat mellett.”

A hivatalos társadalmi vita előtt arra kérjük a Kulturális és Innovációs Minisztériumot, hogy egy egyeztetést és szövegértelmezést követően adjon lehetőséget, hogy a 140 céget magában foglaló egyesülésünk tagszervezeteivel egyeztessünk, és tehessünk javaslatokat. A jelenlegi törvényjavaslat ugyanis nem szolgálja az indoklásban foglaltakat. Kérjük szíves támogatásukat és segítségüket ahhoz, hogy olyan törvény szülessen, amely megfelel az eredeti célkitűzésünknek és az indoklásban leírtaknak

– fogalmazott Gál Katalin, aki szerint a magyar könyvkiadás, könyvszakma a kulturális életünk zászlóshajója jelenleg is.

„Az elmúlt évek nehezen kezelhető nehézségei ellenére még mindig a legintenzívebb és legdemokratikusabb módon szolgálja a közjót úgy, hogy állami támogatás szinte nem jut nekünk. Ma, vagyis 2024. március 28-án külföldre utazom, ahogy a könyves szakmában sokan szabadságon vannak. Április 9-én jövök haza, azon a héten szeretnék egy személyes találkozót kérni egy illetékes személlyel” – mondta.

Csak a kínálat marad

A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése 13 évvel ezelőtt már megfogalmazott egy törvényjavaslatot a könyvek árkötöttségéről, amelynek általános indoklásában hosszan sorolja, miért javasolják ezt akár a szerzők, akár a kis kiadók védelmében. Erről Nyáry Krisztián, a Líra Kft. kreatívigazgatója, az MKKE elnökségi tagja tájékoztatta lapunkat. Elmondta, hogy az alapvetően német mintájú jogszabályt a magyar könyvszakma annak ellenére támogatja, és képviseli kompromisszumként, hogy a kis és nagy szereplők, valamint a kiadók és a kereskedők érdekei nem feltétlenül azonosak.

Jelen esetben az a probléma, hogy nem mindegy, hogy a kereskedő vagy kiadó hány százalék kedvezményt adhat új könyvre. Öt százalék is nagy különbséget jelent. Ha csak pici, 10 százalékos kedvezményt adhat, mint a mostani törvényjavaslat, az a nagyoknak kedvez. Bizonyos értelemben mi, a Líra is ilyenek vagyunk, mégis azt képviseljük, hogy a könyvszakma egészének érdekeit kell nézni, mert nekünk sem jó, ha a kis kiadók csődbe mennek, mert akkor a kínálat is kisebb lesz

– fogalmazott Nyáry, aki szerint azt is látni kell, hogy ha az árban nem lehet versenyezni, akkor csak a kínálat marad, amelyben a Líra, a Bookline és a Libri versenyelőnyben van, mert mindig nagyobb kínálata lesz, mint a piac többi szereplőjének.

„Velünk egy kicsi, független kiadó nem tudja felvenni a versenyt, mert nagy kedvezményt nem tud adni. A bevételük 30-50 százalékát gyakran a saját, online webshopjuk termeli ki, de ez a forgalom vagy annak jelentős része aztán átkerül a nagyokhoz. A 10 százalék pillanatnyilag nem jó a kis kiadóknak, az MKKE jogszabály-tervezetében ezért szerepel a 15 százalékos, kompromisszumos javaslat” – mondta.

Derült égből a villámcsapás

Nyáry Krisztián lapunknak arról is beszélt, hogy az MKKE a fenti jogszabály-módosítást 2023-ban is benyújtotta: a kormány előbb azt válaszolta, foglalkoznak vele, később pedig azt, hogy nem. „Az eredeti tervek szerint tavaly, a magyar könyvkiadás 550. évfordulóján hozták volna meg ezt a törvényt, de ez nem történt meg. Az egyesülés legutóbbi elnökségi ülésén – amelyen nem voltam jelen – Demeter Szilárd, a Petőfi Kulturális Ügynökség vezérigazgatója is részt vett, aki azt mondta: nem tud arról, hogy ez a törvényjavaslat a parlament elé kerülhet.”

A hír ezért is érte most derült égből villámcsapásként az MKKE-t. Főképp, hogy véleményezésre csupán három napot adtak a húsvéti nagyhéten, amikor sokan szabadságon vannak. Ráadásul a törvényjavaslatban nem az a szám szerepel, amelyet a könyvszakma szeretett volna, miközben a hivatkozásban az áll, hogy megvitatták velünk. És kétségtelen, az is egy megvitatás, hogy megkérdezték a véleményünket, elmondtuk, de nem vették figyelembe.

Nyáry Krisztián nemcsak az MKKE elnökségi tagjaként és a Líra Kft. kreatívigazgatójaként érintett az ügyben, hanem szerzőként is. Az utóbbiként úgy véli, hogy az árkötöttség önmagában jó az íróknak, mert a saját javadalmukat ők százalékos arányban kapják. A nagy akciók pedig nekik sem kedveznek.

Az elmúlt 10-15 évben megfigyelhető volt, hogy az újdonságok élettartama – az új kötetek jól látható helyen való elhelyezése – folyamatosan csökken, mert az állandó akciók lerövidítik ezeket. Tulajdonképpen egészséges dolog, ha vigyázunk a könyvre, hogy egy évig ne lehessen jelentős akciókat csinálni

– fogalmazott a szakember, aki a maga részéről a minél nagyobb verseny pártján van, de szerinte azt is látni kell, hogy a könyv nem csupán versenypiaci termék, hanem a kulturális intézményrendszer része is, és magasrendű érdek fűződik ahhoz, hogy a kínálat minél színesebb és bőségesebb legyen.

Starcz Ákos, az Indexet kiadó médiacsoport igazgatósági tagja az Index.hu Zrt-től és a Indamedia csoporttól függetlenül működő Libri-Bookline Zrt. igazgatóságának is tagja.

Rovatok