Kína adott otthont a palesztin egységtárgyalásoknak a Hamász iszlamista militáns csoport és riválisa, a Fatah között – ismerte el nemrégiben a két csoport és egy pekingi diplomata.
A párbeszéd komoly kínai közbenjárást jelent a palesztin felek közötti nézeteltérések enyhítésében a Gázai övezetben zajló háború közepette. A Gázát irányító Hamász az a csoport, amelynek harcosai október 7-én behatoltak izraeli városokba, 1200 embert megölve és 253 túszt ejtve. Izrael megesküdött a Hamász megsemmisítésére, az izraeli ellentámadás pedig már több mint 34 ezer palesztin halálát okozta.
A Fatah Mahmúd Abbász, a Nyugat által támogatott Palesztin Hatóság elnökének mozgalma, amely korlátozott hatalmat gyakorol az Izrael által megszállt Ciszjordániában. A Hamász 2007-ben vette át a Gázai övezet uralmát, miután a két párt katonai szárnyai közötti súlyos összecsapások során megbukott a Fatahhoz kötődő kormány. A hatalomátvétel után a palesztin területek két egységre oszlottak: a Hamász által irányított gázai kormányra és a Ciszjordániát irányító Palesztin Hatóságra. Azóta a regionális szereplők – elsősorban Egyiptom – közvetítői kísérletei sem tudták megszüntetni a palesztin megosztottságot.
A megbékélésre irányuló erőfeszítések felerősödtek, mióta októberben kitört az Izrael és Hamász közötti háború Gázában. Washington azt szorgalmazza, hogy a fegyveres konfliktus után egy megreformált palesztin kormány vegye át Gáza irányítását.
A jelenlegi tárgyalások célja a két palesztin rivális csoport kibékítése. A gázai háború kezdete óta ez volt az első alkalom, hogy a Hamász képviselői nyilvánosan Kínába látogattak.
A Hamász küldöttségének élén politikai irodájának helyettes vezetője, Músza Abu Marzúk állt, de más magas rangú tisztviselők is elkísérték. Továbbá a Fatah küldöttei között ott volt Azzám al-Ahmad, a mozgalom Központi Bizottságának, valamint a Palesztinai Felszabadítási Szervezet Végrehajtó Bizottságának tagja, és Szamír al-Rifái, a Fatah Központi Bizottságának tagja is.
Azonban a kínai tárgyalásokon esetlegesen létrejövő Fatah–Hamász-megegyezés korántsem biztos, hogy tartós lesz, tekintettel a két csoport kapcsolatában hosszú évtizedek óta jelen lévő hullámvölgyekre.
Egy magas rangú Hamász-vezető szerint a szervezet hajlandó ötéves vagy hosszabb fegyverszünetet kötni Izraellel, vagy akár le is tenni a fegyvert, és politikai párttá alakulni, ha létrejön egy független palesztin állam az 1967 előtti határok mentén. Emellett a Hamász kész csatlakozni az úgynevezett Palesztinai Felszabadítási Szervezethez (PFSZ), hogy egységes kormányt lehessen alakítani az említett területeken.
A PFSZ egy ernyőszervezet, ahová szinte az összes palesztin frakció tartozik. 1964-ben alakult az Arab Liga kairói csúcstalálkozóján, és fegyveres tevékenységet folytatott Izrael ellen, hogy elérje a palesztin önrendelkezést és biztosítsa a menekültek visszatérését. 1993-ban a PFSZ lemondott militáns szerepéről, és elismerte Izrael létjogosultságát. Ma már nemzetközileg a palesztin nép képviselőjeként ismerik el. Az élén szintén Mahmúd Abbász áll.
A Hamász javaslata jelentős engedménynek tűnik az Izrael elpusztítása mellett hivatalosan elkötelezett militáns csoport részéről, viszont korántsem biztos, hogy Izrael fontolóra venné ezt a forgatókönyvet. A zsidó állam vezetése ugyanis megfogadta, hogy felszámolják a biztonságukat jelentősen fenyegető Hamászt, továbbá a Netanjahu-kormány határozottan ellenzi egy palesztin állam létrehozását az 1967-es háborúban Izrael által elfoglalt területeken.
Ezzel kapcsolatban a Palesztin Hatóság elnöke, Mahmúd Abbász néhány napja kifejtette, hogy Izrael valószínűleg folytatni fogja a háborút, és a következő néhány napban egy nagyszabású offenzíva is indulhat Rafah városában.
Kína közel-keleti stratégiai és geopolitikai relációi egyre fontosabbá váltak az elmúlt két évtizedben. A távol-keleti ország régióbeli növekvő gazdasági és politikai befolyását az energiaforrások iránti igénye, valamint a globális hatókör kibővítésének szándéka vezérli. Éppen ezek miatt az ázsiai ország egyik legfontosabb érdeke a térségben, hogy a politikai helyzet stabilizálódjon.
Ennek megfelelően Kína szerepe nőtt a régióban, különösen azóta, hogy sikeresen közvetített, és így tető alá hozta a 2023. márciusi megállapodást Szaúd-Arábia és Irán között a diplomáciai kapcsolatok helyreállításáról. Mindazonáltal az ázsiai ország eltökélt a közel-keleti folyamatban lévő problémák megoldásával kapcsolatban is, miközben megpróbál óvatosan lavírozni a különböző szereplők között. Ennek egyik bizonyitéka, hogy a gázai háború kitörése óta többször is tűzszünetre szólított fel, és támogatását fejezte ki a kétállami megoldáson alapuló független palesztin állam létrehozása mellett. Elítélte a civilek elleni erőszakos cselekményeket is, de nem ítélte el a Hamászt.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter elmondta, hogy a napokban Hszi Csin-ping kínai elnökkel és más tisztségviselőkkel Pekingben tárgyalt arról, hogyan tud Kína konstruktív szerepet játszani a globális válságokban, beleértve a Közel-Keletet is. Kínai tisztviselők az elmúlt hónapokban nemzetközi fórumokon fokozták a palesztinok érdekképviseletét, nagyobb léptékű izraeli–palesztin békekonferenciát és konkrét ütemtervet szorgalmazva a kétállami megoldás megvalósítására.
Februárban Peking sürgette a Nemzetközi Bíróságot (ICJ), hogy mondjon véleményt a palesztin területek izraeli megszállásáról, amely szerinte jogellenes. Emellett a közelmúltban Kína szorgalmazta, hogy Palesztina teljes jogú tagként csatlakozzon az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez, amivel kapcsolatban Peking vezető diplomatája, Vang Ji kiemelte, hogy Palesztina elismerésével egy régóta elhúzódó történelmi igazságtalanságnak vetnének véget.
A szerző a Neumann János Egyetem Eurázsia Központ és a Migrációkutató Intézet vezető kutatója.