Emmanuel Macron francia elnök a The Economistnak adott interjújában elmondta, hogy aggodalma nem csupán az Európai Unióra vagy akár az európai területek védelmére vonatkozik. Véleménye szerint a gazdasági jólétet és a fizikai biztonságot nyújtó, minden európait összekötő szabályok és értékek veszélyeztetettségéről van szó.
Hét évvel ezelőtt, amikor Emmanuel Macront először választották meg Franciaország elnökévé, optimista européer kampányt folytatott. A politikus most határozottan borúlátó. Szerinte a tét most az, hogy Európa megmarad-e biztonságos helyként, továbbá a jólét és a liberális demokratikus rend garanciájaként. „A civilizációnk halálos veszélyben van” – figyelmeztet a francia elnök, aki három fenyegetést is megnevezett.
Az első egy geopolitikai, nevezetesen Európa küzdelme, hogy szembeszálljon Vlagyimir Putyin Oroszországával, miközben Amerika elkötelezettsége Európa iránt megingott. Felsorolta az orosz harci modort, a nukleáris fegyverek bevetésével való fenyegetéstől kezdve a hibrid hadviselés és a dezinformáció könyörtelen alkalmazásáig, a regionális bajkeverésig, valamint az űrben és a tengeren folytatott agresszióig – írja a The Economist.
Miután egykor ragaszkodott hozzá, hogy ne „alázza meg” Moszkvát, Emmanuel Macron mára „Európa egyik leginkább keményvonalas héjájává vált.” Az elnöknek nincs kétsége afelől, hogy mi forog kockán.
Ha Oroszország győz Ukrajnában, nem lesz biztonság Európában. Ki gondolhatja, hogy Oroszország megállna az ukrán határnál?
– fogalmazott.
Európa hosszú távú megerősítése érdekében Emmanuel Macron egy új, kötelező erejű európai biztonsági keretrendszer létrehozására készül. Ez azonnal felkeltette számos európai atlantista figyelmét, akik nem bíznak Franciaország indítékaiban, mivel azt gyanítják, hogy Franciaország a NATO aláásására törekszik. A lapnak adott 2019-es interjújában Macron „agyhalottnak” nevezte a NATO-t. Ma azonban ragaszkodik ahhoz, hogy „szó sincs a védelmi szövetség félresöpréséről”.
A második kockázatot Macron szerint Európára nézve a felgyorsuló technológia és Kína gazdasági veszélye jelenti. A francia elnök, aki korábban befektetési bankár volt, attól tart, hogy Európa le fog maradni a kulcsfontosságú csúcstechnológiai ágazatokban – a fenntartható technológiától a kvantumszámítógépekig –, ha nem fogja fel, hogy sürgősen cselekedni kell. A megoldásnak része lenne egy nagy összegű állami pénzinjekció. Részben a deregulációról is szólna, hogy ösztönözze a kockázatvállalást és az innovációt.
Az Európát fenyegető végső veszély véleménye szerint az újraéledő nacionalizmus, amelyet a dezinformáció és a visszhangkamrák turbóznak fel. Macron szerint a veszélyt úgy lehet a legjobban megérteni, ha újraolvassuk Marc Blocho, a Gestapo által kivégzett francia történész művét. A Furcsa vereség című könyvében Bloch azt állította, hogy az elitek rövidlátásukkal és önelégültségükkel elősegítették Franciaország 1940-es náci kollaborációját.
A vereség szelleme két dolgot jelent: az ember hozzászokik, és abbahagyja a harcot
– fogalmazott, hozzátéve, hogy a veszély az jelenti, hogy az elitek kezdik azt feltételezni, hogy a közvélemény-kutatásokra kell támaszkodniuk, elkerülhetetlenné tesznek egy eredményt, majd beletörődnek ebbe.
A politika nem a közvélemény-kutatások követéséről szól. Ez harc, ez eszmékről és a meggyőződésekről szól
– mondta.
Emmanuel Macron szerint „Németország befogja a fülét a nagyobb uniós költségvetésre vonatkozó felhívásaikor”. Az európaiak ragaszkodnak az amerikai biztonsági ernyőhöz. Az Unió vezetői ellenállnak a saját hatalmi struktúrájukat fenyegető bármilyen fenyegetésnek. Még ha a célkitűzésekben meg is állapodnának, egy ilyen átfogó elképzeléscsomag megvalósítása már túlmutat az ambíció határain – mondta Macron.
A nehézségek vagy a kockázatok azonban ritkán tántorították el a most 46 éves Macront. Mint gyakran elmondta, ha hallgatott volna azokra, akik óvatosságra intették, nem lenne ott, ahol ma tart. Macron 2027-ben már nem indulhat utolsó ciklusra, így három éve marad tarra, hogy megalapozza örökségét. Mostani retorikája kísérlet lehet arra, hogy felrázza Európát.
(Borítókép: Emmanuel Macron francia elnök Brüsszelben 2024. március 22-én. Fotó: Nicolas Economou / NurPhoto / Getty Images)