Index Vakbarát Hírportál

Orbán Viktor segítségével szakíthatja szét Donald Trump Európát

2024. április 28., vasárnap 12:28

Játsszunk el a gondolattal, hogy Donald Trump győz az elnökválasztáson. Ez az a pillanat, amelyről a legtöbb európai vezető azt remélte, hogy soha nem fog eljönni. 2024. november 7-én, két nappal az után, hogy Donald Trump legyőzte Joe Bident, a leendő elnök bejelenti, hogy rákényszeríti Ukrajnát, hogy kössön békét Oroszországgal, és engedje át azokat a területeket, amelyeket a Kreml sajátjának vall.

Európa persze túlélte Trump első ciklusát, de minden jel arra mutat, hogy ezúttal nehezebb dolga lesz, mivel két háború és az energiaválság gyakorol nyomást a kontinensre. Miután két vádemelés és egy sor polgári és büntetőeljárás után tért vissza hivatalába, Trump nem valószínű, hogy szükségét érezné, hogy mérsékelje indulatait, vagy mérsékelt tisztviselőkkel vegye körül magát – írja elemzésében a Politico

Míg Trump első ciklusáról lehetett azt gondolni, hogy csak átmeneti zavar volt az erőben – egy geopolitikai szélvihar, amelyet át lehetett vészelni –, visszatérése bebetonozná az amerikai külpolitikában bekövetkezett változást, amelyet többé nem lehet figyelmen kívül hagyni.

Ekkor Európának – és különösen az Európai Uniónak – olyasmit kellene tennie, amire történelmileg alkalmatlannak bizonyult: döntenie kellene egy közös reakcióról, és ragaszkodnia kellene hozzá. Ha nem sikerülne megállapodni, az szétszakíthatná a közösséget.

Egy válság nem vezet szükségszerűen európai integrációhoz. Jelentős akadályokat kellene leküzdeni ahhoz, hogy egy második Trump-elnökség az európai egység pillanatává váljon

– mondta Nicolai von Ondarza, a német kormánynak tanácsot adó Német Nemzetközi és Biztonsági Ügyek Intézetének, egy külpolitikai agytrösztnek az EU-politikai szakértője.

Az, hogy Trump visszatér a Fehér Házba, még egyáltalán nem biztos, de ez a lehetőség arra kényszeríti Európa vezetőit, hogy elgondolkodjanak az ilyen forgatókönyveken, felkészüljenek a vele járó kérdésekre. Ahogy az amerikai választási kampány magasabb sebességbe kapcsol, a tisztviselők szerte a kontinensen egyre nyíltabban beszélnek egy második Trump-elnökség lehetséges következményeiről.

Az egykori valóságshow-celeb visszatérése a hatalomba nem csak a háború utáni történelem legnagyobb próbatétele lenne a transzatlanti kapcsolatokban;

egzisztenciális veszélyt jelenthet az európai egységre nézve,

mivel a világ legerősebb országával való együttműködés körüli kérdések megosztanák a kontinenst a kereskedelempolitikától kezdve az éghajlatváltozás elleni küzdelmen át a védelmi kérdésekig.

Brüsszelben már most készülnek arra, hogy mi történhet

– mondta egy magas rangú, névtelenséget kérő uniós diplomata. 

Mit kezd Trump a NATO-val?

Trump Ukrajnával kapcsolatos terve már formálódik – mondta két, a volt elnökhöz közel álló forrás. Zelenszkijt a Krím és a Donbasz egyes részeinek átengedésére ösztökélné, hogy meggyőzze Vlagyimir Putyin orosz elnököt a háború befejezéséről. Erről a tervről először a The Washington Post számolt be.

Kevésbé világos, hogy mik a szándékai a NATO-val, azzal a szövetséggel, amely a második világháború vége óta garantálja Európa biztonságát. A két forrás szerint Trump azt tűzte ki célul, hogy csökkentse Amerika részvételét a szövetségben, talán úgy, hogy nem vesz részt a csúcstalálkozókon, vagy az Egyesült Államok hadserege nem vesz részt a közös gyakorlatokon.

Az aggodalmak Trump esetleges lépései miatt arra ösztönözték az amerikai kongresszust, hogy törvénybe foglalja azt, hogy a törvényhozásnak jóvá kell hagynia, ha az Egyesült Államok esetlegesen ki akarna lépni a szövetségből. Ez azonban nem jelent vigaszt Európa számára, aki attól függ, hogy Trump valóban betartja-e vállalt kötelezettségeit.

Az a tény, hogy a kongresszus szükségét érezte ennek a vállalásnak, és Biden elnök hajlandó volt aláírni, azt mutatja, hogy Washingtonban valódi aggodalmak élnek. És azt is elárulja, hogy az alkotmányos keretek nem egyértelműek, ha az ő hatásköréről van szó

– mondta Brad Bowman, a washingtoni székhelyű Foundation for Defense of Democracies nevű think-tank munkatársa.

Trumpnak nem kellene kilépnie a szövetségből ahhoz, hogy ténylegesen véget vessen az együttműködésnek. Februárban megkérdőjelezte Washington ragaszkodását a NATO 5. cikkelye szerinti kölcsönös védelmi rendelkezéshez, amely előírja a szövetségesek számára, hogy közösen lépjenek fel, ha valamelyik tagot megtámadják, és kijelentette, hogy

„bátorítani” fogja Oroszországot, hogy támadja meg azokat a NATO-tagokat, amelyek nem költenek eleget a védelemre.

Az 5. cikkely egyébként nem ír elő közvetlen katonai támogatást, csak azt követeli meg, hogy az adott NATO-tag „tegye meg az általa szükségesnek ítélt lépéseket a megtámadott szövetséges megsegítésére”. Trump egyszerűen „szükségesnek tarthatja, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa előtt felveti az aggodalmakat, és ennyi” – mondta Bowman –, „vagy nyilatkozatot adhat ki. De

mondhat egyszerűen annyit: hé, Putyin, ez így nem jó. Le kellene állnod”. 

Európa egyre mélyülő törésvonalai

Európa sorsa egy második Trump-elnökség idején nagyban függ attól, hogy képes lesz-e megőrizni egységét – hangsúlyozták európai tisztviselők és diplomaták.

Egységet kell mutatnunk, ahogyan azt legutóbb is tettük

– mondta Alva Finn, az Európai Liberális Fórum nevű brüsszeli think-tank ügyvezető igazgatója. 

A lap szerint

a legnyilvánvalóbb veszélyt erre az egységre Orbán Viktor jelenti,

akinek az év második felében napirend-meghatározó szerepe lesz az EU döntéshozatali gépezetében. Orbán, aki a múlt hónapban meglátogatta Trumpot floridai üdülőhelyén, már régóta szorgalmazza egyfajta békeszerződés megkötését Ukrajnával. A magyar vezető emellett abban reménykedik, hogy a szélsőjobboldalnak a júniusi európai parlamenti választásokon várhatóan bekövetkező térnyerése után nagyobb támogatása lesz a blokkban. 

Orbán valószínűleg egyre bátrabb lesz – mondta Majda Ruge, az Európai Külkapcsolati Tanács munkatársa. Hangsúlyozta, hogy az EU-nak stratégiát kell készíteni arra, hogy miként lehet „elbánni a kerékkötőkkel”.

Azonban nagyobb problémák is fenyegetnek, mint amit Orbán okozni képes.  

Bár az uniós politikában már közhelyszámba megy, hogy a válságok idején a blokk összezár, az igazság az, hogy Európa vezetői még a konfliktusmentes időkben is nehezen tudnak együttműködni.

Első hivatali ideje alatt Trump igyekezett megkerülni az európai intézményeket, és közvetlenül a tagállami vezetőkkel beszélt. Mivel az európai védelmi politika bizonytalan, egyes országok – különösen azok, amelyek teljesítik a NATO-s finanszírozási célokat – könnyen úgy dönthetnek, hogy az amerikai elnökkel való összefogás jobb választás, mint ha kihívást intéznének hozzá Ukrajnával kapcsolatban.

A kérdés az, hogy egyes uniós országok mennyire lesznek nyitottak az Egyesült Államokkal való együttműködésre – mondta von Ondarza. Az EU-n belül már most is jól ismertek a törésvonalak, a kereskedelemtől kezdve az energiatermelésen át a közel-keleti vagy kínai külpolitikáig. Trump például kereskedelmi vámokkal fenyegethetne európai termékeket, hogy nyomást gyakoroljon egyes európai fővárosokra, hogy azok Ukrajnával kapcsolatban az ő útját járják. 

Hogy Németország mit tenne egy ilyen forgatókönyv esetén, az nyitott kérdés – amely aggasztja a többi európai ország egyes diplomatáit. Ugyanez vonatkozik Giorgia Meloni olasz miniszterelnökre is. Eközben Párizs már most kihasználja a Trump-elnökség lehetőségét, hogy nagyobb autonómiát követeljen, gyakran olyan módon, ami a francia gazdaságnak kedvez. 

Az EU egységes volt az Egyesült Királysággal szemben a brexit utáni tárgyalásokon, de ez sok időt vitt el, és hatalmas erőfeszítést igényelt. Ezúttal sokkal nagyobb lesz a tét, és sokkal nagyobb nyomás fog ránk nehezedni

– mondta egy uniós tisztviselő. 

(Borítókép: Orbán Viktor kormányfő (b) és Donald Trump korábbi amerikai elnök, republikánus elnökjelölt tárgyalásuk előtt Trump floridai rezidenciáján Mar-a-Lagóban 2024. március 8-án. Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Fischer Zoltán / MTI)

Rovatok