Véget ért az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

• Agyrémnek nevezte Ukrajna legújabb rendeletét a külpolitikai elemző;
• Egy lépéssel közelebb került Belarusz a háborúhoz;
• Elmagyarázták, kinek kell engedély a határ menti területen való tartózkodáshoz Kárpátalján;
• Létfontosságú volt Ukrajnának, most mégis sarokba állítják a csodafegyvert;
• Szijjártó Péter elmondta, mikor találkozhat Orbán Viktor és Volodimir Zelenszkij;
• Az ukránok állítják, behatoltak Moszkva repülőterére, és megsemmisítettek egy orosz katonai helikoptert;
• A nukleáris sugárzás nem ismer határokat és nemzeti zászlókat – figyelmeztetett Zelenszkij.

Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk szombaton is! Jó pihenést kívánunk!

Hosszú kihagyás után az orosz hadsereg két tengeralattjárót telepített a Fekete-tengerre – közölték Ukrajna Déli Védelmi Erői a Telegramon.

Meglehetősen hosszú szünet után az ellenség két tengeralattjárót telepített a Fekete-tengerre harci szolgálatra. A »Kalibr« teljes arzenálja nyolc rakétára terjed ki

– közölték a védelmi erők. 

„A többi ellenséges hajó a hazai bázisokon tartózkodik” – tették hozzá.

Megsemmisített az orosz hadsereg egy nyugati fegyvereket és hadfelszerelést szállító vasúti szerelvényt a Donyecki régióban lévő Udacsne közelében – közölte pénteken az orosz védelmi tárca.

A hadijelentés szerint az orosz hadseregnek négy frontszakaszon sikerült előretörnie, miközben tíz ukrán ellenrohamot vert vissza. A Moszkvában közölt összesítés értelmében az ukrán hadsereg a harci érintkezési vonal mentén több mint ezer embert veszített – írja az MTI.

A minisztérium az elmúlt nap folyamán megsemmisített ukrán haditechnikai eszközök között említett egyebek mellett egy gyalogsági harcjárművet, 15 páncélozott harcjárművet – közülük 13-at az avgyijivkai frontszakaszon tettek üzemképtelenné –, nyolc páncélozott szállítójárművet – mindet Avgyijivka körzetében találták el – , öt amerikai M777-es és egy brit FH–70-es vontatott tarackot, Vilha sorozatvetők két lövedékét, három francia gyártmányú HAMMER irányított légibombát, továbbá 193 drónt.

Az orosz légügyi hatóság (Roszaviacija) pénteken bejelentette, hogy május 3-tól újra megnyitják a polgári járatok számára az elisztai repülőteret. A kalmük fővárosé lesz az első reptér, amelyet újranyitnak abból a 11-ből, amelyet Dél-Oroszországban bezártak az ukrajnai orosz támadás kezdetekor.

Norvégia az elmúlt hónapokban 902 millió dollár értékben adott át katonai szállítmányokat Ukrajnának – írja közleményében a norvég kormány.

„Az adományok között van 5000 darab M72-es páncéltörő rakéta, az M109-es önjáró lövegekben használt tüzérségi lövedékek, amelyeket Norvégia már korábban szállított Ukrajnának, valamint pótalkatrészek” – áll a jelentésben.

A norvég kormány jelezte, több mint 10 millió dollárt különített el a Lengyelország által Ukrajnának átadott Leopard harckocsik karbantartására, valamint nyolc darab Leopard 2 A4 harckocsit és támogató járműveket is küldött.

Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter pénteken beszélt arról, hogy az Egyesült Államok nagyjából egymilliárd dollár összértékű katonai csomagot ad át Ukrajnának – számolt be a The Kyiv Independent (mint előzőleg megírtuk, a Pentagon szerdán már hivatalosan is bejelentette ezt a csomagot).

A miniszter az Ukrajnát támogató országok találkozója, a Ramstein-formátumként is ismert Ukrajna Védelmi Kapcsolattartó Csoport (UDCG) ülésének kezdete előtt beszélt a csomagról, amelynek tartalmát már korábban ismertették.

Mint mondta, a szállítmány tartalmaz „többek között lőszert a HIMARS-oknak, 155 mm-es lőszert, légvédelmi elfogórakétákat és páncélozott járműveket. Ezek mind Ukrajna harctéri sikere iránti közös elkötelezettségünket bizonyítják” – fogalmazott.

Megjegyezte azt is, hogy a mostani Ramstein-találkozón főként arról lesz szó, hogy miként tudnák megerősíteni az ukrán légvédelmet. Mint mondta, Ukrajnának „égetően nagy szüksége” van több légvédelmi rendszerre, valamint elfogórakétákra, tüzérségre és páncélosokra, hogy megvédje magát Oroszország teljes körű inváziójával szemben.

Ha Ukrajna Putyin csizmája alá kerülne, akkor Európa Putyin árnyéka alá kerülne

– fogalmazott Lloyd Austin, hozzátéve, az Egyesült Államok továbbra is eltökélt azzal kapcsolatban, hogy elrettentse Oroszországot minden további agressziótól, beleértve a NATO-államok elleni irányulóktól is.

„Az orosz politikai pártoknak a különleges katonai művelet résztvevőit kellene jelölniük a választásokon, mivel ezek az emberek magas emberi tulajdonságokkal rendelkeznek és készek az ország szolgálatára” – mondta Vlagyimir Putyin orosz elnök a törvényhozók tanácsának szentpétervári ülésén.

A különleges műveletek veteránjai számára különleges személyzeti programot indítottak A hősök ideje címmel. Olyan személyeket vonnak be, akik „harci helyzetben valódi jellemet, vezetői képességet és magas emberi tulajdonságokat mutattak”.

Vlagyimir Putyin szerint fontos, hogy a politikai pártok a választási kampányokban minden szinten jelöljék és támogassák a művelet kiemelkedő résztvevőit. „Ők azok az emberek, akikből kádereket kell merítenünk, akik közül ki kell választanunk a jövőbeli munkatársakat a megfelelő munkakörökre. Olyan embereket kell választanunk, akik készek Oroszországot szolgálni, akik most szolgálják Oroszországot, nem kímélve egészségüket és életüket” – fogalmazott Oroszország elnöke a TASZSZ szerint.

Törökország a béke és stabilitás pártján áll, az ukrajnai háború kezdete óta küzd a béke helyreállításáért, a globális élelmiszer-biztonságért, és továbbra is mindent megtesz a térség biztonságáért – hangoztatta Cevdet Yilmaz török alelnök pénteken Bukarestben, miután Marcel Ciolacu román kormányfővel tárgyalt.

Az MTI szerint az alelnök a közös sajtóértekezletükön kiemelte: Törökország és Románia fekete-tengeri NATO-szövetségesként együttműködik a régió biztonságáért. Bulgáriával közösen munkacsoportot hoztak létre a Fekete-tenger aknamentesítése érdekében, a török vadászgépek pedig részt vesznek a NATO romániai légi járőrszolgálatában – mutatott rá.

Yilmaz szerint a NATO-tagság és a – Törökország, Görögország, Románia és Jugoszlávia által – 90 éve aláírt Balkáni egyezmény alapozza meg Románia és Törökország szolidaritását a nemzetközi kihívásokkal szemben, (fekete-tengeri) jószomszédi kapcsolataikat, a két ország 2011-ben megkötött stratégiai partnerségét, és azt, hogy Románia mára Törökország legfontosabb európai uniós kereskedelmi partnerévé vált.

A török alelnök köszönetet mondott azért, hogy Románia támogatja országa csatlakozását az Európai Unióhoz, valamint azért, hogy a török kisebbség „békében élhet Romániában”, ahol jogaik betartását az alkotmány garantálja.

A román miniszterelnök szintén megerősítette, hogy Románia következetesen kiáll Ukrajna függetlensége, szuverenitása és területi épsége mellett, hozzátéve, hogy Ukrajna újjáépítéséről is egyeztetett a török alelnökkel. Marcel Ciolacu azt mondta: Törökország kulcsfontosságú partnere az EU-nak, Románia legfontosabb unión kívüli exportpiaca, amellyel Bukarest fejleszteni akarja együttműködését.

A török–román kereskedelmi kapcsolatok volumene tavaly meghaladta a 10 milliárd dollárt, ugyanakkor a gazdasági kapcsolatok erősítéséhez a Romániában jelen lévő török cégek is hozzájárulnak – tette hozzá.  A török alelnököt Klaus Iohannis román államfő is fogadja később.

Hamarosan megjelenik a Live Motion Games lengyel stúdió Chornobyl Liquidators című videojátéka, amely a csernobili atomerőműben 1986. április 26-án történt eseményekről, valamint a történelem legnagyobb, ember által okozott katasztrófájának tűzoltói és felszámolói hőstetteiről szól.

A játék elemeit több kritika érte, például volt, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy a „szovjet korszakban biztosan nem voltak »Ünnepeljük május 1-jét!« feliratú plakátok”, más azt jegyezte meg, hogy „a tűzoltóállomások nevét sem írták soha tükörfordított szavakkal az autókra, ahogyan most a mentőautókra”. „Egyes elemek még az 1986-os Szovjetunióhoz képest is anakronisztikusnak tűnnek, némelyik Lengyelországból származik, nem pedig az akkori Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaságból” – fogalmazott a játék egyik kritikusa az Ukrajinszka Pravda szerint.

A játék leírása így szól:

A történet valós emberekről szól, akik valós fenyegetéssel néznek szembe – a csernobili atomerőmű katasztrófájával, láthatatlan sugárzással, KGB-vel, nehéz erkölcsi döntésekkel… Van elég bátorságod és erőd, hogy szembenézz ezzel a kihívással?

A fejlesztők egy új trailert és több új screenshotot is kiadtak a játékhoz.

Az Egyesült Államok külügyminisztere, Antony Blinken kínai kollégájával, Vang Jivel folytatott pekingi megbeszélése során kijelentette, hogy aktív diplomáciára van szükség a két nemzet között – jelentette a Reuters hírügynökség pénteken az MTI szerint. A találkozóra azután került sor, hogy amerikai részről szankciókat helyeztek kilátásba kínai pénzintézetekkel szemben az ukrajnai háború miatt. 

A Joe Biden amerikai elnök és Hszi Csin-ping kínai elnök által még a tavaly novemberi San Franciscó-i találkozó során kitűzött célok eléréséért „aktív diplomáciára” van szükség –  jelentette ki Blinken Pekingben, zárt ajtók mögött folytatott többórás megbeszélése során.

A mi megítélésünk szerint semmi sem helyettesítheti a szemtől szembeni diplomáciát

– közölte Blinken, hozzátéve: biztosítani akarjuk, hogy „azon területeket illetően, amelyeknél nézeteltéréseink vannak, olyan egyértelműek legyünk, amennyire csak lehetséges, legalábbis a félreértések és elszámítások elkerülésének érdekében”.

Vang Ji ezzel együtt kiemelte, jóllehet a kínai–amerikai kapcsolat stabilizálódott, de „a negatív tényezők továbbra is gyarapodnak”. Mint mondta, „a kínai–amerikai kapcsolatban számos zavar támadt. A többi közt Kína önnön fejlődéséhez való legitim jogait elnyomják, és kihívásokkal nehezítik, hogy Peking érdekei szerint cselekedhessen”.

A találkozót megelőzően az amerikai külügyminisztérium tisztviselői jelezték, hogy az Egyesült Államok felkészült szembeszállni azon kínai vállalatokkal, amelyek segítséget nyújtanak az orosz védelmi iparnak az utánpótlás terén az ukrajnai háborúban.

Két brit férfit azzal vádolnak, hogy támadást terveztek egy Ukrajnához köthető vállalkozás ellen Oroszország kérésére – írta a BBC pénteken. A 20 éves Dylan Earl és a 22 éves Jake Reeves ellen egy kelet-londoni raktárban márciusban keletkezett tűz után indult nyomozás.

Ők az első személyek, akik ellen az új, 2023-as nemzetbiztonsági törvény alapján vádat emeltek. Három másik, a tűzzel összefüggésbe hozható gyanúsítottat is őrizetbe vettek. 

Mint írtuk, egy ukrán bíróság pénteken elrendelte Mikola Szolszkij mezőgazdasági miniszter letartóztatását, miután azzal gyanúsították meg, hogy részt vett 291 millió hrivnya (2,7 milliárd forint) értékű állami földterület illegális megszerzésében, valamint további 190 millió hrivnya (1,8 milliárd forint) értékű földterület megszerzésére tett kísérletben.

A bíró 75,7 millió hrivnyában (közel 694,3 millió forint) állapította meg az óvadékot. Később az agrártárca sajtószolgálata közölte, hogy lették a kiszabott óvadékot. A minisztérium arra nem tért ki, hogy ki fizette ki az összeget.

Mikola Szolszkijt szabadon engedték, és továbbra is ellátja Ukrajna agrárpolitikai és élelmiszerügyi miniszterének hivatalát

– tudatta a tárca.

Patrick Ryder, a Pentagon szóvivője a napokban közölte, hogy az Egyesült Államok hozzálátott az új támogatási csomagban szereplő fegyverek és lőszerek szállításának előkészületeihez. Az első tétel már a napokban megérkezhet Ukrajnába. 

Már megkezdtük a fegyverek, a lőszerek és a berendezések egy részének áthelyezését. Mint már mondtam, az elszállítás néhány napon belül, ha nem hamarabb, megtörténik

– mondta a szóvivő a Kárpáti Igaz Szó beszámolója szerint. 

Robbanás történt Szumiban péntek délelőtt, az oroszok egy ipari létesítményt támadtak meg – írja a 24tv.ua. Ezt megelőzően az ukrán légierő parancsnoksága figyelmeztetést tett közzé KAB irányított légibombák kilövéséről a város irányába.

A mai napon, április 26-án az ellenség két KAB-bombával légicsapást mért egy ipari létesítményre Szumi városában

– jelentette a parancsnokság.

Ukrajnában őrizetbe vettek két embert, akiket azzal gyanúsítanak, hogy szerelőknek álcázva magukat az ország északkeleti részén utazva katonai állásokat azonosítsanak, és ezeket az adatokat továbbítsák Oroszországba – közölte pénteken a helyi biztonsági szolgálat (SZBU).

A tájékoztatás szerint az orosz erők azzal bízták meg ezeket az embereket, hogy azonosítsák az ukrán hadsereg védelmi vonalainak állásait az ország második legnagyobb városa, Harkiv közelében, amelyet Moszkva az elmúlt hetekben hevesen támadott.

Az SZBU úgy vélekedik, hogy az orosz erők nagy hatékonyságú irányított légibombákat akarnak bevetni a térségbeli erődített állások ellen.

Az ukrán hírszerzés szerint a két gyanúsított „egyedül utazott a térségben szerelőknek kiadva magukat, miközben titokban rögzítették az ukrán csapatok és védelmi vonalak elhelyezkedését”. A megszerzett információt aztán vélhetően továbbadták egy, az orosz erők által megszállt övezetben élő barátjuknak, aki ugyanezen forrás szerint csatlakozott a térségbeli „orosz különleges erőkhöz”.

Az eljáró hatóság közölte, tudomást szerzett erről a tervről, és sikerült megakadályozni a végrehajtását „a kezdeti szakaszban”, anélkül, hogy jelezte volna, mikor történtek az események. Az MTI szerint a két férfit őrizetbe vették, és hazaárulással vádolták meg őket, amiért életfogytiglani börtönbüntetés jár.

 Jurij Fedorenko ukrán parancsnok beszámolója szerint a Csasziv Jar városáért harcoló oroszokat kétkerekű motorkerékpárokon viszik a frontra harcolni – írja az Unian. 

„Az ellenség aktívan próbálja Csasziv Jar városát elfoglalni. De az elmúlt öt napban nem járt sikerrel. A harcok minden utcáért és minden házért folynak” – mondta a parancsnok.

Megfigyeléseink szerint az oroszok, miután jelentős veszteségeket szenvedtek, különböző taktikákhoz folyamodtak, különösen ahhoz, hogy kétkerekű motorkerékpárokon hozzák a katonákat a frontvonalhoz. Ezt először Bahmutban láttam egy héttel ezelőtt. Az ellenség aktívan alkalmazza ezt a taktikát. A védelmi erők azon dolgoznak, hogy megbirkózzanak a helyzettel. Úgy gondolom, hogy miután az általános katonai segítségnyújtás keretében további lőszereket kapunk, láthatjuk majd, hogy az ellenség szamárháton támadásra indul

– viccelődött Fedorenko.

Egy ukrán bíróság pénteken elrendelte Mikola Szolszkij mezőgazdasági miniszter letartóztatását, miután azzal gyanúsították meg, hogy részt vett 291 millió hrivnya (2,7 milliárd forint) értékű állami földterület illegális megszerzésében, valamint további 190 millió hrivnya (1,8 milliárd forint) értékű földterület megszerzésére tett kísérletben.

A bíró 75,7 millió hrivnyában (közel 694,3 millió forint) állapította meg az óvadékot. Az ukrán ügyészség a csütörtöki bírósági meghallgatáson közölte, hogy

Szolszkij tagadja a hivatalba lépése előtt történt, 2017–2021 közötti eseményekre vonatkozó vádakat. „Nem volt semmilyen korrupció. Senki sem kapott pénzt” – írta az ukrán köztelevízió által ismertetett nyilatkozatában. Korábban úgy nyilatkozott, hogy 2017-ben, amikor ügyvédként dolgozott, magánszemélyeket képviselt egy, földterületek miatt állami vállalatokkal folyó jogvitában Szumi megyében.

A mezőgazdasági miniszter csütörtökön nyújtotta be lemondását. A tárcavezető lemondási kérelmét a soron következő plenáris ülések egyikén fogja elbírálni a törvényhozás – írta az MTI.

A svájci parlamenti bizottság támogatta az Ukrajnának nyújtandó 4,4 milliárd fontos (átszámítva több mint 2000 milliárd forint) segélycsomagot, amely egy szélesebb körű intézkedéscsomag része. Az intézkedés célja Svájc belbiztonságának javítása – írja a Sky News. További 8,8 milliárd fontot (több mint 4000 milliárd forint) hagytak jóvá a svájci hadsereg számára.

A parlament szerint a finanszírozás egyszerre szolgálja Svájc biztonságát és az „európai békét”. Az Ukrajnának szánt pénzt az újjáépítés segítésére fordítják.

A lap emlékeztet, hogy a nyugati szövetségesek nyomást gyakoroltak Svájcra, hogy többet tegyen Kijev megsegítésére. A parlament jobboldali nacionalistái azonban azt sürgetik, hogy az ország tartsa meg szigorúan semleges álláspontját katonailag.

A következő hetekben Svájc ad otthont egy nemzetközi konferenciának, amely azt vizsgálja, hogyan lehetne békét teremteni Ukrajnában.

Az Ukrán Fegyveres Erők vezérkarának péntek reggeli beszámolója szerint az elmúlt napon 114 összecsapást regisztráltak az ukrajnai harctéren. Az oroszok 4 rakéta- és 75 légitámadást indítottak az ukrán csapatok állásai és lakott területek ellen. 

Az érintett települések: Csernyihiv, Szumi, Harkiv, Luhanszk, Donyeck, Zaporizzsja, Dnyipro, Herszon és Mikolajiv – számolt be az Ukrajinszka Pravda.

Nem kell érvényes külföldi útlevéllel rendelkezniük azoknak az ukrán állampolgároknak, akik ideiglenes tartózkodási engedélyt kapnak vagy meghosszabbítanak Németországban – írja a Pravda. 

A berlini kormány tisztviselője szerint a németországi tartózkodás jog minden eddigi lehetősége változatlan marad. Az ukrán külügyminisztérium határozata ideiglenesen felfüggesztette a külföldön tartózkodó 18–60 év közötti ukrán férfiak konzuli szolgáltatásait. Így ha egy ukrán nagykövetség vagy konzulátus megtagadja az útlevél kiadását vagy megújítását, akkor egy ukrán állampolgárnak „csak arra kell hivatkozva, hogy nem szolgált a hadseregben”. A berlini külföldieknek egy helyettesítő úti okmányt állíthatnak ki. 

A szenátus képviselője hozzátette, hogy erre csak kivételes esetekben kerül sor, mivel a külföldiek németországi tartózkodásának szabályai lehetővé teszik a bevándorlási hatóságoknak, hogy helyettesítő német okmányokat állítsanak ki a hadköteles korú személyeknek, amennyiben bizonyítani tudják a jelenlétet.

Magyarország területére csütörtökön az ukrán–magyar határszakaszon 5003 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 5430 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – írta közleményében az Országos Rendőr-főkapitányság.

A beléptetettek közül a rendőrség 43 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – tették hozzá.