Egy európai parlamenti képviselőnek erkölcsi kötelessége felhívni az európai politikusok figyelmét arra, ahogy Magyarországon megsértik a jogállamot és a demokráciát Donáth Anna, a Momentum EP-képviselője szerint. Ráadásul a Fidesz politikája rombolja az európai egységet, ezért egyáltalán nem csak magyar belügy, ami Magyarországon történik. Nem lehetetlen kibékíteni egymással a szétszakadt magyar társadalom két felét, de sok empátia kell hozzá, hogy megtaláljuk a közös pontokat. Úgy érzékeli, hogy a Momentum közel 10 százalékos eredményét hatalmas sikerként könyvelik el az európai parlamenti frakciójukban, és egyenrangú tagokként tekintenek rájuk.
Olvasóink kérdései alapján beszélgettünk négy magyar európai parlamenti képviselővel, akik most ismerkednek az új szerepükkel. A sorozat többi részében Hidvéghi Balázzsal (Fidesz), Ara-Kovács Attilával (DK) és Gyöngyösi Mártonnal (Jobbik) készítettünk interjút.
„Az ellenzéki képviselők miért viszik ki a belpolitikát Brüsszelbe? Ez morális hazaárulás” – fogalmazta meg az egyik olvasónk a gyakran elhangzó vádat, amelyre Donáth Anna, a Momentum EP-képviselője így válaszolt: „Sok ilyen típusú kommentet kapok én is minden nap, és őszintén elgondolkodom, hogy hogy jutottunk el odáig, hogy morális hazaárulásnak minősül az, hogy a Magyarországon éppen megszűnőben levő demokráciáért harcolunk”.
Donáth Anna Júlia szociológus, a Momentum alelnöke és egyik alapítója. Budapesten az ELTE-n és Amszterdamban járt egyetemre, hat évig a holland fővárosban lakott. Dolgozott az Európai Bizottságnál és a Menedék Egyesület projektmenedzsereként is. Azért költözött haza Hollandiából, hogy a Momentummal egy olyan Magyarországért dolgozzon, amelyik valódi alternatívát kínál a magyar fiataloknak az otthoni életre – írta a párt honlapján.
A centrista-liberális, integrációpárti Renew Europe (Európa Megújul) frakció tagja, az állampolgári jogi, belügyi bizottságban (LIBE) és a szociális és foglalkoztatásügyi szakbizottságban (EMPL) dolgozik az Európai Parlamentben.
Szerinte éppenhogy a morális kötelessége mindenkinek, hogy felemelje a hangját, és ha politikai mandátumot kap, akkor éljen vele, annak érdekében, hogy helyreállítsa a jogállamiságot és a liberális demokráciát Magyarországon. „Ráadásul miért lenne hazaárulás, hogyha valaki azt gondolja, hogy az országának az érdeke más, mint amit a kormány gondol? – kérdezte. – A Fidesz a demokrácia lényegét próbálja kiirtani azzal, hogy hazaárulóknak állítja be azokat, akik nem értenek velük egyet.”
Másrészt: nem csak belpolitikai kérdés felhívni a figyelmet a magyarországi helyzetre.
Az Európai Parlamentben egyértelműen látszik, hogy a Fidesz a széthúzó Európa szimbólumává vált.
Ha Orbán Viktor hangja tovább erősödik, az egy dominó-hatást fog elindítani, és végső soron szétrombolja a hetven éve alakuló európai egységet” – érvelt Donáth Anna. Ez különösen veszélyes akkor, amikor a klímaváltozás, a világméretű vándorlás és a digitális forradalom olyan kihívásokkal állítja szembe Európát, amelyekkel minden eddiginél egységesebben kellene szembenéznie.
Magyar képviselőként szerinte az az egyik feladatuk, hogy megértessék az európai döntéshozókkal: amikor a Fidesz lépéseiről van szó, a részletekben bújik meg az ördög. Az uniós intézményekben például nem feltétlenül értik, hogy a Magyar Tudományos Akadémia átalakításának a különböző részleteivel hol van a probléma, hiszen reformra van szükség.
„A Fidesz-kormányzás zseniális abban, hogy nagyon jól talál meg problémákat, amelyeket meg kell oldani, vagy meg kell reformálni. – mondta az EP-képviselő. – Viszont az erre adott válaszai végsősoron központosított döntéshozatalt és a jogállamiság teljes szembeköpését jelentik. És amikor eljutunk idáig, akkor már Európa is látja, hogy baj van. Csak ez soha nem egyik napról a másikra történik meg.”
A magyar választók felé pedig az feladatuk, hogy eloszlassanak néhány félreértést az EP-vel kapcsolatban. „Mi európai képviselők vagyunk. Természetesen képviseljük Magyarország érdekeit, képviseljük ezen belül a saját pártunk érdekét, hiszen pártlistákra szavaztak az emberek, de összességében EP-képviselőként egy európai egység része az ember.”
Ugyanis, habár Magyarországon az emberek nagyon nagy többsége támogatja az uniós tagságot, amikor a részletkérdéseknél járunk, akkor sokan nem tudják megmondani, hogy pontosan miről is szól az Európai Unió, és miért akarnak a részesei lenni. „Ráadásul az elmúlt évek propagandakampányai arról szóltak, hogy a nálunk sokkal hatalmasabb, gazdagabb és befolyásosabb „Brüsszel nevű valami” el akar minket nyomni. A szabadságharcos miniszterelnök pedig majd megvéd minket tőle” – festette le a helyzetet Donáth Anna.
„Ezért egy pillanatig nem tudok haragudni arra, aki úgy érzi, hogy mi hazaárulók vagyunk, hiszen az ő narratívája szerint, amit készen kap, egy igazi hazafi megvédi Magyarországot az Európai Uniótól, nem pedig beárulja a kormányfőt és annak a pártját” – tette hozzá.
„Arról viszont soha nem beszélünk, hogy milyen kötelezettségekkel jár ennek a társaságnak a részének lenni – folytatta. – Például, hogy nekünk is tudnunk kell kompromisszumot kötni, segíteni másik tagállamoknak, együttműködni velük. Nem igaz, hogy mindig szembemegy a mi érdekeinkkel, amikor együttműködésre szólít fel minket az Európai Unió.
Erről szól az EU: mindenki enged egy kicsit a saját álláspontjából, azért, hogy egy olyan közös megoldás születhessen, ami hosszú távon mindannyiunknak sokkal jobb.”
„Az egyik legnagyobb feladatunk megmutatni otthon, hogy hogyan lehet létrehozni egy országot, amelyik nemcsak kiveszi azt, ami az Európai Uniótól jár neki támogatás formájában, hanem felelősséget is tud vállalni az egészért” – foglalta össze az EP-képviselő.
El lehet érni azt, hogy büszkék legyünk a kulturális, nemzeti gyökereinkre, miközben részei vagyunk a közös egésznek is. Ehhez viszont Donáth Anna szerint túl kellene lépni azon a nacionalista hozzáálláson, hogy „mindenki rosszabb nálunk”. Ezt le kellene cserélni egy kiegyensúlyozott patriotizmusra, ami egy befogadó hozzáállás: azt jelenti, hogy ha valaki meg akarja ismerni a kultúránkat és meg akarja tanulni a nyelvünket, azt örömmel fogadjuk. Tegye meg, és meg fogja tudni, hogy miért mi vagyunk a legjobbak.
Egy olyan nemzet esetében, mint a miénk, ahol a közösség tagjaiból több millióan élnek Magyarország határain kívül, a Kárpát-medencében és Nyugat-Európában is, pontosan ez lenne a megoldás a közösség összetartásához. Ráadásul az Európai Unió lehetőséget is ad erre, mert megszüntette a határokat, és ösztönzi az embereket, hogy megéljék a sokszínűségüket.
„Rengeteg kisebbségi komplexust hordozunk évszázadok óta – válaszolta Donáth Anna arra a kérdésre, hogy erősnek tartja-e a magyar nemzetet. – Rengeteg történelmi traumát nem sikerült feldolgoznunk, és ezek gátolnak abban, hogy nyitottan álljunk a jövőhöz, és építkezzünk, tanuljunk a múltból. Amíg nem tudunk átlépni azon, hogy kinek a traumája a súlyosabb, ahelyett, hogy azt mondanánk, hogy mindenkié éppannyira súlyos, és beszéljünk őszintén, hogy hol, kivel mi történt, és próbáljunk meg közösségként egymásnak segíteni, addig nem tudunk erősen fellépni.” Hozzátette: a huszadik század összes rendszerének, kormányának és politikai elitjének a hatalmas felelőssége, hogy nem sikerült szembenézni a múltunkkal, úgy ahogy az például Németországban történt.
„A legnagyobb bűnét a magyar politikai elitnek abban látom, hogy nemhogy nem tettek semmit a társadalom megosztottsága ellen, hanem még olajat öntöttek a tűzre, annak érdekében, hogy politikailag a magyar társadalom kettészakadjon” – mondta Donáth Anna.
Mostanra pedig odáig jutottunk, hogy két elképesztően különböző társadalmi valóságban élől emberek vannak, akik között nincsen párbeszéd. „Amikor egy fideszes szavazó feltesz kérdéseket, és én erre megpróbálok válaszolni, akkor azt mondja nekem, hogy vagy álhírekből tájékozódom, vagy Soros-bérenc vagyok – magyarázta a momentumos képviselő. – És az a baj, hogy ugyanez igaz fordítottan is. Amikor fideszes szavazók érvelnek, akkor a legtöbb ellenzéki erre úgy reagál, hogy a propaganda kimosta az agyadat, vagy téged lefizetett a NER. Innentől kezdve nem tudunk vitázni.”
Donáth Anna szerint ezt a feszültséget hosszú munkával és sok empátiával fel lehet oldani, ha elkezdünk arra figyelni, hogy mik a közös pontok, és a másiknak min alapul a félelme. Az mondta: sok nagyon elkötelezett Fidesz-szavazóval tudott beszélni a migráció kérdéséről, mert kiderült, hogy nem a migránsokkal van a problémájuk, hanem félnek valamitől.
„Amikor arról beszéltünk, hogy fél attól, hogy a lányát meg fogja erőszakolni egy migráns, eljutottunk odáig, hogy attól fél, hogy szexuális erőszak áldozata lesz a lánya, ami amúgy egy megoldatlan probléma ma Magyarországon. Elképesztő mértékű a családon belüli erőszak és a szexuális bűncselekmények száma, amivel nem foglalkozunk, sőt tabutémaként emlegetjük. Amikor ebben egyet tudtunk érteni, akkor kiderült, hogy tudunk mi beszélgetni másról is.”
A kormány egyik legnagyobb hibája az EP-képviselő szerint, hogy azt a példát mutatja, hogy nem is kell egymást meghallgatni. „Ha azt látják a szavazóik, hogy a kormány és a kormánypárt minden egyes nézetütköztetést bojkottál, úgy mennek le parlamenti ülések, hogy be se mennek, miért gondolnák, hogy nekik kötelességük, feladatuk megérteni a másikat? És amikor az ellenzéki szavazók azt látják, hogy az ő képviselőiket semmibe veszik, teljesen mindegy, hogy bemennek-e a parlamentbe, akkor miért gondolnák azt, hogy nekik egy Fidesz-szavazóval szóba kéne állni? Rengeteg munkánk van még ezzel kapcsolatban, de én hiszem azt, hogy van közös gyökerünk, amiből képesek leszünk egy közösséggé formálódni.”
Augusztus közepén a kormánypárti médiában megjelent egy írás, amelyben egy fiatal lány azt állította, hogy Donáth Anna szexuálisan zaklatta „Sziget fesztiválos bulik után”. Az EP-képviselő a Facebook-oldalán még akkor azzal reagált, hogy semmi nem igaz a kormánypropaganda fantáziálásából. A kérdésünkre most hozzátette: gyanítja, hogy pontosan azért vádolta meg a propaganda egy ilyen témával, hogy hiteltelenítsék a jövőbeli megszólalásait, amikor kiáll a szexuális zaklatás és a családon belüli erőszak ellen. Ugyanis éppen ezeknek a problémáknak a megoldásán szeretne a legtöbbet dolgozni politikusként.
„A legnagyobb kárt az okozza, hogy a propaganda trolljait úgy uszították rám, hogy a #metoo kampány jelszavait használták a kommentárjaikban – mondta a képviselő. – Pont azzal a fegyverrel élnek, ami miatt kontraproduktívvá válhat a nők tiszteletének az erősítéséről is szóló kampány.
Az egész #metoo mozgalmat akarják hitelteleníteni.”
A Momentum tavaly novemberben lépett be a Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért (ALDE) nevű pártcsaládba. Az első kongresszuson, amin részt vettek, úgy kezelték őket, mint a rocksztárokat, emlékezett vissza Donáth Anna. „Akkor döbbentünk rá arra, hogy ami számunkra szélmalomharcnak tűnik Magyarországon, arról a mi buborékunkon kívül látszik, hogy egy elképesztő potenciált rejtő szembenállás.”
„A többi tagpárt remélte, hogy egy képviselőt tudunk küldeni az Európai Parlamentbe, de azt, hogy kettőt is, őket is őszintén és nagyon pozitívan meglepte. A Momentumot példaként emlegetik, és én úgy érzem, hogy ez a lelkesedés nemcsak az első alkalomról szól. Minden egyes alkalommal, amikor a jogállamiság mint téma előkerül, ránk néznek, és ha mi mondunk valamit, azt komolyan veszik, és partnerként kezelnek minket” – mesélte az első élményeit az európai parlamenti frakciójukból.
Azt látszik még néhány hét után, hogy mivel ebben a ciklusban az európai parlamenti képviselők hatvan százaléka teljesen újonc, sok embernek kell megtanulnia a politikai játékot, ami hasonló a magyarországihoz, csak itt sokkal udvariasabban játsszák. Valóban minden a kompromisszumkötésekről, és a megállapodásokról szól, ezeknek megvan a jól bevált technikája, amit el kell sajátítani – tette hozzá.
Fontos része ennek például a nyelvhasználat. Üzenetértéke van annak, ha egy politikus több nyelven tart beszédet, de annak is, ha a saját nyelvén szólal föl. És nem mindegy, hogy mikor melyiket választja – magyarázta Donáth Anna. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság leendő elnöke például kapott egy kérdést a júliusi parlamenti vitán: egy spanyol EP-képviselő először angolul üdvözölte, majd a kérdést spanyolul tette föl. Von der Leyen megköszönte a kérdést angolul, de utána németül válaszolt – ezzel azt üzente, hogy ha a kérdezőnek fontos volt a saját anyanyelve, akkor ő is ugyanúgy fog hozzáállni ehhez a párbeszédhez.
Az új Európai Parlament júliusban alakult meg, augusztusban nyári szünet van, és szeptemberben indulnak újra az ülések. Donáth Anna hetente ingázni fog Brüsszel, Strasbourg és Magyarország között, mert a Momentum alelnöke is amellett, hogy EP-képviselő, és „az alelnöki sapka ugyanolyan fontos” neki. Olvasónk kérdésére elmondta: a Momentumban van egy 10 százalékos „pártadó”, amelyet minden, politikai mandátumot szerzett párttag befizet a pozíciójával járó személyes fizetéséből a közös kasszába. Úgy tervezi, hogy a saját fizetéséből ennél nagyobb arányban fog adományozni a pártnak. „A Momentum önkéntes alapon szerveződő közösség, és a közösségem miatt vagyok itt – jegyezte meg. – Mindannyian azért járulunk hozzá a költségvetéshez, hogy több kezdeményezésre jusson pénz, és több lehetőséget teremtsünk az egész mozgalomnak.
Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !