Az utóbbi napokban tetőfokára hágott a feszültség az Egyesült Államok legnevesebb egyetemein. A diákok és az oktatók végletekig megosztottak a palesztin–zsidó konfliktus miatt, az oktatási intézmények politikai csatározások színterévé váltak. Több egyetemen online oktatásra váltottak a szemeszter végéig, mert a vezetőség szerint a diákok biztonsága a tét. Szakértőt kérdeztünk, hogy mikor térhet vissza az élet a normális kerékvágásba.
Múlt hét szerdán több amerikai elit egyetemen is palesztinpárti diáktüntetések kezdődtek. A hallgatók azt próbálják elérni a demonstrációkkal, hogy iskoláik minden pénzügyi kapcsolatot szüntessenek meg az általuk népirtó és apartheid rendszernek tartott Izraellel. Egyes csoportok sátrakat vertek fel, és kampuszokat foglaltak el, a tüntetők többször össze is csaptak a rendőrökkel.
Magyarics Tamás, az ELTE professzorának elmondása alapján az 50 legnevesebb amerikai felsőoktatási intézmény mintegy felében zajlanak palesztinpárti megmozdulások. A diáktüntetések az Egyesült Államok keleti és nyugati partján található intézményekben kezdődtek, azonban azóta számos más államra is átterjedtek. A jelentősebb demonstrációk helyszínei közé tartoznak:
A Hamász nevű palesztin terrorszervezet 2023. október 7-én összehangolt terrortámadást indított Izrael ellen. Az iszlám fundamentalista csoport akciójában több mint ezer izraeli állampolgár vesztette életét, több százat pedig elraboltak és magukkal hurcoltak a Gázai övezetbe. A csapásra válaszul Jeruzsálem szárazföldi offenzívát indított a Hamász által ellenőrzött városok ellen. Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) célja a túszok kiszabadítása, és az elnyomó terrorszervezet totális elpusztítása. Azonban Izrael benyomulása a Gázai övezetbe már több tízezer palesztin civil halálát okozta.
A lakosok gyakran kerülnek a polgári infrastruktúrát fegyverraktárként és/vagy búvóhelyként használó al-Kasszám brigádok (a Hamász katonai szárnyának megnevezése) és a betörő IDF-csapatok kereszttüzébe. Viszont a palesztinokat támogatók értelmezése szerint Izrael egy faji és vallási megkülönböztetésen alapuló illegális állam, ami évtizedek óta megszállás alatt tartja Palesztina területét, és elnyomja, kitelepíti és megöli az ott élő muszlimokat.
A mostani eseményeket megtervezett népirtásnak tartják. Továbbá mindenkit az emberiesség elleni bűncselekmények finanszírozóiként azonosítanak, aki az Izraeli Védelmi Erőket vagy esetleg háborús erőfeszítéseket támogató izraeli szervezeteket pénzel, azokkal gazdasági kapcsolatot tartanak fent, így bizonyos egyetemeket is.
A hatóságok eddig mintegy 600 diákot vettek őrizetbe az amerikai elit egyetemeken zajló kampuszfoglalásokban való részvétel miatt – köztük egy demokrata kongresszusi képviselőnő gyerekét is –, ismeretlen számú fiatalt pedig eltanácsoltak az intézményekből. Eddig húsz sérültről tudni.
Az egyetemek vezetőségeinek úgy sikerült elérnie a Palesztina mellett tüntetőkkel szemben rendőrségi fellépéseket, hogy birtokháborítás miatt feljelentették saját hallgatóikat. Az előállítások a Columbia Egyetemen kezdődtek. Kedden az egyetem New York-i kampuszát rohamrendőrök lepték el, akik gyorskötözővel megbilincselték az ellenállást nem tanúsító fiatalokat, majd elvezették őket.
Minouche Shafik, a Columbia elnöke azzal indokolta a példátlan bánásmódot, hogy a demonstrációkon részt vevő egyetemi polgárok veszélyt jelentenek az intézmények biztonságára, valamint félelmet kelthetnek a többi tanulóban.
A tüntetők ellenben azzal védekeznek, hogy csak a szólásszabadsághoz és gyülekezéshez való jogukat próbálják gyakorolni.
Az iskolában online oktatásra váltottak a feszült légkör miatt. A Columbia Egyetem diákjaival szembeni – sokak által aránytalannak és jogszerűtlennek ítélt – rendőrségi fellépés miatt további tüntetések kezdődtek szerte az országban, volt, ahol a hallgatók újból és újból összecsaptak a rendőrökkel.
Az Indexen beszámoltunk róla, hogy kedden, az amerikai kormány nevében Miguel Cardona oktatási miniszter hivatalos közleményben ítélte el az Izrael-ellenes tüntetéseken történteket. A Biden-adminisztráció vezető szakpolitikusa úgy fogalmazott, hogy mélységesen aggasztja az, ami a Columbia Egyetemen lezajlott, és hozzátette, hogy az egyetemeken látható antiszemita gyűlölet elfogadhatatlan.
Szakértőnk elmondása alapján a diáktüntetők három nagy csoportból tevődnek össze. Egyrészt az arab hátterű diákokból, másrészt a szélsőbaloldali antiimperialistákból/-kapitalistákból, harmadrészt az anticionista (Izrael-ellenes) hallgatókból. Ezen kívül hozzájuk csapódhat még mindenféle antiszemita csoport, amelyek az ilyen alkalmakat előszeretettel használják ki. Az Index kérdésére, miszerint az alapvető Palesztina melletti kiállást mintegy kisajátították-e az antiszemita csoportok, Magyarics Tamás azt mondta:
A palesztin oldalon elég magas az elesettek száma, és ezeknek a csoportoknak a véleménye szerint Izrael túlzott erőszakot alkalmaz. Ennek megfelelően az addigi lappangó anticionista, Izrael-ellenes érzelmek felszabadultak, és most egyfajta ürügyként ezt a helyzetet használják föl.
Fontos megemlíteni, hogy az eddigi értesülések alapján
Az Egyesült Államokban valójában egyik nagy párt sem támogatja teljesen a palesztinpárti tüntetéseket.
A gyakran baloldaliként emlegetett – azonban inkább balközép liberálisként meghatározható – Demokrata Párt továbbra is elkötelezett támogatója Izraelnek. Azzal a kivétellel, hogy a párt balszárnya néha puha kritikákat fogalmaz meg a zsidó állam jelenleg vitatott háborús szerepével kapcsolatban.
Azonban ezek a megnyilvánulások általában megmaradnak a kommunikáció szintjén. A demokratákkal kéz a kézben a jobboldali Republikánus Párt is határozottan Izrael-párti, csakúgy, mint az általuk támogatott elnökjelölt, Donald Trump. A palesztinbarát megmozdulások inkább az alulról szerveződő szélsőbaloldali körökhöz és arab hátterű csoportokhoz köthetők, mintsem a történelmi nagy pártokhoz.
Szakértőnk elmondta, hogy a diákok nagyrészt az egyetemek Izraellel való gazdasági összefonódásának megszüntetését követelik a vezetőségektől, továbbá az olyan, a Pentagon (az amerikai Védelmi Minisztérium) és a CIA (amerikai hírszerzés) által finanszírozott egyetemi programok leállítását, amelyek hozzájárulnak a Washington által Izraelnek küldött fegyverek gyártáshoz.
Azt szeretnék, hogy az egyetemek szakítsák meg a kapcsolatot azokkal a vállalatokkal, intézményekkel, amelyek kapcsolatban állnak Izraellel vagy izraeli cégekkel. Illetve az egyetem maga szakítsa meg a tudományos, oktatási kapcsolatokat az izraeli társintézményekkel.
Azonban az alapvető követeléseken kívül megjelentek más tényezők is, amelyek kissé eltérítették a tüntetéseket eredeti céljaiktól. A tüntetők megítélésével az a legnagyobb probléma, hogy a Gázai övezet civil áldozataiért folyó demonstrációkba mára már belefolytak szélsőséges iszlamista és szélsőjobboldali csoportok is, amelyek sok esetben nyíltan antiszemita megnyilvánulásokkal hívják fel magukra a figyelmet.
A legfontosabb vitatéma jelenleg, hogy a hallgatók szólásszabadsághoz való alkotmányos jogába beleférnek-e az ilyen típusú megnyilvánulások.
Valamint jogosan tanácsoltak-e el bizonyos diákokat az egyetemek. Az ELTE egyetemi tanára elmondta, hogy milyen esetekben tanácsolhatnak el hallgatókat az amerikai törvények szerint:
Az olyan dolgok követelése, hogy az egyetem szakítsa meg a kapcsolatokat az izraeli társintézménnyel, vállalattal, még belefér. Viszont a »Zsidókat a tengerbe« jelszavak és egyéb megnyilvánulások már túllépnek a szólásszabadságon, ezek már gyűlöletbeszédnek számítanak.
Meglátása szerint azonban az eltanácsolások nemcsak emiatt történhettek, hanem azért is, mert a hallgatók egyes csoportjai aránytalanul erőszakosan léptek fel az Izrael-párti ellentüntetőkkel, vagy akár rendvédelmi személyekkel szemben.
A másik ok az eltanácsolásra, hogy ha valaki erőszakosan lép fel. Voltak összeütközések a tüntetők és az ellentüntetők között. Hogyha ezeken valaki – felfegyverezve (például bottal vagy más eszközzel) – erőszakosan lép fel, feltehetően azt is lehet büntetni, mert az sem tartozik az alkotmányos jogok közé. Ilyen alapon lehet valakit eltávolítani az egyetemről
– mondta Magyarics Tamás.
Az országos botrány gyújtópontjában álló Columbia Egyetem egyik professzora, John McWhorter egy véleménycikkben reagált a munkahelyén uralkodó állapotokra. A New York Times című lapban megjelent írásban az egyébként afroamerikai tanár a konfliktust egy kevésbé firtatott, faji szemszögből vizsgálta.
McWhorter elmondása alapján a légkör egyáltalán nem volt békés, a demonstrálók Hamászt éltető ruhadarabokat viseltek, és egyre durvább rigmusokat kiabáltak éjjel-nappal, amelyek megítélése szerint jogosan kelthettek félelmet a zsidó diákokban.
Azonban a Columbia Egyetem professzora szerint a kampuszfoglalók nem antiszemiták, ennél bonyolultabb a dolog.
A zenetanár azon a véleményen van, hogy a szélsőbaloldali csoportok ürügyként felkarolták a palesztinok szenvedését, hogy ezen keresztül szólaljanak fel a kolonializmus, az elnyomás, és a legfőképp kedvenc témájuk: a hatalmat gyakorló fehérek ellen. A tanár azt is hozzáteszi, hogy szerinte ha mindezt a gyűlöletet nem a baloldali társadalom értelmezésben „privilegizáltnak” tekintett fehér zsidó diákoknak, hanem bármely más kisebbségi csoportnak kellene elszenvednie, akkor a többi hallgató szolidaritást vállalna, és öt perc alatt elüldözné azokat rasszista csoportokat, amelyek megszállták az egyetem kampuszát, és félelemben tartják a diákokat. Azonban a keményvonalas baloldali aktivistáknál
most az az elképzelés, hogy a zsidó diákoknak és tanároknak mindezt el kell tűrniük, mert ők fehérek
– hangsúlyozta a Columbia Egyetem professzora.
Az egyetemen történt eseményeket Robert Reich, az Egyesült Államok korábbi munkaügyi minisztere egészen másképp értelmezi. A The Guardianban megjelent írásában leszögezi, a „mészárlás ellen tiltakozni nem antiszemitizmus”. A baloldali politikus egyáltalán nem ért egyet azzal, hogy a „republikánus képviselők elvárásának megfelelően a Columbia Egyetem elnöke inkább letartóztatta az egyetem hallgatóit, mint hogy meghallgassa őket”.
Elmondása szerint éppen az egyetem lenne az a hely, ahol minden egyes véleménynek szabadon kellene ütköznie. Pláne az olyan népszerűtlen véleményeknek, mint például az Izraellel való kapcsolat újraértelmezésének kérdése – a Jeruzsálem által elkövetett atrocitások fényében.
A korábbi munkaügyi miniszter azon a véleményen van, hogy ha az egyetemek normálisan ellátnák a feladatukat, akkor a háborút érintő véleményeket kulturáltan meg lehetne beszélni.
„A nézeteltéréseket üdvözölnék, a tüntetéseket elfogadnák, a vitákat ösztönöznék, és a különbségeket megvizsgálnák” – fejtette ki a korábbi amerikai munkaügyi miniszter, akinek a fia egyébként éppen a botrány középpontjában álló Columbián tanít társadalomtudományt.
Szakértőnk, Magyarics Tamás véleménye szerint a diáktüntetések és a civil megmozdulások mindaddig nem fognak véget érni, amíg nem lesz tűzszünet. Magyarország korábbi írországi nagykövete azonban jelenleg ezt esélytelennek látja, ugyanis a felek (azaz Izrael és a Hamász) egymás elpusztítására esküdtek fel. Az Index kérdésére, miszerint Európára is átterjedhetnek-e a tüntetések, a professzor elmondta: minden esély megvan rá, ugyanis Nyugat-Európában jelentős az arab és a muszlim populáció. Ezzel együtt sajnos az antiszemitizmus is jelen van a kontinensen, és valószínűleg itt is hasonló, antiszemita felhangok kísérhetik és már jelenleg is kísérik a palesztinok melletti tüntetéseket.
(Borítókép: Palesztinbarát tüntetők. Fotó: Michael M. Santiago / Getty Images)